Az Európai Unió közös statisztikai hivatala körképet készített az ebből a szempontból hátrányos helyzetben élők mindennapjairól. Az rögtön kiderült, hogy sokkal nehezebb helyzetben vannak a mozgáskorlátozottak, mint mindenki más, hiszen körükben 29,6 százalék volt az anyagi nehézségekkel küzdők aránya, szemben az egyébként mért 18,7 százalékkal.
A magyar mozgáskorlátozottak helyzete a legrosszabb a régióban?
Nem igazán sikerült előrelépést elérni a 2010 és 2018 közötti időszakban. Még mindig rengeteg korlátozott munkaképességű embernek okoz gondot az, hogy hónapról-hónapra megéljen. Ebből a szempontból Magyarországon élő mozgássérültek sokkal komolyabb anyagi nehézségekkel küzdenek, mint a régió bármely más országában: összesen közel 84 százalékuknak volt ilyen jellegű problémája, ebből 17,6 százaléknak súlyos megélhetési gondjai voltak 2018-ban.
A súlyos anyagi deprivációt tekintve valamennyivel jobb a helyzet, itt Magyarország már tíz év alatt valamivel több mint 10 százalékot javított, így csak a mozgáskorlátozottak 15 százalékát érintette 2018-ban ez a probléma. Ebbe a kategóriába azok tartoznak, akik a meghatározott kilenc tétel közül legalább négyet nem engedhetnek meg maguknak (ezek: a lakbér és hitelek időben történő befizetése, egy váratlan kiadás fedezése, lakás megfelelő felfűtése, kétnaponta hús vagy hal fogyasztása, évente egy hét nyaralás, autóvásárlás, mosógép-, tévé-, és telefonvásárlás).
Akik nehezen tudják kiegyenlíteni a lakással kapcsolatos tartozásokat
Az Eurostat ezen statisztikájába azok a háztartások tartoznak, ahol a lakhatással kapcsolatos kiadások (pl. rezsi, bérleti díj) az összbevétel legalább 40 százalékát elviszik. Itt a hazai folyamatok érdekes képet mutatnak, ugyanis 2010 és 2017 közt összességében fél százalékkal romlott a probléma által érintettek aránya, ám például 2012-ben lényegesen nagyobb gondot jelentett mindez a mozgássérülteknek. Szintén feltűnő, hogy míg a csehek minden más szempontból lényegesen jobb helyzetben vannak, mint magyar társaik, a lakhatást csak lényegesebben nehezen tudják finanszírozni.
A lakhatási körülményeket tekintve azonban van egy terület, ahol sikerült jelentős előrelépést elérni: jócskán csökkent azon mozgáskorlátozottak aránya, akik túlzsúfolt otthonokban élnek - olyannyira, hogy a régióban már csak Csehország előzi meg Magyarországot, és hazánk helyzete jelentősen javult az elmúlt években. A túlzsúfoltság a lakhatás tekintetében egyébként azt takarja, hogy többen élnek egy otthonban, mint ahányan kényelmesen elférnének, és ez a lakók mind fizikális, mind mentális egészségének megárt.
Alapvetően tehát csak részben sikerült javítani a mozgáskorlátozottak helyzetén az elmúlt években, és az Eurostat számai alapján az látszik, hogyha a biztonságos megélhetésről van szó, ez egy kiemelten kiszolgáltatott réteg - ezzel a problémával a mindenkori kormányzatnak foglalkoznia kell.
|
Hogy élnek az idős magyarok? Közzétette az Eurostat a kontinens időseiről készített kiadványát. Az elöregedés világszintű jelenség, amely szinte minden fejlett országot érint, csak 2019 elején 101,1 millió 65 vagy annál idősebb állampolgára volt az uniós tagországoknak, ez a lakosság ötödét jelenti, és ez az arány csak nőni fog. De mi a helyzet Magyarországon, hogy élnek az idősek hazánkban? Részletek korábbi cikkünkben. >>> |
Akár 600 svéd is Tartuban ülhet. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
