Csaba László szerint az IMF a sírásó szerepét tölti be mindig, ez Magyarország esetében annyit jelent, hogy búcsút inthetünk a matolcsyzmusnak. A közgazdász szerint 2011 nyarán eszméltek a piacok, hogy a kormányok valójában nem tesznek semmit az adósságok leépítéséért, ekkor indultak el azok a folyamatok, ami miatt az IMF-hez kell fordulnunk. A közgazdász szerint nem okos dolog kiejteni a szánkon azt a szót, hogy "csőd". A CEU tanára minderről hétfő este, a Corvinus Egyetemen tartott kerekasztal-beszélgetésen beszélt.
Az IMF nem világkormány, egy kormányközi szervezet, mely a fizetési mérleghiánnyal küzdő országoknak nyújt külső pénzügyi segítséget. Az IMF egy sírásó, az előző gazdaságpolitika sírjának megásásához járul hozzá. Nem lehet rajta számon kérni, hogy "miért nem járul hozzá a népesedéshez", az nem a "sírásó" dolga. Egyetlen dolga van, hogy kevés legyen az ügyfele - mondta bevezetőjében Csaba László a Corvinus Egyetemen.
A válság előtt a Valutaalap közel volt a megszüntetéshez is, azóta bebizonyosodott, hogy szükség van rá, 2008-ban például akkora pénzeket volt képes megmozgatni, amire az EU sem volt képes - mondta a CEU professzora.
2011-ben eszmélt a piac: a kormányok nem voltak őszinték
2008-ban azt gondoltuk, közel a válság vége, Magyarország finanszírozható a piacról, a kamatszintek lecsökkennek - mondta Csaba. Az IMF-fel csak annyi dolgunk lett volna, hogy tartsuk a kapcsolatot az alappal az előző szerződésünk miatt, és a IV. cikkely szerinti konzultációban részt vegyünk. Nem így lett, az optimizmus ok nélküli volt. 2011 júniusában a piacok rájöttek, hogy "a kormányok megvezették őket". A különböző nemzeti kormányok ugyanis nem akartak erősen tenni az adósság lecsökkentése ellen, a piac viszont racionális szereplőkből áll. Az Egyesült Államok például folyamatosan a likviditás hiányára hivatkozik és nyomja a pénzt a gazdaságba mind monetáris mind fiskális oldalról - holott valójában hitelezési kedv nincs. Hasonló a helyzet Európában is - magyarázta Csaba László.
Növekedési problémák jelentkeztek a világgazdaságban, Kínától az USA-ig. Látszik, hogy nagy a bizonytalanság, így újra beállt az a görcsös állapot, miszerint a piacon van ugyan pénz, de a hitelezési aktivitás nagyon alacsony - mondta Csaba László. 2011 őszére nagyon kiszolgáltatottak lettek azok az országok, melyek főleg külső forrásból adósodtak el, így járt Magyarország is. Csaba László szerint ekkora már a gazdasági fundamentumok nem annyira, inkább az adósságszerkezet volt a meghatározó tényező.
Magyarország ugyan "csak" a GDP 80%-ában adósodott el, de adóssága több mint 50%-a külföldi kézben van. Ezzel szemben Olaszországgal szemben a piac sokkal türelmesebb volt, az olasz államadósság a GDP arányában a 100%-hoz közelít, de 80%-a belföldi kézben van, vagyis Olaszország kevésbé kiszolgáltatott, mint mi.
Meg kell győznünk a partnereinket - de ehhez cselekedni is kell
Magyarországnak meg kell győznie a partnereit, hogy komolyan vehető üzleti partner. Igazodnunk kell a megváltozott körülményekhez. Csaba László szerint nem gond, hogy egy IMF-megállapodással a kormány megpróbálja lenyomni a kamatszinteket - ez a realitásokhoz való igazodás. "Nem kell megvárni, hogy a fejünkre dőljön a ház, mint a Gyurcsány-kormány idején" - mondta a közgazdász.
