Az új tranzakciós adó miatti felháborodás veszélybe sodorhatja Robert Fico kormányát is, aki nemrégiben egy belső válságot győzött le.
Néhány nappal bevezetése után Szlovákia új pénzügyi tranzakciós adója vihart kavart a politikai spektrum egészén, valamint a közösségi médiában, ahol sokan osztottak meg képernyőképeket banki alkalmazásaikból, amelyek megmutatták, mennyi adót vontak le egy-egy tranzakció után – írja az Euractiv. Sokan úgy érezték, hogy az április 1-jén – egy nappal a jövedelemadó befizetési határideje után – életbe lépett új adó egy beteges áprilisi tréfa.
Magyarországról merítve ihletet – amely az EU-n belül az egyetlen másik ország, ahol hasonló adót vezettek be –, a szlovák kormány keresztülvitte a pénzügyi tranzakciós adót, amelytől idén több mint 500 millió eurós, 2026-ban pedig mintegy 700 millió eurós bevételt remél, a költségvetési konszolidációs csomag részeként – bár egy meglehetősen szokatlan elemeként.
Robert Fico szlovák miniszterelnök sem tárhatja szét a kezeit Fotó: X/@visegrad24
A tranzakciós adó
Az új adó számos belföldi pénzügyi műveletre vonatkozik, például szlovák bankszámlák közötti átutalásokra, vállalkozások beszállítóknak vagy alvállalkozóknak teljesített kifizetéseire, illetve meghatározott feltételek mellett bizonyos vállalatcsoporton belüli tranzakciókra is – foglalja össze a Lexlink.
A magánszemélyek által végzett hétköznapi, fogyasztói fizetések ezzel szemben mentesülnek az adó alól.
Szlovákiai székhellyel rendelkező gazdasági szereplők – például szlovák cégek vagy egyéni vállalkozók – automatikusan az adó hatálya alá esnek. Az adót ezekben az esetekben a pénzintézetek vagy a szolgáltatók vonják le automatikusan a tranzakció értékéből.
Külföldi vállalkozás akkor válik adókötelessé Szlovákiában, ha rendelkezik szlovák banknál vezetett fizetési számlával, vagy bármilyen gazdasági tevékenységet végez az országban.
Az adó mértéke általános tranzakció esetén a művelet értékének 0,4 százaléka, minimum 1 eurócent, de maximum 40 euró. Készpénzfelvétel esetén az adókulcs magasabb, 0,8 százalék. Az adózási időszak minden esetben a naptári hónap, vagyis havonta számolják el.
Mivel az adót automatikusan forrásnál vonják le, a legtöbb vállalkozásnak nincs külön bevallási kötelezettsége. Az adminisztrációs terhet jellemzően a pénzintézetek viselik, akik jelentik az adót az adóhatóság felé.
Bár az adó főként a vállalkozásokat és az önfoglalkoztatókat érinti, utóbbiak jelentős, és politikailag is fontos részét képezik a lakosságnak.
Nem népszerű, és ezt az ellenzék is észrevette
Ahogy a bankok valós idejű értesítéseket küldtek az ügyfeleknek minden egyes tranzakció után, jól láthatóan feltüntetve a levont adót, sokan megosztották ezeket a közösségi médiában – ez széles körű elégedetlenséget váltott ki, amit az ellenzék gyorsan meglovagolt.
„Egy hete lépett életbe Szlovákia történetének legostobább adója” – mondta kedden Michal Šimečka, az ellenzéki Progresszív Szlovákia (Az Európai Parlamentben a liberális-centrista Renew Europe pártcsalád tagja) párt vezetője, hozzátéve, hogy Szlovákia nem engedheti meg magának, hogy a Trump-korszakban megbénítsa gazdaságát.
Šimečka egy online petíciót is indított az adó ellen, hlupadan.sk domain alatt – ami magyarul „hülyeadó”-ként fordítható. „Az emberek telefonjai csipognak, és emlékeztetik őket a kormány alkalmatlanságára” – tette hozzá.
Michal Šimečka az ellenzéki Progresszív Szlovákia párt vezére bátran szembenéz az új adóval Fotó: X/@MSimecka
Feszültségek a koalíción belül is
Mindössze öt nappal az adó hatályba lépése után Andrej Danko, a szélsőjobboldali SNS koalíciós párt vezetője bejelentette, hogy javasolni fogja az intézkedés eltörlését. Ha nem születik koalíciós egyezség, kész a kérdést a parlament elé vinni.
Amikor a kormányzó Smer-SD bevezette az adót, Danko még úgy nyilatkozott, hogy azt a bankokat célozza, most viszont már úgy fogalmazott, hogy „ez az emberek elleni akció” – pedig saját pártja képviselői is megszavazták az adót még tavaly.
