Hirdetés

Mi lett a közmunkásokkal?

2017. augusztus 23., 12:34

A kormány radikálisan elkezdte lefaragni a közmunkások számát. Egy évvel ezelőtti állapothoz képest nagyjából 50 ezerrel kevesebben kapnak munkát. Mi lett ezekkel az emberekkel? Hova kerül az erre a célra tervezett pénz, és milyen társadalmi változásokat okozhat a most alakuló folyamat?

Közmunkások gondoznak egy kardvirágültetvényt Álmosdon 2015. augusztus 7-én. (Kép forrása: MTI Fotó, Czeglédi Zsolt)
Közmunkások gondoznak egy kardvirágültetvényt Álmosdon 2015. augusztus 7-én. (Kép forrása: MTI Fotó, Czeglédi Zsolt)

A közmunkarendszert élesen kritizálták az ellenzéki pártok, a civil szervezetek, a szakértők, és az Európai Bizottság is. A kritikák főlega rendszer hatékonyságára irányult. Egy jól működő gazdaságban a közmunka egy átmeneti foglalkoztatási lehetőség, amely időlegesen mentőövet jelenthet a munkájukat elvesztők számára. Ott azonban a megoldás kisméretű, személyre szabott, és nem csak az életben maradást lehetővé tevő rendszert jelent. A magyar sajnos nem ilyen - írja friss elemzésében a Policy Agenda.

Ha minél tovább dolgozik valaki közmunkásként...

Hirdetés

Egyrészt a tömeges közmunkarendszer fénykorában egyszerre havi átlagban 200-220 ezer embert is foglalkoztatott, mindezt a minimálbér töredékéért, és gyakran kitörési lehetőségek nélkül. Azaz nem valósult meg az átmeneti jelleg a rendszerben, hanem sokkal inkább annak az esélye volt nagy, hogy minél hosszabb ideig közmunkásként dolgozik valaki, annál tovább marad bent a rendszerben.

A kormány főként a munkaadók nyomására döntött úgy, hogy csökkenteni kell a közfoglalkoztatottak számát. Elfogadták azt a munkaadói szervezetektől indult hipotézist, hogy főleg az idénymunkák idején a közmunka csak növelte a munkaerőhiányt.

A Belügyminisztérium adatai alapján 2017. júniusában átlagos havi létszámban a tavalyi 246 ezer fő helyett már csak 184 ezer fő dolgozott közmunkában. Ez a KSH adatai szerint ez év első félévében 172 ezer főt jelentett, míg tavaly ugyanebben az időszakban 201 ezer főt. Azaz már féléves szinten is van egy 15 százalékos létszámcsökkenés.

A Policy Agenda szerint elsőre úgy tűnhet, hogy ez a létszám akár meg is jelenthetett az elsődleges munkaerőpiacon. Legalábbis, ha azt nézzük, hogy tavalyhoz képest 77 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma. Ugyanakkor területileg nézve már nem ennyire egyszerű a kép.

régió

foglalkoztatottak számának változása (2017.II. n.év/2016.II. n.év.)

közfoglalkoztatottak számának változása (2017.II. n.év/2016.II. n.év.)

Közép-Magyarország

+18,3 ezer fő

-6 ezer fő

Közép-Dunántúl

+13,7 ezer fő

-3 ezer fő

Nyugat-Dunántúl

+18,1 ezer fő

-2 ezer fő

Dél-Dunántúl

-2,1 ezer fő

-5 ezer fő

Észak-Magyarország

+6,9 ezer fő

-7 ezer fő

Észak-Alföld

+19,6 ezer fő

-12 ezer fő

Dél-Alföld

+2,3 ezer fő

-5 ezer fő

Ország összesen

+76,9 ezer fő

-40 ezer fő

Ez év második negyedévében a BM területi adatai alapján 40 ezer fővel csökkent a közmunkások havi átlaglétszáma. Ennek a csökkenésnek 60 százalékát a keleti országrész adta, a fejlettebb Közép-Magyarország régió 15 százalékot, míg a nyugati országrész 35 százalékot.

Ha ugyanezt megnézzük a foglalkoztatotti létszám növekedése alapján, akkor látszik, hogy a keleti országrész a növekedés 37 százalékát, a nyugati régiók 39 százalékot, míg Budapest, és Pest megye 24 százalékot adott. Azaz arányait tekintve a keleti megyék sokkal többet kellett, hogy elbocsássanak a közmunkásaik közül, mint amennyivel hozzájárultak a foglalkoztatotti létszám növekedéséhez.

