Jövőre jelentősen változik a nem pénzben nyújtható juttatások adózása, emiatt a korábbi években már megszokott cafeteria elemek kikerülhetnek a választható juttatások köréből, az adómentesen nyújtható juttatások pedig új elemekkel bővülnek. Az év végéhez közeledve a vállalatokat kihívás elé állíthatja egy olyan juttatási rendszer kialakítása, mely a munkavállalók igényeit maximálisan, de minimális adminisztráció mellett szolgálja ki – a legfontosabb változásokra a Deloitte szakértője hívja fel a Privátbankár olvasóinak figyelmet.
Ezek lesznek innentől drágábbak
A korábbi években népszerű cafeteria elemeinek jelentős része,
- az Erzsébet-utalványt,
- a munkahelyi étkeztetést,
- az iskolakezdési támogatást,
- a helyi utazási bérletet,
- az iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költségét,
- továbbá az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári, egészségpénztári és önsegélyező pénztári hozzájárulásokat
2017-től már csak a jelenleginél jóval kedvezőtlenebb adózási feltételekkel juttatható a munkavállalók számára. Ez azt jelenti, hogy az előbbiekben nevesített juttatások után a kifizetőnek 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás helyett már 27 százalékot kell fizetnie.
Aminek örülhetünk
Újdonság azonban, hogy 2017-től béren kívüli juttatásként adható pénzbeli juttatás is, továbbá az óvodai szolgáltatással is bővül az adómentesen nyújtható juttatások köre. Mindemellett továbbra is adómentesen biztosítható a sportrendezvényre és kulturális szolgáltatásra szóló belépő, valamint a munkáltató által nyújtott törvényben meghatározott feltételek mellett nyújtott lakáscélú támogatás.
„A munkáltatók számára fejtörést okozhat, hogy a megváltozott feltételek mellett hogyan alakítsák ki a cafeteria keretein belül választható juttatások körét. A cafeteriának az egyik legfőbb előnye, hogy a munkavállalók különböző életszakaszaikban különböző juttatásokat preferálnak: például egy fiatalnak a lakáshoz jutás, míg egy nyugdíj előtt álló dolgozónak az önkéntes pénztári befizetés élvezhet prioritást, miközben a munkáltató az adómentesen nyújtható, egészségügyi biztosítással kívánja a munkából kieső időt csökkenteni” – emelte ki Horváthné Szabó Beáta, a Deloitte Zrt. adóosztályának igazgatója.
Az új elemek közül várhatóan osztatlan sikert fog élvezni a pénzbeli juttatás, melynek éves – jogviszonyban töltött napokkal arányos – keretösszege 100.000 forint. A pénzbeli juttatás éves keretösszegét meghaladóan adott juttatás nem önálló tevékenységből származó jövedelemként adókötelessé válik. Érdemes odafigyelni a juttatás időzítésére is, mivel ha ezt az összeget nem az elszámolás hónapjában utalják, hanem csak a következő havi bérrel együtt, akkor egy havi összeg elveszhet, hacsak decemberben nem fizetnek kéthavi juttatást a dolgozóknak - közölte a Deloitte igazgatója.
Mikor fizessen a munkáltató?
Kérdésként merülhet fel az is, hogy a juttatást milyen ütemezéssel (egy összegben vagy részletekben), illetve az év mely szakában fizessék ki a munkavállalóknak. Az év elején, esetleg az év végén? Fontos arra is figyelemmel lenni a szabályzat elkészítésénél, ha a munkavállaló egy összegben kéri a kifizetést év elején, azonban munkaviszonya év közben megszűnik, a jövedelem arányos részét milyen módon szükséges visszafizetnie a munkavállalónak.
Érdemes a cégeknek elgondolkodnia az óvodai ellátások bevezetésén is, ugyanis 2017. január elsejétől lehetőség nyílik arra, hogy a munkáltató az ingyenesen nyújtott bölcsődei szolgáltatásokhoz hasonlóan adómentesen biztosítson óvodai szolgáltatást és ellátást is.
„Várhatóan jövő évtől az olyan juttatásokat, amelyek 2016. december 31-ig béren kívüli juttatásnak minősültek, egyes meghatározott juttatásként továbbra is lehet biztosítani a munkavállalóknak, a korábbi egyedi értékhatárokra vonatkozó korlátozások nélkül. Azonban a juttatásokkal kapcsolatos egyéb feltételeket a 2016. december 31-én hatályos előírásoknak megfelelően továbbra is teljesíteni kell. A tervezett változtatások szerint a népszerű fogyasztásra készétel vásárlására jogosító utalvány egyes meghatározott juttatásként biztosítható. Nem zárható ki, hogy a Parlament honlapján elérhető törvénymódosító javaslat még a hetekben változhat, ezért a cafeteria-szabályzat véglegesítésével célszerű megvárni a Parlament döntését” – hívta fel a figyelmet Horváthné Szabó Beáta.
A Parlament honlapján jelenleg elérhető információk szerint 2017. január 1-jétől a juttatások után a kifizetőt terhelő adó alapjának korrekciós tétele a korábbi 1,19-ről 1,18-ra módosul. Ezáltal összhangba kerül a többi juttatások alapjaként már ebben az évben is alkalmazott szorzóval. A béren kívüli juttatások teljes adóterhelése így 34,51%-ról 34,22%-ra, az egyes meghatározott juttatások adóterhelése 49,98%-ról 49,56%-ra csökkenhet.
30 napos tűzszünet vagy újabb szankciók. 