Bár néhány koalíciós politikus a hétvégén nyitott volt a módosítás vagy az év végi fokozatos kivezetés lehetőségére, a másik két koalíciós párt politikusai óvatosan védelmezik az adót, miközben Dankót bírálják, amiért aláássa a koalíciót, és saját csökkenő népszerűségét próbálja menteni. Egy hét után azonban a koalíció máris a széthullás jeleit mutatja, pedig Robert Fico kormánya nemrégiben lépett túl egy belső válságon, és nyerte vissza a parlamenti többséget – az új adó azonban most újra felszakíthatja a politikai törésvonalakat.
Míg az ellenzék – élén a legnagyobb ellenzéki párttal, a Progresszív Szlovákiával – következetesen kritizálta az adónem bevezetését, a kormánykoalícióban márciusban inkább a belső ellentétek rendezésével foglalkoztak, aminek voltak sértettjei: például a minisztériumokból kiszoruló SNS. Andrej Danko SNS pártelnök a saját fontosságát érzékeltetve előbb a márciusban megnyitott parlamenti ülésen igyekezett megbuktatni néhány kevésbé fontos törvényjavaslatot, majd meglátta a lehetőséget a népszerűtlen adónem kritizálásában is – foglalja össze az Új Szó.
Andrej Danko a Szlovák Nemzeti Mozgalom (SNS) vezetője a fától nem látja az erdőt Fotó: Facebook/Andrej Danko
A bankoknak sem tetszik
Az adó beszedéséért és jelentéséért a pénzügyi intézmények felelősek, amelyek közül soknak pluszköltségei merültek fel a rendszer bevezetése miatt. „A Szlovákiában működő bankokat jelentős mértékben terheli az új adó, többféle módon is” – közölte még 2024 októberében a Szlovák Bankszövetség, amikor a parlament még vitatta az adót. Több millió eurós informatikai beruházásokról és a folyamatok átalakításáról számoltak be.
Néhány bank marketinglehetőséget próbált kovácsolni az ügyből: például vállalták, hogy az újonnan nyitott üzleti számlák esetében az első évben átvállalják az adó megfizetését.
Ugyanakkor ezek a bankok továbbra is értesítéseket küldenek ügyfeleiknek a pontosan levont pénzügyi adóról – így az ügy folyamatosan napirenden marad a közvéleményben.
Nőhet a készpénzhasználat
Az adó végrehajtása körüli aggodalmak is nőnek. Sokan attól tartanak, hogy a gazdaság egyes szektorai – különösen a szolgáltatóipar – visszatérhetnek a készpénzes fizetésekhez, hogy elkerüljék az adót.
A vállalkozások is aggodalmukat fejezték ki, arra figyelmeztettek, hogy az intézkedés kevésbé vonzóvá és kevésbé versenyképessé teheti Szlovákiát – amely már így is az EU egyik legmagasabb adó- és járulékterhű országa.
Emellett az adó hozzájárulhat az infláció növekedéséhez is, amely jelenleg 4,1 százalék, jóval meghaladva az EU 2,7 százalékos átlagát.
A növekvő társadalmi nyomás ellenére a kormány várhatóan nem fogja visszavonni az adót, mivel az ebből származó bevétel már szerepel az idei költségvetésben.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Ukrajna számára most adódott egy kedvező alkalom a béke elérésére a jelenlegi időszak és az Egyesült Államokban novemberben esedékes félidős választások között – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Sky Newsnak adott interjújában, amelyet az Ukrinform ukrán állami hírügynökség pénteken szemlézett.
Robert Fico szlovák miniszterelnök pénteken telefonon beszélt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A megbeszélések témája a Barátság kőolajvezetéken keresztüli tranzitszállítás volt, ami Szlovákiát és Magyarországot is érinti – közölte maga a szlovák kormányfő az X-en.
Az orosz agresszió négyéves évfordulóján az EU vezetői Kijevben jártak, hogy kifejezzék szolidaritásukat a megtámadott országgal. Eközben az Európai Tanács elnöke felszólított minden lehetséges eszköz használatára az Európai Uniót zsarolók letörésére – nem is nagyon burkoltan Orbán Viktor kormányára utalva.
Eastinvest néven új eszközt jelentett be az Európai Bizottság: 10 530 milliárd forintnyi uniós forrást adnak az Oroszországgal, Belarusszal és Ukrajnával határos uniós térségeknek. Magyarországon az észak-alföldi régió kaphat az új keretből.
Az ukrán légierő szóvivője arról beszélt, hogy februárban már hetedik alkalommal érte orosz rakéta- és dróntámadás az ukrán városokat és az energetikai infrastruktúrát. A területfejlesztési miniszter célzott terrorról beszélt.
Szijjártó Péter követelte az ukrán kormánytól, hogy azonnal indítsák újra a kőolajszállítást a Barátság vezetéken, és azt is elmondta: az ukrán külügyminisztérium bekérette a kijevi magyar nagykövetség ügyvivőjét.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 233,63 pontos, 0,18 százalékos csökkenéssel 126 534,75 ponton zárt. 
