A legolcsóbb és leggyorsabb módja a Revolut-egyenlegünk feltöltésének az, ha bankkártyával tesszük - ahogy korábbi, a szolgáltatást bemutató cikkünkben is írtuk, a Revolut ad nekünk ugyan egy nemzetközi (IBAN) számlaszámot is, amire utalni lehet, de az az Egyesült Királyságba megy. Így számolni kell a nemzetközi átutalások csúnya hátrányaival, mint hosszú idő (1-3 nap) és magas költség - pedig jellemzően pont az ilyesmit akarják elkerülni a Revolutra regisztrálók. A bankkártyás feltöltés viszont kártyás vásárlásnak számít, ezért nem csak pillanatok alatt megtörténik, de jellemzően ingyenes is.
Ez legalábbis gyakorlatilag minden bank esetében igaz volt - nemrég azonban változás állt be a szolgáltatásban. Ahogy a napi.hu beszámolt róla: a Revolut kénytelen volt megváltoztatni az elfogadói kereskedői kódot, ezért egyes bankok már nem kártyás vásárlásként, hanem bankfióki készpénzfelvételként kezelik a Revolut-egyenleg feltöltését. Ez különösen a hitelkártyát használók számára lehet fájdalmas: őket ügyenis rendszerint igen magas díjakkal bünteti a bankjuk, ha készpénzfelvételre használják kártyájukat.
A lap körképet készített a nagyobb hazai bankok között. Eszerint a Raiffeisennél, a Budapest Banknál, a CIB-nél és az OTP-nél továbbra is kártyás vásárlásként kezelik a Revolut-egyenleg feltöltését, az Ersténél viszont változott a tranzakciók elszámolása: a tranzakciót ugyan vásárlásként kezelik, de kamatozás szempontjából a bank készpénzfelvételnek tekinti a tranzakciót.
A K&H-nál fura a helyzet: egy technikai sajátos rendszeradottság miatt az ilyen jellegű tranzakciók után a mobilinfo azt az üzenetet küldi sms formájában az ügyfélnek, mintha készpénzfelvétel történt volna, de valójában vásárlásnak tekinti a bank a tranzakciót - mind limit, mind elszámolás tekintetében.
A probléma mindenesetre nemzetközi, a lap szerint a Revolut továbbra is tárgyal a különböző bankokkal és fizetési szolgáltakkal, hogy a korábbi rendszer szerint teljesüljenek az ilyen tranzakciók. Az mindenesetre, hogy a változásról a Revolut semmilyen formában nem értesítette az ügyfeleket, fogyasztóvédelmi aggályokat vet fel.
Ahogy Franciaország, Lengyelország és Magyarország jelezte, ők sem fogják megszavazni az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást. 
