Erről lesz szó a cikkben:
- Csökkent a fegyverexport tavaly – miért
- Amerika nem tud annyit termelni, amennyit el tudna adni
- Az orosz fegyverexport halott, a feltámadásra csak halvány a remény
- Mi a helyzet Kínával?
- És Európával?
- Merre tovább? A drónok ezt a piacot is a feje tetejére állíthatják
Több mint három éve tart a második világháború óta legnagyobb európai fegyveres konfliktus, az orosz-ukrán háború, és nagyjából másfél éve rohanta le Izrael a gázai övezetet. Közben bedőlt a szíriai Asszád-rezsim, Kína egyre nyíltabban beszél egy Tajvan elleni invázióról – és akkor még Donald Trump kormányzásának első hónapjairól egy szót sem szóltunk. A világ sokkal veszélyesebb és sokkal kiszámíthatatlanabb hely lett az elmúlt években.
De mit látunk mindebből a nemzetközi fegyverkereskedelem piacán? A Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) évente tesz közzé összefoglaló jelentést a világ fegyverexportjának alakulásáról, a 2024-es adatokat idén március 10-én mutatták be. Ha valaki arra számított, hogy ezek az adatok is vissza fogják tükrözni a világban zajló felfordulást, az talán csalódhat.
Miközben a világon a védelmi költések 2022 óta összességében nagyjából 30 százalékkal nőttek, a nemzetközi fegyverkereskedelem 2023-hoz képest némi visszaesést mutatott 2024-ben. Persze itt fontos megjegyezni, hogy a SIPRI adatsorainak megvannak a maguk jellegzetességei. Egyrészt a SIPRI csak a leszállított megrendeléseket veszi figyelembe, és azok között sem szerepelnek például a kézifegyverek és -lőszerek, a tüzérségi lőszerek, vagy éppen a drónok sem, csak a „nagy” fegyverrendszerek: páncélosok, légvédelmi eszközök, hadihajók, harci repülőgépek, tüzérségi eszközök és társaik. Másrészt a SIPRI 2025 tavaszán a 2024-es adatokat szállította le, tehát ebben még mondjuk Donald Trump második elnökségének – de még igazából annak előszelének – hatásai sem látszanak.
A magyar fizetőeszköz is jócskán megérezte az amerikai elnök által bejelentett új vámintézkedéseket. 
