Sokan felkapták fejüket arra a pár nappal korábbi hírre, hogy a Magyar Bankszövetség a tranzakciós illeték elhagyását javasolja a lakossági átutalásoknál, egyben az illeték kiterjesztését szorgalmazzák az “új elektronikus fizetési rendszereknél” (fintech cégeknél). Ez főleg a Revolut mobilalkalmazást érintheti, amelynek a hírek szerint már sok hazai ügyfele van.
“A múlt hónapban már csaknem százmillió euró értékű tranzakciót bonyolítottak le a magyarországi Revolut-felhasználók, akiknek a száma meghaladta a negyedmilliót” – írta a VG.hu. Nem csoda, az alkalmazásra feltöltött pénzt díjmentesen lehet költeni, átváltani más devizára. Ellentétben a borsos, úgynevezett illetékkel is növelt hazai tranzakciós díjakkal.
A határokon túlnyúló pénzügyi tevékenységet legálisan végző brit Revolut fő vonzereje, hogy egyszerű és olcsónak látszik. Lehet 10-15 perc alatt regisztrálni otthonról, a karosszékből. Ingyenes számlavezetés, ingyenes készpénzfelvétel, ingyenes átváltás devizák között középárfolyamon. Ingyenes bankkártya, díjmentes kártyás vásárlás… egy álomnak tűnik a banki díjdzsungelhez képest. Nem csoda, hogy 4,8-as osztályzat, ötmillió programletöltés látható az androidos Google Play Store-ban.
Olcsó az euró náluk
Ma délben 330,1617 volt az euró átváltási árfolyama a Revoluton, miközben a legjobb pénzváltók a valtutacentrum.hu szerint Budapest belvárosában 332-333-ért adták. (Utóbbiak valószínűleg már a tranzakciós illetékkel együtt, de erre nem vennénk mérget.)
Az egyik nagy bankunk deviza-eladási árfolyama ekkor a honlapja szerint 334 volt. A valuta, tehát készpénz majdnem 340-be került volna ugyanitt eurónként. A valuta vételi és eladási ajánlatok között 5,8, a devizaárak között 2,0 százalék árrés volt. Ez egy-két évi forintkamat jelenleg. A különbségek tehát hatalmasak. (Főleg alacsony kamatkörnyezetben fájó ez, ahol a pénz folyton veszít értékéből.)
Forintban megy a feltöltés is
A Revolutra bankkártyával érdemes pénzt tenni. Ad nekünk ugyan egy nemzetközi (IBAN) számlaszámot is, amire utalni lehet, de az az Egyesült Királyságba megy. Így számolni kell a nemzetközi átutalások csúnya hátrányaival, mint hosszú idő (1-3 nap) és magas költség. Pont, amit el akarunk kerülni.
|
| (Illusztráció) |
Korábban a Revolut hátrányaként említették, hogy a kártyás feltöltés csak devizában volt lehetséges. Így ha nincs eurónk, akkor ahhoz, hogy a pénz a rendszerükbe kerüljön, előbb elbukunk egy átváltási díjat. A hírek szerint ezt a problémát kiküszöbölték, májustól forintban is lehet feltölteni rá pénzt. Nagyobb hátrányt nem találtunk a használatában vagy a költségekben.
Sokan pályáznak a babérjaira
Van, aki egyenesen “bankgyilkosnak” nevezi a Revolutot, de erre a jelek szerint sok más cég és fizetési alkalmazás is pályázik: Bank 26, Transferwise, Curve, esetleg Apple Pay, Paypal, a Facebook új fizetési alkalmazása és a Libra kriptodeviza jutott hirtelen eszünkbe. (Ráadásul a bitcoin és más kriptodevizák fejlesztői is szívesen betörnének erre a piacra, bár eddig valójában nem sok sikerrel.)
Így aztán nem csoda, hogy a bankok be lehetnek ijedve, és lobbizni kezdtek, ha nem is a betiltásáért, de a megadóztatásáért. (És saját adóterheik könnyítéséért, de ez természetes.) Remélhetőleg nem veti vissza a pénzügyi innovációs folyamatot ez a harc, és nem vezet szolgáltatások de facto betiltásához, mint az Uber esetében.
Kellenek az innovációk
Az éles konkurencia, a sokféle fejlesztés, innováció miatt kevéssé valószínű, hogy ezt a szolgáltatást is betiltanák vagy teljesen ellehetetlenítenék Magyarországon. Egész Európában az innovációk fontosságát hangsúlyozzák manapság. Kérdéses az is, egyáltalán tudnák-e követni a hatóságok a pénz útját, ha már kiutaltuk az országból, és így meg lehetne-e adóztatni. A Brexit esetleg megkavarhatja a helyzetet, de ha úgy adódik, biztosan lesznek utánzók más országokból is.
