Hirdetés
Hirdetés

"Közel 100 ezer forint a minimálbér": 8 éve létminimum alatt a legkisebb keresetűek

Zsiborás Gergő, 2012. július 13., 14:54

A miniszterelnök szerint nagy eredmény, hogy "közel 100 ezer forintra" emelték két év alatt a minimálbért. A számok mögé néztünk, hogy mit is jelent ez valójában. A kormány ugyanis most a közalkalmazottak fizetését akarja rendezni, Orbán Viktor szerint jöhet az "erőteljesebb béremelés időszaka". Mire számíthatnak az érintettek?

Hirdetés

A jövő évi költségvetés fő számait még a végszavazás előtt átírták a kormány által meghirdetett munkavédelmi akcióterv miatt, de Orbán Viktor kormányfő már most arról beszélt, az akcióterv után jöhet az "erőteljesebb béremelések időszaka". A miniszterelnök a HírTV-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a minimálbért is "sikerült az elmúlt 2 évben 70 ezer forintról közel 100 ezer forintra emelni", ami ilyen európai környezetben "figyelemreméltó teljesítmény". Hát akkor nézzünk csak a számok mögé.

ov_no



Meddig volt adómentes a minimálbér?

A 100 napos program keretében 2002-ben tették "adómentessé" a minimálbéreket. Valójában a legkisebb keresetűek is adóztak, 18%-os szja-t fizettek, csakhogy ez nem látszódott meg az államkassza bevételein, mivel az adójóváírás és a kiegészítő adójóváírás lenullázta az adó összegét. Az adózok is úgy "érzékelték", hogy nem fizetnek szja-t, nekik "csak" nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot és munkaerőpiaci járulékot kellett fizetniük (tulajdonképpen ezt váltotta fel a szociális hozzájárulási adó 2011-ben).
2007-től kezdve azonban a jóváírások összegét nem emelték, ellenben a minimálbér emelésével a szja is emelkedett, így tulajdonképpen a minimálbéresek is fizettek személyi jövedelemadót, ha nem is sokat. 2007-re például így lett a 0%-os adóteherből 0,7, míg 2008-ra 1,5%.

Az alábbi grafikon is jól látszik, hogy 2007-ig a nettó és bruttó minimálbérek együtt mozogtak (a különbözetet tüntette el a jóváírás), míg 2007-tól egyre jobban elszakad egymástól a két érték.

Forrás: Privátbankár/KSH
2010-ig nyugdíjpénztári tagságot is feltételeztünk, 2011-től pedig családi adókedvezmény nélkül számoltunk.

A második Orbán-kormány az adórendszer átszabásával egyetemben a minimálbérek "kvázi" adómentességét is megszüntette, így most már azok után is kell fizetni az egykulcsos, 16%-os adót 2011-től kezdve. A lépésre azért volt szükség, mert 2 millió adózó volt a legkisebb keresetre bejelentve, nagy részük a fizetése fennmaradó részét zsebbe kapta, a kormány tehát fehéríteni akarta a gazdaságot és javítani az adómorált. A másik ok az volt, hogy a minimálbérre bejelentett dolgozók fizetését a munkaadók nem igen emelték.
A minimálbérek megadóztatása fehérítette valamelyest a gazdaságot, nyilván ilyen terhek mellet már kevesebb munkaadó foglalkoztatta szürkén a munkavállalóit. Csakhogy az adójóváírás kivezetésével együtt ezt a réteget nagyon érzékenyen érintette az egykulcsos adó bevezetése - hiszen épp a jóváírás tüntette el az adófizetési kötelezettségüket. A nettó keresetek szinten tartásához drasztikusan emelni kellett a minimálbért, ami igen nagy terhet jelentett a hazai vállalkozásoknak - a költségvetés terhére adott kompenzáció nélkül valószínűleg egy nagyobb elbocsátási hullámot is beindíthatott volna.

A kép csalóka

2010-ben a bruttó minimálbér 73 500 forint volt, ezt emelte meg a kormány 2011-ben 78 ezer forintra - ekkor már azonban adóköteles volt a legkisebb bér. Az adójóváírás kivezetése mellett azonban még nagyobbat kellett dobni a bruttó minimálbéren, így idén 93 ezer forintra emelkedett a legkisebb kereset összege. Pusztán a számokat nézve, ez nagy ugrásnak tűnik - bár a 93 ezer még mindig a 90 ezerhez van közelebb, mint a 100 ezerhez -, két év alatt nominálisan 19 500 forinttal nőtt a minimálbér.

