Az állami vállalatok közül elsőként a MÁV-csoport alakított ki közös béremelési javaslatot a szakszervezetekkel – derült ki a cég Privátbankárnak küldött közleményéből. A közösen kialakított és dokumentált javaslat a 2017 és 2019 közti időszakra vonatkozik. A tárgyalások után elkészült tervezet jegyzőkönyvét az érdekegyeztetést folytató munkáltató képviselői és a szakszervezetek is aláírták.
A dokumentumot a vállalat legkésőbb február 5-ik eljuttatja a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, melynek értelmében idén átlagosan 13 százalékkal, jövőre 12 százalékkal, míg 2019-ben minimum 5 százalékkal növekedhet a nem vezető beosztású munkakörben dolgozó csaknem 36 ezer vasutas bére.
Még mindig kevés a dolgozó
A bérfejlesztés célja itt is a fluktuáció és a szakemberhiány kialakulásának megelőzése, – a munkaerő-piaci helyzetre is tekintettel – a szakképzett munkaerő megtartása és jövőbeni biztosítása, valamint a munkakörök közötti bérfeszültségek kezelése. A közszolgáltatás zavartalan ellátása érdekében kialakított béremelési javaslatban a felek rögzítették, hogy a jegyzőkönyvben foglaltak nem kötelezik az aláírókat, az álláspontok kizárólag a tulajdonos, illetve a tulajdonosi joggyakorló szervezet tájékoztatására szolgálnak.
A vasúttársaságot érintő munkaerőhiány tavaly csúcsosodott ki. Az akkori hírek szerint a MÁV csaknem hatszáz új dolgozót keresett – gyakorlatilag minden munkakörre.
A súlyos hiányt akkor a bérfelzárkóztatáson túl a 12 órás munkaidő meghosszabbításával és plusz juttatásokkal próbálták kezelni, ugyanakkor a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete felhívta a figyelmet: a jegyvizsgálók nagy része akár havi 200 órát is dolgozik, ami komoly szellemi és fizikai megterhelést jelent.
A fővárosban pedig rekord dőlt. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