"A világos gazdaságpolitika Olaszországban is lenyomta a kamatszinteket, jó lehetőség, hogy Magyarország is támaszkodhat az IMF és az EU szakértelmére és tapasztalataira. Nem azt mondom, hogy náluk van a bölcsek köve, de fontos tapasztalatokat oszthatnak meg velünk" - így a szakértő. László Csaba egyetért azzal a vélekedéssel, hogy nem az a fontos, hogy egy államnak mennyi pénzre van szüksége, hanem az számít, hogy vissza tud-e térni a magánpiacokra és ott utd-e maradni. Ehhez fontos a hitelesség, amit a kormány a cselekedeteiben tud megalapozni és a kommunikáción keresztül erősítheti a róla kialakított képet. Nem elég tehát mondani, hogy reformokat hajt végre a kabinet, neki kell vágni a munkának - azt pedig el kell tudni "adni". Fontos, hogy az üzleti partnerek megértsék azt az üzenetet, amit a kormány a gazdaságpolitikáján keresztül megjelenít, hogy a kommunikáció egy irányba mutasson - magyarázta a professzor.
Ki se ejtsük a szánkon, azt hogy csőd
"A csőddel való játék, a tűzzel való játék" - vallja Csaba László. Gondoljunk bele, egy csőd a cégek esetében is komoly megrázkódtatás, még ha egy csődbe vitt cég egy újba menekítve meg is menekülhet, sikerül konszolidálni - a beszálítók, a munkavállalók biztosan megérzik az átalakítást. Ugyanígy van ez az államok esetében, csak hatványozottan. Pusztító egy államcsőd, főleg a társadalom alsó harmadát érinti - ennek a lehetőségéről csak beszélni is nagyon káros, meg kell szüntetni ez erről való diskurzust a nyilvánosságban - érvelt a közgazdász.
Mit várhat az IMF? Leginkább egy 2013-14-re írt üzleti tervet - válaszolt a kérdésre a közgazdász. "De ilyen üzleti terve magyar kormánynak nincs egyelőre. Számok és tervek - ezt nagyon szeretik, nemcsak az IMF-nél, de a piacok is. Ennek hatására lemehetnek a kamatszintek". Az IMF-fel való megállapodásról még annyit mondott, "a legjobb hitel, amit nem kell lehívni".
Címlapon
Francia-német törésvonal az EU-ban: Magyarország hova áll?
Kiterítette lapjait az EU-csúcson először felszólaló francia elnök, Francois Hollande több ponton is homlokegyenest mást gondol, mint Angela Merkel. Az éjszakába nyúló megbeszélésen a felek kiengedték a gőzt, és egyértelművé tették: stabilitás nélkül nem lehet növekedésösztönzésről beszélni. Még nem dőlt el semmi. A német-francia törésvonal azonban éles kontúrral kirajzolódott: hova áll ebben a vitában Magyarország?
Ó ősi világrész
- 1 EUR = 303,2 HUF - itt lenne az ideje, hogy a görögök elgondolkodjanak
- Jön a "geuró"? - Újabb javaslat a görögöknek
- Elintézte Ázsiát a görög exminiszterelnök
- Romló olasz GDP-előrejelzés a múltheti bankleminősítések után
- Túljegyzés mellett hozamemelkedés a spanyol állampapír aukción
- Gyengélkedik az euró: eljött a dollár ideje?
Legfrissebb híreink
- 27 ezer embert rúg ki a HP
- A kormány ma tárgyalóasztalhoz ül a bankokkal
- A mentőövek ellenére tovább romlott a magyar bankok hitelportfóliója
- Francia-német törésvonal az EU-ban: Magyarország hova áll?
- Június 4-én jegybanktörvény, utána IMF-tárgyalások?