Amennyiben mélyebben megnézzük az adatokat, még borúsabb kép rajzolódik kép. Valójában a Dunától keletre eső megyék esetében egyedül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a statisztikai hibahatárt meghaladó foglalkoztatotti létszám-emelkedés (15 ezer fő). Ha ezt a megyét kivesszük a képből, akkor az látszik, hogy a keleti országrész nyolc megyéje 14 ezer fős növekedést produkált a foglalkoztatotti létszámban, miközben a közmunkásaiból elvesztett 19 ezer főt.

Mi lesz a pénzzel?

A közfoglalkoztatási programra a kormány 325 milliárd forintot szánt idén. Ez már azért is érdekes, mert tavaly is csak 269 milliárd forintot költöttek el. Látszott, hogy a kormány nem tudja, nem akarja a programban résztvevők számát növelni. A mostani költségvetési adatok azt mutatják, hogy inkább 250 milliárd forint közelében áll meg az idei kassza tényleges költése, azaz év végén még marad más – általában politikai – célokra felhasználható pénz. Igaz, hogy ebből már elvileg 40 milliárd forintot átcsoportosítottak évközben foglalkoztatási és képzési programok támogatására.

Elviekben helyes, hogy a kormány a korábbi 16 milliárd forintról 56 milliárd forintra növelte az aktív munkaerőpiaci-programokra szánt pénzeket. És az is érthető, hogy ezt a tulajdonképpen soha teljesen elkölteni nem tervezett közmunka-kasszából teszi. A nagyobb probléma azonban az, hogy az állam a mega-közmunkaprogram mellett elfelejtette, hogy milyen feladatai vannak a munkaerőpiac segítésében. Erre vall, hogy az első hét hónap után az aktív munkaerőpiaci kasszának csak 8 százalékát költötték el. Fent áll a veszély, hogy ténylegesen ezek a pénzek bennragadnak a költségvetésben. Így a munkáltatók, és a munkavállalók befizetéseiből álló Nemzeti Foglalkoztatási Alap pénzei teljesen más célra kerülnek felhasználásra.

Eközben a közmunkarendszer leépítése területei alapon átgondolatlanul halad, és a munkaerőpiaci szempontból nehéz helyzetű keleti megyék (kivétel Szabolcs-Szatmár) esetében több közmunkás kerül utcára, mint amennyi embert összesen felszív a gazdaság. Ez tovább növeli a területi egyenlőtlenségeket, és mindenszempontból növeli a szétszakítottságot - derül ki az elemzésből.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Mi csak a menekülteket látjuk - pedig a háttérben kőkemény üzlet állhat

Mi csak a menekülteket látjuk - pedig a háttérben kőkemény üzlet állhat

Már több mint 400 ezer rohingyát üldöztek el hazájukból, Mianmarból - a törésvonal a vallások között látszik, de a háttérben komoly üzleti érdekek, olajlelőhelyek is állnak. Az ügy érdekessége, hogy az ország civil vezetője egy olyan ember, akit Nobel-békedíjjal tüntettek ki - nem csoda, hogy a Nyugat hallgat. Külpolitikai szakértőnket, Káncz Csabát kérdeztük a háttérről.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Napi kommentár - videó

Hirdetés

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX38108.04-0.18%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • szeptember 18
    Fogyasztói árindex (végleges) - augusztus
    szeptember 19
    Monetáris Tanács kamatdöntő ülése;
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 15 mrdFt
    ZEW index - szeptember
    ZEW index - szeptember
    Adobe - 2017 Q3
    FedEx - 2018 Q1
    szeptember 20
    KSH: Keresetek - január–július
    MNB: Negyedéves fizetési mérleg és külfölddel szembeni állományok - első közlés 2017. II. negyedév + revízió 2014.I.n.év - 2017.I.n.év
    ÁKK: 2022/A államkötvény csereaukció, 2019/C - 20 mrdFt; 2026/D államkötvény csereaukció, 2020/B - 20 mrdFt
    Fed kamatdöntő ülése
    Kiskereskedelmi forgalom (év/év) - augusztus
    Import (év/év) - augusztus
    Export (év/év) - augusztus
    szeptember 21
    Fogyasztói bizalom (előzetes) - szeptember
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    Philadelphiai Fed index - szeptember

    szeptember 22
    KSH: Kiskereskedelem - július
    Feldolgozóipari BMI (előzetes) - szeptember
    Szolgáltatóipari BMI (előzetes) - szeptember
    Feldolgozóipari BMI (előzetes) - szeptember
    Szolgáltatóipari BMI (előzetes) - szeptember

Szavazás

Ön szerint létezik globális felmelegedés?