De miből élnek ezek?
|
Ha nem tudod legyőzni, állj az élére? A német Bankszövetség inkább a forradalmi folyamatok élére próbál állni, lobbizni kezdett az Európai Unió saját kriptodeviza-jellegű termékének, a “digitális eurónak” a létrehozásáért. Hogy ne maradjon le a versenyben, például a távol-keleti konkurenciával szemben. A kínai állam is magas szinten fejleszti az ország fintech-jövőjét. Ott is blokklánc-technológia alapú elektronikus fizetési rendszer van napirenden. |
Az ingyenes számlavezetés csak a Revolut alapcsomagjára vonatkozik (“Standard”). Havi 2500 forintért “Premium”, havi 4200-ért “Metal” csomagot lehet kérni. Ezek egy sor plusz szolgáltatást ígérnek, mint külföldi egészségbiztosítás, poggyász- és járatkésés biztosítás, elsőbbségi ügyfélszolgálat, egyszer használatos virtuális kártyák, pénzvisszatérítés minden kártyás fizetés után, hozzáférés 5 kriptodevizához stb. (Díjlistájuk.)
Mint ismeretes, a bankkártyákat kibocsátó cégek kapnak jutalékot a kártyaelfogadó kereskedőktől is. A Revolutnak ebből is lehet bevétele. Ebből tudnak még visszatérítést is adni az ügyfélnek a kártyás fizetések után a Metal csomagban.
Elúszhat-e a pénzünk?
Ha pénz, nem feledkezhetünk meg a biztonságról sem. A magyar bankok magánügyfelei az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) révén jelentős összegig, százezer euróig (mintegy 31 millió forint jelenleg) biztosítva vannak. A bankbetétek így eddig a határig biztonságosnak tekinthetők. De mi a helyzet a Revoluttal és társaival?
Ezek sajnos nem bankok, bár bankban őrzik az ügyfelek pénzét. A magyar OBA kiadott két külön tájékoztatót erről (itt»»» és itt»»»). A lényeg, hogy a Revolut Ltd.-nél elhelyezett értékek nincsenek hasonló módon biztosítva. A cég által létrehozott Revolut Bank UAB pedig a litván betétbiztosítási rendszer védelme alá tartozik. (Vélhetően csak egy bizonyos összeghatárig – a szerk.) Tehát nem várhatunk olyan erős védelmet, mint a hazai bankokban. Kérdéses, mi lesz a pénzünk sorsa egy hasonló fintech-szolgáltató csődjénél. Kétesélyes.
Mindig vannak ügyfélpanaszok
Az olcsóság automatizált, de gyakran nehézkes vagy hibás megoldásokat szül a Kiszámoló blog és az N24 szerint is. Sok ügyfélpanaszt említenek az elérhetetlen ügyfélszolgálatról, döcögő ügyfélazonosításról, váratlan és érthetetlen számla-zárolásokról. “Majd pont akkor nem érem el őket, amikor a világ másik végén valamelyikünket baleset ér vagy kórházba kerül, meg majd egy angol virtuális céggel vitatkozhatok, ha valami panaszom támad, mert ők nem akarnak valamire fizetni” – írja a Kiszámoló az utasbiztosításokról. (Egyes hiányosságokat, mint a magyar nyelvű honlap hiánya, viszont már azóta javítottak.)
Ennyi előny és hátrány után mindenki eldöntheti, hogy kell-e neki ilyen alkalmazás, illetve mekkora összeget mer rábízni. Vagy milyen tartalékokat – készpénz, második bankkártya – visz magával az útra, ha valami gond lenne az olcsó szolgáltatóval.
Ki fog itt kinek adózni?
Az érem másik, mindannyiunkat érintő oldala, hogy gobalizált, internetes, határok nélküli, high-tech világban az adóztatás kérdése egyre kínosabb. Nemcsak a politikusoknak. Ahol a reklámbevételek zöme a Google és a Facebook zsebét dagasztja, ahol a gyárakban a sok robot azért is éri meg, mert az után nem fizetnek tb– vagy nyugdíjjárulékot. Ahol a karácsonyi ajándékokat egyre gyakrabban Németországból, Nagy-Britanniából, Szlovákiából vagy Kínából rendeljük…
Ki fog tehát kinek adót fizetni? Ha nincs adóbevétel, miből fizetik majd a nyugdíjat, egészségügyet, a többi állami kiadást? Nem irigyeljük az ezzel foglalkozó politikusokat, de mindez a mi bőrünkre megy. A számlát a végén valahol mindig a fogyasztó fizeti. De az az eset is nagyon rossz, ha elzárják az emebreket világszínvonalú szolgáltatásoktól, mert betiltják, ellehetetlenítik a legjobb ajánlatokat.
Gyors döntésekre lenne szükség – globálisan. Miközben a magyar hatóságok a lassan 11 éve létező bitcoinról sem igen vesznek tudomást.
Hasonló cikkeink:
Egy Aldi, plusz egy társasház. 
