Bár a nemzetközi megállapodások tiltják vagy szigorúan korlátozzák a higanykereskedelmet, a kereslet továbbra is él olyan országokban, mint Kolumbia, Peru vagy Bolívia, ahol virágzik az illegális aranybányászat, sőt az Amazonas-medencében modern kori aranylázat is láthatunk. A kisüzemi és illegális aranybányászatban a higanyt arra használják, hogy kivonják az aranyat az üledékből vagy zúzott ércből. A bányászok higanyt kevernek az aranytartalmú anyaghoz, a higannyal kioldják az aranytartalmat, így egy ötvözetet, úgynevezett amalgámot hoznak létre. Ezt az amalgámot ezután felhevítik – gyakran nyílt lángon –, aminek hatására a higany elpárolog, és visszamarad a csaknem tiszta arany.
Fotó: Wikipédia
Veszélyes, de van akinek mégis megéri
Maga az eljárás egyszerű és olcsó, nem igényel különösebb felszerelést – éppen ezért terjedt el a nehezen elérhető, szabályozatlan térségekben. Ugyanakkor rendkívül mérgező: az elpárolgó higany károsítja a bányászok és a közeli közösségek egészségét, a visszamaradó szennyeződés pedig a folyókat, a talajt és a táplálékláncot is megfertőzi. A nemzetközi tilalmak ellenére a módszer továbbra is elterjedt a szegénység, a gyenge ellenőrzés és az arany magas értéke miatt.
Mivel legális higanyforrások alig maradtak, a mexikói kartellek kihasználják Közép-Mexikó elhagyatott higanybányáit, és tonnaszámra csempészik ki a mérgező fémet Dél-Amerikába rejtett útvonalakon.
Az illegális higanykereskedelem rendkívül nyereséges, kevésbé kockázatos, mint a drogüzlet, és alig kíséri hatósági figyelem – ezért egyre csábítóbb a szervezett bűnözés számára.
A higany az egyik legveszélyesebb vegyi anyag a világon – a WHO szerint a tíz legsúlyosabb közegészségügyi kockázatot jelentő anyag közé tartozik. A természetből kinyerve, ha ismét visszakerül a környezetbe, azt gyakorlatilag örökre szennyezi. Nem véletlen, hogy 2013-ban több mint száz ország aláírta a Minamata-egyezményt, vállalva a higanytermelés, export és felhasználás korlátozását, hosszabb távon pedig annak teljes kivezetését – írja a The Guardian.
A Környezetvédelmi Vizsgálati Ügynökség (EIA) friss jelentése szerint Mexikó – a világ második legnagyobb higanytermelője – esetében a termelés „ellenőrizetlen”, amit az egekbe szökő aranyárak és a kartellek érdekeltsége hajt.
Mexikói higanybányászat
A mexikói hatóságok az ENSZ-nek küldött adatokban arról számoltak be, hogy a belföldi termelés 2018-ban még 442 tonna volt, 2020-ra azonban nullára csökkent, miután bezárták az utolsó bányákat is. Az EIA beépített nyomozói ennek ellenére 2019 és 2025 között mintegy 200 tonna higany útját fejtették vissza – az Amazonas esőerdőitől egészen a mexikói Észak-Querétaro poros dombjaiig.
A nyomozás során legalább 19 aktív bányát azonosítottak Querétaróban, amelyek évente összesen mintegy 100 tonna higanyt termelnek – teljesen felügyelet és szabályozás nélkül.
A jelentés szerint a querétarói bányákból származó higanyból akár 8 milliárd dollár – azaz átszámolva nagyjából 2960 milliárd forint – értékű illegális aranyat is kinyerhettek – ez pedig felkeltette a helyi kartellek figyelmét. Bár részvételük pontos mértéke még nem világos, a nyomozók szerint az üzenet egyértelmű. „A Jalisco Új Generáció Kartell több bánya működését is ellenőrzi” – mondta Adam Dolezal, az EIA nyomozási koordinátora. „Csapatunk fegyveres ellenőrző pontokat, megfigyelőtornyokat és erőszakos fenyegetéseket dokumentált. A kartell beavatkozása ipari méretűre növelte a termelést, és olyan bányákban is aktív, ahol a higanyt már nem is helyben dolgozzák fel – az ércet ömlesztve szállítják el a kartell felügyelete alatt.”