- A GM 2014 végéig jegeli az Opel-gyárak ügyét
- Kétéves mélyponton az euró, nagyot esett a BUX, a forint, az OTP
- Németországban bezzeg növekednek a magyar építőcégek
- Így tudhatjuk meg, hogy milyen tyúk tojásait esszük
- Az Iparszövetség IMF-megállapodást és gazdasági növekedést szeretne
- Benézett a 302-es szint alá is a forint
- Rekord: Minden második fiatal magyar felnőtt külföldre szeretne menni
- Gerhard Schroeder a Budapest Airport új elnöke
- Jobban fial a magyar csőd, az IMF-megállapodás hiányának árát fizetjük
- Nem járul hozzá a Költségvetési Tanács a büdzsé módosításához
- A Lázár-testvérek alól 2 milliárdért államosították a Restit
- Korai öröm: a jövő héttől már minden devizahitelest vár a Raiffeisen
- Ne várja meg a könyvvizsgálót - 5 tipp az éves beszámolóhoz
- EU-kompatibilis a magyar tranzakciós illeték
- Tranzakciós illeték: a terhet a bankok és az ügyfelek között kellene megosztani
- Gyengélkedik az euró: eljött a dollár ideje?
- Mikor kell abbahagyni a facebookozást? (videó)
- Nyersanyag befektetések: amire érdemes figyelni
- Már kétszer annyian nézik az ingyen tévét
- Kamat nélkül is viszik a német államkötvényeket - furcsa helyzetbe került Merkel
- A Lázár-testvérek alól 2 milliárdért államosították a Restit
- Ilyen ingatlanokat vehetünk 5 és 10 millió forint között
- Már kétszer annyian nézik az ingyen tévét
- Jobban fial a magyar csőd, az IMF-megállapodás hiányának árát fizetjük
- Francia-német törésvonal az EU-ban: Magyarország hova áll?
- Rekord: Minden második fiatal magyar felnőtt külföldre szeretne menni
- 1 EUR = 303,2 HUF - itt lenne az ideje, hogy a görögök elgondolkodjanak
- Korai öröm: a jövő héttől már minden devizahitelest vár a Raiffeisen
- Mikor kell abbahagyni a facebookozást? (videó)
Még több Makro
Utánajártunk...
- 1 EUR = 303,2 HUF - itt lenne az ideje, hogy a görögök elgondolkodjanak
- Ötszörösére nőtt a kivándorlás - egy mohácsnyi magyar költözött Németországba
- Hegedüs Éva: az IMF-megállapodás lejjebb viheti a hitelkamatokat is
- A pánik rossz tanácsadó - így spekulálnak forintra a hazai kisbefektetők
- A kormányátalakítás nyertese: most jöhet el Varga Mihály ideje
- Plafon nélkül: ellentétes hatást válthat ki a spekulánsok megsarcolása
- Egyre drágább a magyar föld: hányat lép a ló?
- Amikor mi épp megszorítunk, Európa végre engedne a szorításon
- Aki nem kér, az ne is adjon mentőcsomagot a bankoknak
- Hat módszerrel a forint mellett, hat módszerrel a forint ellen spekulálhatsz
- Gyorsul a magyar emigráció? - 57 százalékkal több munkavállaló Ausztriában
- Jól jártak a magyar gazdagok: tovább nőtt a szakadék
- Már Brüsszel is unta ezt a huzavonát
- Sarkadi-Szabó Kornél a válságról: rendszerhiba vagy emberi gyarlóság?
- Új telekomadó? Így úszhatod meg teljesen a telefonszámla-fizetést
- Magyaroknak nem szabad a jegyzésben Facebook-részvényt vásárolni?
- Kórtermekben nyerészkednek milliós kártérítést ígérve
- A magyarok imádják a részvénykibocsátásokat - így lehet Facebook-ot jegyezni
- Meddig húzza ki Magyarország 8-9 százalékos állampapírhozammal?
- A végtörlesztés után jobban spórolnak az emberek? – euróban talán
- Kiért izguljunk jobban? Az olaszok vagy a spanyolok lesznek előbb "görögök"?
- Ennyibe kerülne neked az IMF-megállapodás elmaradása
- Újra mozgolódik a pénz a piacokon - nekünk is juthat belőle? (Interjú)
- Végre olcsóbb lett az élelmiszer: alacsonyabb árakat tojt a húsvéti nyúl
- Pleschinger: Vért és verejtéket izzadunk, hogy megállapodjunk az IMF-fel
- Az állam és a külföldiek nyertek, a lakosság pedig bukott a részvényeken
- Itt vannak a végleges adatok: a tagok negyede otthagyta a pénztárát
- Pénztártagok nyugdíja: most akkor 75 vagy 100%? Vagy 76%?
