Az MNB tegnap sem változtatott a kamatokon és egyéb kondíciókon, ami persze nem volt nagy meglepetés. Az indoklásra azért nagyon odafigyeltek az elemzők. Az MNB átmenetinek tartja a magyar infláció megugrását, elsősorban az olajárak következményének tekinti.

A forint nap közben gyengült, 327,30 is volt az euró, majd estére 325,65-re süllyedt. Ez már enyhe erősödést jelentett. Ma reggel 325,20 az árfolyam, még erősebb forintra ébredtünk.

Az Equilor Befektetési hírlevele szerint “nagyobb bejelentésre leghamarabb a szeptember 18-i kamatdöntő ülésen kerülhet majd sor, ugyanis ekkor jelenik meg a friss inflációs jelentés”.

Az EKB-ra várva

“A közlemény üzenete semleges, ugyanakkor várakozásunk szerint mérsékelt forintgyengülést okozhat a változatlan álláspont” – hangzik a brókercég következtetése.

A CIB Flash hírlevele szerint “a hazai fundamentumokat és a külső környezetet is figyelembe véve a laza monetáris kondíciók normalizálása legkorábban 2019-ben kezdődhet, de a kilátások felülvizsgálatát eredményezheti az EKB jelenlegi iránymutatásától való esetleges eltérés szigorúbb irányba, illetve a deviza- vagy olajpiaci változások esetlegesen megugró inflációs hatása”.

Változatlan Erste-előrejelzés

A forintról a CIB-nél nem bocsátkoznak jóslatokba. Ám azt tudjuk, hogy a monetáris lazaság alapvetően forintgyengítő, a szigorítás vagy legalábbis a lazaság csökkentése pedig forinterősítő hatású lehet.

“Mivel a jegybank semmilyen utalást nem tett a monetáris politika irányvonalának megváltoztatására a júliusi kamatdöntés során, kamat-előrejelzéseink is változatlanok maradnak” – írja az Erste Bank Hungary.

Kamatemelés két év múlva?

Így a hazai bankközi kamatoknak a jegybanki alapkamat szintjéhez történő igazodása várakozásaik szerint “a jövő év folyamán végbemegy, s az alapkamat emelésére először 2020-ban kerülhet sor” – írta Nyeste Orsolya makrogazdasági elemző.

A török líra körüli vihar ezúttal nem gyengítette a forintot, a lengyel zlotyt és a román lejt, mindhárom határozott erősödést mutatott. Sőt lehet, hogy a török eszközök helyett választották a kelet-közép-európai térséget.

Összeomlott a líra

A líra ugyanis kedden valósággal összeomlott, miután a török jegybank a várakozásokkal ellentétben nem emelt a kamatain. Az euróhoz képest kis híján új történelmi csúcsra jutott az árfolyam, 5,78 körül.

Később, este visszaesett 5,71-re, de ez az árfolyam is három százalékos gyengülés egyetlen nap alatt, ekkora ugrás ritkán fordul elő a devizapiacokon. Sokan gyanítják, hogy Erdogan elnök tiltotta meg a kamatemelést, aki mindenáron ösztönözni szeretné a gazdaságot. Pedig az infláció 15 éve nem látott szinten, évi 15 százalék körül van, amit kamatemeléssel szokás gyógyítani.

Egy kamatemelés mégis lett

Az ÁKK viszont már lépett, vélhetően a magas infláció miatt megemelte a fix kamatozású lakossági állampapírok kamatait, egységesen fél százalékkal, 1,5-2,5 százalékról 2,0-3,0 százalékra. (Lásd a táblázatot.)

(Forrás: ÁKK)

Az eddig két százalékos egy éves fix állampapír-kamat és a 3,1 százalékosra emelkedő infláció között már nagy lett a szakadék, bár fontos tudni, hogy az előző a jövőre, az utóbbi az elmúlt egy évre vonatkozik. Az átlagember azonban hajlamos ezt elfelejteni.

Csak lassan a kamattal

A Takarékbank szerint a nem konvencionális lépésekre a múltban azért került sor, mivel az MNB korábbi előrejelzése szerint a három százalékos inflációs cél elérése csak 2019 közepétől várható.

“A monetáris kondíciók szigorítására így a jövő év közepéig nem számítunk, akkor is először a nem-konvencionális eszközök visszavonására kerülhet sor, majd azt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése, amely azonban 2020 közepéig változatlan maradhat” – jósolják az elemzők.

További cikkünk a kamatokról és a forintról itt.