Nem áprilisi tréfa: háborognak a szlovákok

Néhány nappal bevezetése után Szlovákia új pénzügyi tranzakciós adója vihart kavart a politikai spektrum egészén, valamint a közösségi médiában, ahol sokan osztottak meg képernyőképeket banki alkalmazásaikból, amelyek megmutatták, mennyi adót vontak le egy-egy tranzakció után – írja az Euractiv. Sokan úgy érezték, hogy az április 1-jén – egy nappal a jövedelemadó befizetési határideje után – életbe lépett új adó egy beteges áprilisi tréfa.

Magyarországról merítve ihletet – amely az EU-n belül az egyetlen másik ország, ahol hasonló adót vezettek be –, a szlovák kormány keresztülvitte a pénzügyi tranzakciós adót, amelytől idén több mint 500 millió eurós, 2026-ban pedig mintegy 700 millió eurós bevételt remél, a költségvetési konszolidációs csomag részeként – bár egy meglehetősen szokatlan elemeként.

A tranzakciós adó

Az új adó számos belföldi pénzügyi műveletre vonatkozik, például szlovák bankszámlák közötti átutalásokra, vállalkozások beszállítóknak vagy alvállalkozóknak teljesített kifizetéseire, illetve meghatározott feltételek mellett bizonyos vállalatcsoporton belüli tranzakciókra is – foglalja össze a Lexlink.

A magánszemélyek által végzett hétköznapi, fogyasztói fizetések ezzel szemben mentesülnek az adó alól.

Szlovákiai székhellyel rendelkező gazdasági szereplők – például szlovák cégek vagy egyéni vállalkozók – automatikusan az adó hatálya alá esnek. Az adót ezekben az esetekben a pénzintézetek vagy a szolgáltatók vonják le automatikusan a tranzakció értékéből.

Külföldi vállalkozás akkor válik adókötelessé Szlovákiában, ha rendelkezik szlovák banknál vezetett fizetési számlával, vagy bármilyen gazdasági tevékenységet végez az országban.

Az adó mértéke általános tranzakció esetén a művelet értékének 0,4 százaléka, minimum 1 eurócent, de maximum 40 euró. Készpénzfelvétel esetén az adókulcs magasabb, 0,8 százalék. Az adózási időszak minden esetben a naptári hónap, vagyis havonta számolják el.

Mivel az adót automatikusan forrásnál vonják le, a legtöbb vállalkozásnak nincs külön bevallási kötelezettsége. Az adminisztrációs terhet jellemzően a pénzintézetek viselik, akik jelentik az adót az adóhatóság felé.

Bár az adó főként a vállalkozásokat és az önfoglalkoztatókat érinti, utóbbiak jelentős, és politikailag is fontos részét képezik a lakosságnak.

Nem népszerű, és ezt az ellenzék is észrevette

Ahogy a bankok valós idejű értesítéseket küldtek az ügyfeleknek minden egyes tranzakció után, jól láthatóan feltüntetve a levont adót, sokan megosztották ezeket a közösségi médiában – ez széles körű elégedetlenséget váltott ki, amit az ellenzék gyorsan meglovagolt.

„Egy hete lépett életbe Szlovákia történetének legostobább adója” – mondta kedden Michal Šimečka, az ellenzéki Progresszív Szlovákia (Az Európai Parlamentben a liberális-centrista Renew Europe pártcsalád tagja) párt vezetője, hozzátéve, hogy Szlovákia nem engedheti meg magának, hogy a Trump-korszakban megbénítsa gazdaságát.

Šimečka egy online petíciót is indított az adó ellen, hlupadan.sk domain alatt – ami magyarul „hülyeadó”-ként fordítható. „Az emberek telefonjai csipognak, és emlékeztetik őket a kormány alkalmatlanságára” – tette hozzá.

Feszültségek a koalíción belül is

Mindössze öt nappal az adó hatályba lépése után Andrej Danko, a szélsőjobboldali SNS koalíciós párt vezetője bejelentette, hogy javasolni fogja az intézkedés eltörlését. Ha nem születik koalíciós egyezség, kész a kérdést a parlament elé vinni.

Amikor a kormányzó Smer-SD bevezette az adót, Danko még úgy nyilatkozott, hogy azt a bankokat célozza, most viszont már úgy fogalmazott, hogy „ez az emberek elleni akció” – pedig saját pártja képviselői is megszavazták az adót még tavaly.

Bár néhány koalíciós politikus a hétvégén nyitott volt a módosítás vagy az év végi fokozatos kivezetés lehetőségére, a másik két koalíciós párt politikusai óvatosan védelmezik az adót, miközben Dankót bírálják, amiért aláássa a koalíciót, és saját csökkenő népszerűségét próbálja menteni. Egy hét után azonban a koalíció máris a széthullás jeleit mutatja, pedig Robert Fico kormánya nemrégiben lépett túl egy belső válságon, és nyerte vissza a parlamenti többséget – az új adó azonban most újra felszakíthatja a politikai törésvonalakat.

Míg az ellenzék – élén a legnagyobb ellenzéki párttal, a Progresszív Szlovákiával – következetesen kritizálta az adónem bevezetését, a kormánykoalícióban márciusban inkább a belső ellentétek rendezésével foglalkoztak, aminek voltak sértettjei: például a minisztériumokból kiszoruló SNS. Andrej Danko SNS pártelnök a saját fontosságát érzékeltetve előbb a márciusban megnyitott parlamenti ülésen igyekezett megbuktatni néhány kevésbé fontos törvényjavaslatot, majd meglátta a lehetőséget a népszerűtlen adónem kritizálásában is – foglalja össze az Új Szó.

A bankoknak sem tetszik

Az adó beszedéséért és jelentéséért a pénzügyi intézmények felelősek, amelyek közül soknak pluszköltségei merültek fel a rendszer bevezetése miatt. „A Szlovákiában működő bankokat jelentős mértékben terheli az új adó, többféle módon is” – közölte még 2024 októberében a Szlovák Bankszövetség, amikor a parlament még vitatta az adót. Több millió eurós informatikai beruházásokról és a folyamatok átalakításáról számoltak be.

Néhány bank marketinglehetőséget próbált kovácsolni az ügyből: például vállalták, hogy az újonnan nyitott üzleti számlák esetében az első évben átvállalják az adó megfizetését.

Ugyanakkor ezek a bankok továbbra is értesítéseket küldenek ügyfeleiknek a pontosan levont pénzügyi adóról – így az ügy folyamatosan napirenden marad a közvéleményben.

Nőhet a készpénzhasználat

Az adó végrehajtása körüli aggodalmak is nőnek. Sokan attól tartanak, hogy a gazdaság egyes szektorai – különösen a szolgáltatóipar – visszatérhetnek a készpénzes fizetésekhez, hogy elkerüljék az adót.

A vállalkozások is aggodalmukat fejezték ki, arra figyelmeztettek, hogy az intézkedés kevésbé vonzóvá és kevésbé versenyképessé teheti Szlovákiát – amely már így is az EU egyik legmagasabb adó- és járulékterhű országa.

Emellett az adó hozzájárulhat az infláció növekedéséhez is, amely jelenleg 4,1 százalék, jóval meghaladva az EU 2,7 százalékos átlagát.

A növekvő társadalmi nyomás ellenére a kormány várhatóan nem fogja visszavonni az adót, mivel az ebből származó bevétel már szerepel az idei költségvetésben.