Donald Trump amerikai elnök vámháborújának egyik mellékhatása a dollár gyengülése, ami egyszerre okoz megkönnyebbülést és fejfájást a világ jegybankjainak. Az Egyesült Államokból elindult gazdasági bizonytalanság nyomán a gazdaság szereplői szabadulni igyekeztek az amerikai devizától. A dollárindex, azaz a dollár értéke egy, a világ vezető devizáiból álló kosárral szemben 9 százalékkal gyengült eddig 2025-ben, és a piaci megfigyelők további gyengülésre számítanak.
A CNBC amerikai gazdasági híroldal idézi a Bank of America Global Fund Manager Indexének legfrissebb adatait, amelyek szerint az alapkezelők 61 százaléka úgy véli, hogy a következő 12 hónapban folytatódik az amerikai deviza szánkázása. Ez a világ legnagyobb befektetőinek legpesszimistább hozzáállása az elmúlt 20 évben. A történet másik oldalán persze a biztonságos menedéknek tartott devizák, például a japán jen, a svájci frank és az euró erősödése áll. A jen 10 százalékkal, a frank és az euró 11-11 százalékkal erősödött a dollárral szemben az év eleje óta. Ez forintárfolyamra fordítva azt jelentené, mintha az euró január eleje óta 450 forint fölé drágult volna.
Emellett a feltörekvő országok jelentős részének nemzeti fizetőeszköze is jól szerepelt a dollárral szemben. A mexikói peso 5,5, a kanadai dollár négy, a lengyel złoty kilenc, az orosz rubel 22 százalékkal erősödött amerikai „kollégájával” szemben. A forint pedig 11 százalékkal erősödött a dollárhoz képest. Igaz, az euróval szemben most körülbelül ott tart, mint az év elején, a 405 és 410 közötti sávban.
Más feltörekvő országok esetén még az is előfordul, hogy gyengültek a dollárral szemben. Ezek közé tartozik a vietnámi dong, az indonéz rúpia, a török líra és a kínai jüan.
Eddig túl erős volt a dollár sok ország nézőpontjából
Néhány kivételtől, elsősorban a svájci jegybanktól eltekintve a nemzeti bankok megkönnyebbüléssel fogadták a dollár gyengülését. Az amerikai deviza erőssége ugyanis állandó problémájuk volt az elmúlt években. Így 10-20 százalékos dollárgyengülést felszabadulásként élnek meg – mondta Adam Button, a ForexLibe pénzügyi szolgáltató cég vezető elemzője.
Sok feltörekvő országnak nagy dollárban elszámolt adóssága van, ami most kisebb teherré vált. Emellett a gyengébb dollár olcsóbbá teszi az importot. Ezzel mérséklődik az inflációs nyomás, következésképpen lehetővé válik a kamatcsökkentés, és így a gazdasági növekedés ösztönzése. A negatív oldalon az erősebb hazai deviza drágítja az exportot. Ez főként az ázsiai országoknak okoz fejfájást, mert ezek a világ legnagyobb termékexportőrei.
Gyengülésre gyengítés lehet a válasz, de csak óvatosan
Így aztán felvetődik a kérdés: nem kellene-e gyengíteni a hazai devizákat? A válasz az, hogy ezzel csak nagyon óvatosan lehet próbálkozni. Az egyik kockázat ugyanis az, hogy a tőke hátat fordít a gyengülő devizájú országnak és felpörög az infláció. Emellett a washingtoni vezetés könnyen devizamanipulátornak nyilváníthatja az ezzel próbálkozó országokat, ami manapság gyors megtorlást vonhat maga után.
Az Európai Központi Bank egyelőre élt a lehetőséggel, hogy a csökkenő inflációt kihasználva 25 bázisponttal mérsékelje alapkamatát. A másik ilyen játékos a Svájci Nemzeti Bank (SNP), amely 15 éve küszködik azzal, hogy az erős frank akadályozza az ország cégeinek exportját. Svájc GDP-jének 75 százaléka termék- és szolgáltatásexportból származik. Szakértők szerint a SNP drasztikusan válaszolhat a frank elmúlt hetekben megfigyelt erősödésére.
Egyelőre a bizonytalanság további mélyülését kellene elkerülni
A svájci példát azok az országok követhetik, amelyeknek kellő devizatartalékuk van a kiáramló tőke finanszírozására, és alacsony a külföldi devizában jegyzett államadósságuk. Még ezek is óvatosan fognak cselekedni – mondta Brendan McKenna, a Wells Fargo bank FX-stratégája. További nagy kérdés, ami befolyásolja az árfolyamstratégiákat sok ország esetén, a washingtoni vezetéssel folytatott vámtárgyalások alakulása.
A jelenlegi geopolitikai hangulatban a devizaleértékelés hasonló válaszokat válthat ki. McKenna úgy látja, hogy beindulhat egy ilyen adok-kapok, de nem azonnal. A jegybankok egyelőre igyekeznek elkerülni minden olyan lépést, ami növeli a helyi gazdaság üzleti környezetének kiszámíthatatlanságát, bizonytalanságát.
Fotó: Depositphotos
Kínában bezzeg egyértelműen örülnek a dollár gyengülésének
A kínai partnerekkel üzletelő külföldi vállalatok egyre nyitottabbak arra, hogy jüanban számolják el üzleteiket partnereikkel – derült ki a South China Morning Post beszámolójából. Ez a trend párhuzamos azzal, hogy az Egyesült Államokba irányuló befektetések bizonytalanabbá váltak. A változásról a Renmin University International Monetary Institute intézete számolt be a napokban.
Ami a pontos matekot illeti, az elmúlt év második negyedében az elszámolások 21,5 százalékát végezték a kínai devizában. Ez a negyedik negyedévre 23 százalékra, az idei év első három hónapjára 24 százalékra ment fel. A felmérésben megkérdezettek 68 százaléka szimpla export-import ügyletekben használja a jüant, 53 százalékuk kereskedik a kínai devizával.
A világ devizapiacán azért még mindig masszívan a dollár a király
A világ második legnagyobb gazdaságának irányítói növelték a jüankötvények kibocsátását (ezeket tartják számon a világ pénzügyi rendszerében pandakötvényekként). Pekingben ugyanis úgy látják, hogy itt a lehetőség növelni a jüan súlyát a világ tartalékdevizái között. Itt azonban enyhén szólva még van tér az előrelépésre.
A jüan márciusban a negyedik helyen állt a kötvénykibocsátásban 4,13 százalékkal, míg a dollár súlya 49,8 százalék. A tartalékdevizák körében 2,18 százalék volt az aránya szemben a dollár 57,8 százalékos fölényével – derült ki az IMF adataiból. A céges elszámolásokban jüant használó vállalatok több mint 40 százaléka is vonakodik ezt tenni – derült ki a Renmin University felméréséből.
A gondok régről ismertek: konvertibilitási problémák, tőkekontroll és külső sérülékenység szól a kínai deviza ellen. Az egyik lehetőség, ami a jüan mellett szól a híres új selyemút program (BRI), amelynek nagy külföldi beruházásai nyomán erősödhet a kínai deviza használata a nemzetközi üzleti elszámolásokban.
Mégis újjáéledhet a visegrádi négyek? 