Ha azt nézzük, hogy mennyit vittek haza a minimálbéresek, a változás már nem ilyen látványos. 2010-ben 60 236 forintot volt a nettója a legkisebb keresetűeknek, míg 2012-re ez a szám 60 915 forint - ha nem számolunk a családi adókedvezménnyel. Ha mindehhez hozzávesszük az infláció hatását, akkor hamar kiderül, hogy 2011-ben a minimálbéresek reálkeresete 3,2%-kal csökkent éves alapon, míg 2012-ben további 2,9%-ot eshet ez a szint (a költségvetési törvényben szereplő 4,2%-os éves inflációt alapul véve).

A létminimum alatt, a szakadék csak nő

Ez egyben azt is jelenti, hogy bár 2005-ben az akkor még működő Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), vagyis a munkaadók és a munkavállalók képviselői ugyan megegyeztek a kormánnyal egy 3 éves minimálbér-emelésről, melynek lényege az volt, hogy a legkisebb kereset meghaladja a KSH által számított létminimumot, ezt a bravúrt azóta sem sikerült összehozni. Utoljára Magyarországon 2004-ben fordult elő, hogy a minimálbér (53 000 forint) nagyjából megegyezett a KSH által 1 felnőttre számolt létminimum értékével (53 305 forint).

Forrás: Privátbankár/KSH
A létminimumnál a KSH által 1 főre számolt értéket vettük alapul.

A családi adókedvezmény lenullázhatja az szja-t - de mire elég ez?

De ne feledkezzünk meg a családi adókedvezményről sem, hiszen a kormány a gyermekvállalást kiemelten kívánja támogatni az adórendszeren keresztül. Egy gyermek esetén egy minimálbéres idén a havi 60 915 forint helyett már 70 915 forintot, 2 illetve 3 gyermek esetén pedig már 75 795 forintot vihet haza, vagyis a családi adókedvezmény lenullázza az szja fizetési kötelezettséget. De mire lehet mindez elég? A KSH 2011-es adatai szerint 2 felnőtt és egy gyermek esetében a létminimumhoz egy háztartásnak 138 305 forintra, míg 2 gyermek esetén 180 ezer forintra, 3 gyermeknél pedig 277 ezer forintra van szüksége.

munka_kemeny
Létminimum alatt - nehéz megemelni

Mennek tovább a kitaposott úton

A miniszterelnök a fent említett nyilatkozatban arról beszélt, hogy a minimálbér emelés "nem a kormány, hanem az ország, az emberek munkájának eredménye". A kabinet azonban itt nem áll meg, a munkavédelmi akcióterv (mely elsősorban a munkahelyek megtartását célozza meg) után a kormányfő szerint jöhet az "erőteljes béremelés időszaka".

"A következő lépésben rendezni fogjuk a közalkalmazotti béreket" - mondta a miniszterelnök, aki ezzel a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók fizetésemelésére utalt. A részletekről azonban nem beszélt egyelőre. Az mindenesetre nagy kérdés a minimálbér-emelés tükrében, hogy az ígért bérrendezés látványos vagy inkább eredményes lesz-e.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 15 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!
Hirdetés

Címlapon

Visszatér 1998? Úgy elintézi az orosz válság a világot, mint akkor?

2014. december 18., 06:06
Visszatér 1998? Úgy elintézi az orosz válság a világot, mint akkor?

A napokban kialakult orosz tőzsdei zuhanás és a rubel drasztikus leértékelése megmozgatta a piac emlékezetét, és sokan azt kérdezik, vajon ez most az 1998-as orosz válság megismétlődése? A pánikszerű rubel eladók egy részét kifejezetten az akkori emlékek motiválják.

Hirdetés

Mi történt az elmúlt órákban?

AJÁNDÉK OKOSTELEFON

DíjNullázó Plusz Számlához új ügyfelek ajándék okostelefont kaphatnak!
(x)


Ajánlatunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Utánajártunk

Hirdetés

Facebook

Szavazás

Ön szerint kiknek kellene kötelezővé tenni a drogtesztet?