- Ennyit veszítesz, ha meguntad a régi kötvényeidet
- Lottót, sorsjegyet vettél? - a pénzed több mint fele már köddé is vált
- Amiről a hazai statisztika nem akar tudni: kitántorgott félmillió emberünk
- Felemás munkanélküliség: ez történik, ha emelkedik a minimálbér
- Az állami nyugdíjrendszer is tele van kockázatokkal
- Van élet az IMF nélkül is, csak nagyon fájdalmas - figyeljük a kötvénypiacot!
- A nagy tömegek nem nyertek az egykulcsos, arányos adóval
- 14+3 féle forintlekötés legalább nyolc százalékos kamattal
- Újra itt van, újra itt van - a hazai betétek elinflálásának időszaka
- Hogyan lesz nekünk nyugdíjunk? Sötétben tapogatózunk csupán
- A piacon sokszor hajlandó elhinni valamit az ember, csak legyen mögötte stop-loss - interjú
- Zuhanó kőként esik a Fotex – így járt, aki hosszú távon megtartotta
- Mary néni nem érti, miért nem fizetik vissza soha az ő kötvényét
- Mit érdemel az, aki nem tudja fizetni a devizahitelét?
- Már három évre is van 9,5 százalékos kezdőkamat az államnál
- Bezárták a Worldspreads brókercéget, magyarok is érintettek
- Drámai helyzet: minden ötödik fiatal európai munkanélküli
- Ennyi eurót és dollárt tett félre a lakosság februárban
- Ennyi osztalékot fizethet a Mol, az OTP és ennyi lehet a hozamuk
- 5000 forintos tagdíjat és adományt is vár az OTP magánpénztára
- Nyugdíjreform: nem kapkod a szaktárca, egyre nő a bizonytalanság
- A Templeton kiszórta magyar részvényeinek mintegy harmadát
- A háziasszonyok és az OTP-részvény: így tőzsdéznek a magyar nők
- A Te megtakarított pénzedre van vajon biztosítás?
- Lasszóval kell fogni a BUX-indexbe való részvényeket
- Új frontot nyitott az FHB évi 10,5 százalékos kamattal
- Brüsszeltől vagy a görög csődtől kell-e jobban félnünk?
- Változott a terv: itt vannak az új állami kamattámogatású hitelek!
- Fordulópont a nyugdíjrendszerben: elég lesz, amit az állam ad?
- Lőttek a 0 forintos számlacsomagoknak?
- Az IMF elárulta, mi az egyik feltétele
- Ha nem írjuk meg, az AXA magánpénztára nem is tudja meg, hogy feljelentették?
- Másfél-kétmillió ember is rosszabbul fog élni a következő években? (videó)
- Így kell valahogy 4-es metrót építeni
- Demján szerint nem kell nekünk euró - hozzá kell nyúlni az IMF-pénzhez
- Ötszörösére nőtt a kivándorlás - egy mohácsnyi magyar költözött Németországba
- Milliárdos mínusz a CIG-nél: a végtörlesztés elbánt a magyar biztosítóval
- Áfakulcs esetében uniós csúcstartók vagyunk
Állásajánlatok
- Bérszámfejtési Csoportvezető - Recruitment International Kft
- Cost Controller - Veszprém megye - Recruitment International Kft
- Production Controlling Manager - Zala megye - Recruitment International Kft
- Experienced Finance Manager - Production - Randstad Hungary Kft.
- General Ledger Accountant - Randstad Hungary Kft.
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
- Ügyvédeket kapott csaláson a NAV
- Nem csak adót vet ki, egyet meg is szüntet a kormány!
- Gyengélkedik az euró: eljött a dollár ideje?
