A Facebook éveken át növekedett, felhasználója lett a nem gyerekkorú népesség harmada (több mint 2 milliárd ember), árbevétele és nyeresége meredeken nőtt, úgy tűnt, ez az igazi aranybánya. Az árat azonban most meg kell ezért fizetni: a reklámozók csak akkor fizetnek vagyonokat, ha hatékonynak ítélik a reklámozást, ez pedig csak úgy megy, ha nem mind a 2 milliárd ember ugyanazt látja, hanem minden egyes emberről, amit csak lehet, kiderítenek, és ez alapján személyre szabottan, célzottan reklámoznak.
Kiszolgáltatottság
Igen ám, de ha mindenkiről mindent kiderítenek, és ügynökségekhez kerül a lista, máris kiszolgáltatottá válnak a felhasználók. Ezt eddig is sejtettük, sőt tudtuk, de a felhasználók nagy része abból indult ki, hogy ha ez az emberiség harmadát érint, finoman szólva nem vagyunk egyedül. Az adatok ráadásul nem olyan kezekbe kerültek, amelyek az egyének számára okoztak volna kellemetlenséget, hanem olyanokba, amelyek politikai kampánynak vethették alá a felhasználókat, ami nem feltétlenül zavaró (főleg, ha visszafogott a kampány, nem göbbelsi propaganda zajlik).
A gyanú szerint elsősorban az amerikaiak adatai voltak érdekesek és az elnökválasztási kampányban használhatták fel őket, ezzel azonban az összes probléma elő is került: sérültek a szabad választások szabályai, és sérültek a felhasználók egyéni jogai, és persze adott a lehetőség, hogy ennél rosszindulatúbb kezekbe is kerülnek adatok. Így nincs más lehetőség, mint hogy az adatkezelést meg kell szigorítani, mégpedig nem kis mértékben, ez pedig a cég reklámbevételeinek visszaeséséhez fog vezetni.
Nincs ingyenebéd
A visszaesés elemzők szerint 1-2 milliárd dolláros összeg lehet, ami tulajdonképpen meg sem kottyan a cégnek, viszont akkor már nagyobb gond lehet, hogy ha a felhasználók tömeges mértékben kezdenek berzenkedni adataik megadásáról, illetve tömegesen megtiltják a Facebooknak azok felhasználást. Ebben az esetben drasztikusan visszaesne a reklámbevétel, és ezért mondta Zuckerberg a kongresszusi meghallgatáson, hogy az ügyfélnek ingyen van a szolgáltatás, tehát reklámozni kell. Ha nincs reklám, nem megy az ingyenesség.
Fel is merült megoldási lehetőség gyanánt, hogy ha a kedves felhasználó minden adatot és tevékenységet el akar rejteni, akkor viszont fizessen. Ez elsőre nem tűnik rossz megoldásnak, de általában a tapasztalatok szerint kevesen szánják rá magukat, hogy egy eddigi ingyenes szolgáltatásért fizessenek. A többség valószínűleg annál a megoldásnál marad, hogy használják fel az adatait, csak mértékkel, azok ne kerüljenek illetéktelen kezekbe.
Középút
Ha felhasználói oldalról nézzük, azt is mondhatnánk, hogy megelégedhet a cég kisebb árbevétellel és nyereséggel is, hisz így is óriási profitrátával dolgozik, és több ügyfele, felhasználója van, mint bárki másnak a világon (esetleg ebben a Google lehet versenytárs). Egy magáncég azonban végső soron profitorientált, így a tulajdonosok, részvényesek részéről fennáll a nyomás, hogy ne legyenek túl nagy engedmények. Mark Zuckerbergre marad, hogy megtalálja az ügyfelek biztonsága, elégedettsége és a tulajdonostársak profitéhsége közti arany középutat.
Shavkat Mirzijujev vasárnap egy „Közép-ázsiai Közösség” felállítását javasolta. 
