Mélybe döntötte az olajárakat az iraki kormányfő lemondása

Kormányellenes tüntetők Bagdadban 2019. november 3-án. Irak több városában október eleje óta zajlanak tüntetések a munkanélküliség, a kormányzati korrupció és a hiányos közszolgáltatások miatt. Fotó: EPA/Murtaja Lateef

Az iraki miniszterelnöki hivatal péntek délutáni közlése szerint Ádil Abdel Mahdi azért nyújtja be lemondását a parlamentnek, hogy a törvényhozás új kormányt választhasson. A parlament a tervek szerint már vasárnap összeülhet.

Mahdit egy éve, az iraki politikai tömbök közötti megállapodás eredményeként nevezték ki kormányfőnek. Távozási szándékába vastagon belejátszhatott, hogy kormánya ellen hetek óta tüntetnek, amelyekben eddig már 400 ember vesztette életét, csütörtökön például legalább negyvenöten haltak meg a dél-iraki Násziríjában, Nedzsefben és Bagdadban. Ez volt a két hónapja kezdődött, erőszakba torkolló tüntetéshullám egyik legvéresebb napja.

Ali asz-Szisztáni ajatollah, Irak legmagasabb rangú síita imámja pénteken felszólította a parlamentet, hogy a békés tüntetők ellen alkalmazott erőszak miatt vonja meg a bizalmat a kormánytól, és hangsúlyozta, hogy különbséget kell tenni a békésen és az erőszakhoz folyamodó tiltakozók között. Szavainak egyelőre nincs sok foganatja, mivel péntek délig további három tüntetőt lőttek agyon és nyolcat sebesítettek meg rendőrök Nedzsefben.

Az olajárak viszont lefelé fordultak, az észak-amerikai könnyűolaj hordója 56 dollár alá ment, aminek következtében három pozitív hetet követően először zárt negatívan egy hétfő-pénteki periódust, igaz, novembernek még így is mintegy 3 százalékkal magasabban int búcsút, mint ahogy az októbert zárta. A Brent típusú olaj ára 62 dollár felett tanyázott.

Az olajár-csökkenést a CNBC-nek nyilatkozó kereskedők többsége annak a piaci várakozásnak tudja be, hogy ha az iraki tüntetéseknek a kormányváltással sikerül gátat vetni, akkor az olajkínálat növekedése hatására lefelé mehetnek a jegyzések.

Kérdés, hogyan döntenek a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és szövetségeseik – például Oroszország – a jövő heti, bécsi ülésükön, megváltoztatják-e a kitermelés jelenlegi, napi 1,2 millió hordós visszafogásáról korábban hozott döntésüket. Arra tekintettel, hogy az Egyesült Államok kitermelése továbbra is rekordszint körüli. Mindenesetre az orosz olajcégek csütörtökön a status quo fennmaradását javasolták, és Alekszander Novak orosz energiaügyi miniszter is azt mondta, áprilisig nem kéne lépni.

Hozzájárulhatott ugyanakkor az olajárak zuhanásához az is, hogy Kína figyelmeztette az USA-t, erős ellenlépésekkel reagálhat arra, amiért az amerikai törvényhozás a hongkongi kormányellenes tüntetők pártját fogja. A befektetők ugyanis attól tartanak, hogy a pekingi fenyegetés valóra váltása veszélyeztetné a kereskedelmi háború lezárását célzó előzetes megállapodást, ami nemcsak a világgazdaság növekedését, hanem az olajfogyasztást is visszafoghatja.