- Éleződik a vita: „Csináljanak maguknak közös kötvényt a franciák és az olaszok”
- Mitől lesz versenyképesebb Magyarország? 21 pontos javaslat a kormánynak
- Földre szállt pénzek: meg kell dolgozni a magas hozamért (videó)
- Exkluzív: állami vállalatokat csábítana a tőzsdére az új vezérigazgató (interjú)
- Álomból rémálom – újabb zuhanás előtt a Facebook? (videóval)
- Már kétszer annyian nézik az ingyen tévét
- Elszálltak az élelmiszerárak: csak a törökök járnak előttünk








Kedves Citrom! A mindenkori magyar vezetők lábhoz lettek rendelve és csak a forgatókönyv szerint vezethették az országot. Ellenkező esetben életüket kockáztatták. Így történt ez a rendszerváltás idején is. Nyugatnak piac kellett. Ennek szellemében jártak el a vezetők. Most, amikor már tönkrement az ország, akkor ugyanazok az emberek, akik annak idején a vezetőket lábhoz rendelték, most egyensúly hiányra való hivatkozással ajánlásokat akarnak elfogadtatni és kiigazításokat végrehajtatni, és ezt oly módon, mintha ez a mi vezetőink fejéből pattanna ki, mert nem illeszkedünk megfelelően az Európai Unió országainak gazdasági közösségébe és gyengítjük azt. Vegyünk egy példát. Ha egy osztály minden (és itt a minden szón van a hangsúly) tanulója rosszul teljesít, akkor nem a tanulókban van a hiba, hanem a módszerben, amelyet a tanár alkalmaz a tudás átadása során. Az országok fanyalogva, de többé kevésbé végrehajtották az Európai Unió által előírt változásokat. Az én meglátásom az, hogy az Európai Unió ötlete elhamarkodott lépés volt a politikusok részéről. Még nem nőttek fel a feladatukhoz. Képtelenek az unió országait harmonizálni és egységessé tenni. Ahogy látom nem is szeretnék, csak a zavarosban halásznak, hogy még életükben biztos állásuk, fizetésük legyen és a többi meg nem érdekes. Az IMF-nek a kezébe adtuk a lapátot az Európai Unió segítségével és így lett a sírásónk.
Érdekes megfigyelni, hogy mi ásta meg Görögország sírját?
"Fokasz Nikosz Az Estében azt mondta: a diktatúra után, ’74 környékén a GDP arányos államadósság 22 százalék körül mozgott és ’93-ban érte el a GDP 100 százalékát, függetlenül attól, hogy milyen kormány volt."
Vagyis a megdöntött diktatúra alatt még csak 22%-os volt az államadósság, és a hatalmas"Demokrácia" mindent tönkre tett! Ezt lehet ostoba, vagy sanda demokráciának nevezni. Mi is történt a "demokráciában?
"Pogátsa Zoltán arról számolt be, hogy a ’80-as években az egységes piacon a görög ipar megszűnt, és amikor az eurózónába belépett Görögország, akkor Németországból és északról vettek termékeket a görögök, mert nem volt hazai ipar, és Görögország elenyésző mennyiséget tud csupán exportálni. "
Vagyis a "Demokrácia" felszámolta, tönkretette a maradék görög ipart. Nálunk mi is történt 1990-ben a diktatúra felszámolása után? Felszámolták , tönkretették a magyar ipart és mezőgazdaságot, és csodálkozunk, hogy 10 év késéssel követjük a görög példát az adósságválságban.
Görögországban elindul a drasztikus megszorítások hulláma Negyedével csökken pl. a minimálbér), de ettől lesz e görög ipar, görög mezőgazdaság? Vagy csak görög leépülés lesz? Ebben is követjük a görögöket a teljes megsemmisülésig? Vagy ráébred végre valaki, hogy egy eladósodott országot nem lehet csenevész bérmunkából talpon tartani, meg kell végre teremteni a hazai ipart és mezőgazdaságot, vagy lehúzhatjuk a "rolót".
Vajon követjük ebben is a görögöket?
A sírásó a Rákosi és a Kádár rendszer politikai "elitje" volt, akik a hatalmukat átmentve 1990-től még hevesebben ásták a sírt, miközben a nyugat teletömte a zsebüket a magyar közvagyonból a sírásás jutalmaként.
Az IMF csak belelöki a klientúrát a kiásott sírba. A sírásást sose az IMF kezdi, hacsak nincs összefonódás Magyarország tervszerű kifosztói és az IMF vezetői között.