„Abszurd, hogy a higany a világ tíz legmérgezőbb anyagának egyike, mégis tonnaszámra szállítják ki Mexikó legnagyobb kikötőiből észrevétlenül – sokszor az ércet zúzottkő közé rejtve” – tette hozzá a szakértő Dolezal.
A nyomozók szerint az illegális iparág nemcsak a dél-amerikai esőerdők ökoszisztémáját szennyezte be, hanem veszélyezteti Mexikó egyik legértékesebb természeti kincsét is: a Sierra Gorda bioszféra-rezervátumot.
Fotó: archív
Kivitel
A nyomozás során sikerült lefoglalni egy négytonnás higanyszállítmányt a perui Callao kikötőjében – ez volt a legnagyobb ilyen fogás egy amazonasi országban. Az eset rámutatott a kereskedelem mértékére és arra, milyen könnyen mozgatják a bűnszervezetek ezt a halálos vegyi anyagot.
A hatóságok – amelyek figyelme gyakran a kokain útvonalaira összpontosul – valószínűleg nem is észlelték volna a szállítmányt az EIA riasztása nélkül – mondta Luis E. Fernández, a Wake Forest Egyetem kutatóprofesszora.
A mexikói határon túl a bűnszervezetek kinyerik a higanyt a kőzetből, mielőtt az Amazonas térségébe juttatják. Kolumbiában ugyanazok a fegyveres csoportok irányítják a kereskedelmet, amelyek az aranyüzletet is kézben tartják.
Az Amazonas vidékén az illegális bányászat drámai mértékben terjed. 2018 és 2024 között 50 százalékkal nőtt az ilyen tevékenységek aránya – a szakértők szerint pedig pusztító következményekkel jár a bolygó legösszetettebb ökoszisztémájára.
Amazonasi felhasználás és szennyezés
A higanyszennyezés alattomos – ellentétben az erdőirtással, nem hagy látványos nyomokat. Szürke iszapként kezdi útját, észrevétlenül haladva végig a folyókon, akár több száz kilométeren át.
Fotó: Amazon Aid
A brazil janomami törzs és más őslakos közösségek attól tartanak, hogy a méreg felborította az esőerdők ökológiai egyensúlyát. Először döglött halakat találtak, veszélyeztetve élelmiszer-ellátásukat. Később megszaporodtak a fejlődési rendellenességgel, végtaghiánnyal született csecsemők. Most már tudják: a folyóikba ömlő higany követeli az áldozatokat.
Egy, a brazíliai Janomami-területen végzett vizsgálat kimutatta: a helyi közösségek súlyosan ki vannak téve a higanyszennyezésnek, különösen a halakon keresztül. A halfogyasztás elsődleges fehérjeforrás számukra – ugyanakkor éppen ez teszi őket sebezhetővé. Bár a tápláléklánc alján elhelyezkedő fajok csak nyomokban tartalmazzák a toxint, a ragadozó halak, amelyek évente több száz vagy akár több ezer másik halat fogyasztanak el, hosszabb időn át azonban már veszélyes koncentrációban halmozzák fel a mérgező fémet.
„Az illegális aranybányászat az egyik legsúlyosabb fenyegetés, amellyel a folyó menti közösségek és az őslakos népesség szembesül Dél-Amerikában” – mondta Antenor Vaz, az őslakos jogokért küzdő egyik civil szervezet szakértője. Álláspontja határozott: „A folyékony higany válogatás nélküli használata mérgezővé teszi a folyókat, a belőlük származó táplálékláncot, és mindenkit, aki ezeket az élelmiszer- és vízforrásokat használja.”
Határozott fellépést követelnek
A jelentés készítői szerint, ha a latin-amerikai államok nem lépnek fel határozottabban a nemzetközi higanykereskedelem ellen, a probléma tovább mélyül. Felszólítják a mexikói kormányt, hogy szerezze vissza az irányítást a querétarói bányák felett, vonja ki azokat a kartellek fennhatósága alól, és zárja be őket. Emellett több információmegosztást, mesterséges intelligencián alapuló eszközök bevetését és a Minamata-egyezmény joghézagainak felszámolását sürgetik.
„A kormányok hallgatása vagy tétlensége ezekkel a bűncselekményekkel szemben nem maradhat következmények nélkül” – figyelmeztet Vaz. „Ez nem semlegesség – ez bűnrészesség.”
