Sereghajtó
A forint november 14-én este fél hét után nem sokkal soha nem látott szintekre gyengült az euróval szemben, ahogy az EURHUF kurzus a 317,9-es szintet is megütötte. Az új csúcs nem tekinthető sem teljesen váratlannak, sem különösebben meglepőnek számba véve az elmúlt időszak fejleményeit - véli Orosz Dániel, az AXA csoport Magyarország stratégiai elemzési igazgatója. A forint az elmúlt fél évben a második legrosszabbul teljesítő valuta volt az euróval szemben. Fizetőeszközünknél egyedül csak a belorusz rubel szerepelt gyengébben 63,6%-os leértékelődésével - a forint ez idő alatt „csak” 15,4%-ot veszített értékéből.
Orosz Dániel, az AXA csoport Magyarország stratégiai elemzési igazgatója
Alulteljesítés
Ezt a látványos alulteljesítést nehéz lenne csupán külső tényezőkkel magyarázni, ugyanakkor vitathatatlan, hogy a feltörekvő piaci alapok tőkekivonásai és az eurózóna adósságkrízise keltette negatív hangulat is hozzájárult ahhoz, hogy a forint eddig nem látott szintekre gyengüljön. Ugyan elmondhatjuk, hogy az olyan forinthoz hasonló fejlődő piaci devizáknak, mint a lengyel zloty, a dél-afrikai rand vagy a mexikói pezó sem sikerült a tőzsdéken látott visszapattanáshoz hasonló erősödést elérnie, de november közepére – ellentétben a forinttal – nem ütöttek meg újabb lokális vagy historikus csúcsot, azaz nem halmoztak fel a forinthoz hasonló újabb, látványosabb mínuszokat.
A tünetek
A forintgyengülés szimptómái közé sorolhatjuk, hogy az elmúlt hetekben több állampapír-aukción is igen csak megcsappant kereslet mutatkozatott, ami alacsony túljegyzéseket és többször is a meghirdetettnél alacsonyabb volumenű értékesítéseket eredményezett. A november 14-i hathetes kincstárjegy kibocsátás pedig lényegében meghiúsult azzal, hogy az ÁKK minden beérkezett ajánlatot visszautasított. Ez az érdektelenség már magában is aggasztónak tekinthető - véli Orosz Dániel. Ugyanakkor talán olyan befektetői félelmeket is takarhat, hogy az MNB hamarosan kamatemelésre kényszerül, így most ezeken a hozamszinteken nem éppen a legszerencsésebb időzítéssel lehet állampapírokból bevásárolni.
Ezt támasztja alá az is, hogy a derivatív piacok november közepére, fél éves viszonylatban már megközelítőleg 1,5 százalékpontos kamatemelési várakozást áraztak. Szintén nem a legmegnyugtatóbb, hogy a külföldi befektetők hatalmas mennyiségű magyar állampapírt halmoztak fel az idei évben, amely kitettség esetleges csökkentése további eladói nyomást eredményezhet. Ennek kiváltó oka lehet egy esetleges leminősítés, amivel Magyarország besorolása már a bóvli kategóriába kerülne. Szintén nem tett jót az hazánk megítélésének, hogy az egyik neves amerikai lap úgy írt Magyarországról, mint ami az adósságkrízis következő „kanárija lehet az európai szénbányában”. A cikk megállapításai ugyan vitathatóak, mindenesetre az akkor is tény marad, hogy az egyik legolvasottabb, mérvadó tengerentúli gazdasági lapban már egy ilyen hangvételű kommentár született Magyarországról.
Kamatemelés jöhet?
Mindenesetre, amennyiben a forint további szélsőséges gyengeséget mutatna, illetve az országkockázati feláraink tartósan, viszonylag magas szinteken maradnának az jelentősen növelné a valószínűségét annak, hogy bekövetkezhet a 2008 októberihez hasonló, egyszeri, drasztikus MNB-kamatemelés – ami azonban még jelenleg is csak inkább egy pesszimista forgatókönyvnek tekinthető. Az esetleges nagyobb léptékű kamatemelés oka részben a potenciálisan felerősödő pénzügyi-stabilitási kockázatok, másrészről pedig a magas árfolyamon keresztül begyűrűző kedvezőtlen áremelkedés lehet. Ugyan még csak halványan, de ez utóbbit tükrözheti, hogy 2011 októberében váratlanul, ismét emelkedésnek indult az infláció, 3,9%-os értékével a legmagasabb 12 hónapos drágulási ütemet mutatva az elmúlt 6 hónapban. Ráadásul az élelmiszereken kívül az összes főbb kategóriában a pénzromlás gyorsulását regisztrálta a KSH. Mindezek tükrében így kritikus lesz, hogy az illetékes döntéshozók hogyan reagálnak majd a piacok megnyugtatása érdekében - véli Orosz Dániel.