A menekültválság kezelésének költségei csak emelkednek és emelkednek: a szállás, élelmezés, a gyermekek óvodai, iskolai ellátása, a némettanfolyamok és az adminisztráció költségeit szakértők 15-20 milliárd euróra becsülik Németországban évente – írja a Deutsche Welle. A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) szerint a hüvelykujjszabály az, hogy egy menekült évente mintegy 12 ezer eurójába kerül az államnak. (Mintegy 3,75 millió forintba.)
Marcel Fratzscher, a DIW igazgatója viszont nem ért egyet azzal, hogy ezt csak kiadásnak tekintsék. Az sem pusztán kiadás, ha a német gyermekeket óvodába, iskolába küldik, az ilyen költségek 20-30 év múlva fognak az országban gazdasági előnyöket okozni. Ugyanez vonatkozik a menekültekre is, szerinte inkább befektetésről kell beszélni.
Menekültellátás=gazdaságélénkítés
Másrészt a menekültekre fordított összegek már most is a német gazdaságba folynak. Az élelmiszerekre, és más termékekre, szolgáltatásokra fordított milliárdok főleg német vállalatokat és munkavállalókat gazdagítanak. A menekültek ellátása tehát egyben egy kisebbfajta gazdaságélénkítő program is. (Hasonló véleményeket már mások is hangoztattak, erről itt is tudósítottunk, valamint itt is>>>>>>>.)
Minden szakértő egyetért abban, hogy a nagy kérdés, milyen gyorsan sikerül a menekülteket a munkaerőpiacra integrálni – írja a Deutsche Welle. A DIW ezért különböző forgatókönyveket számolt ki, egy optimistát, egy pesszimistát és egy közepeset. A kérdés, mikor érnek el oda a menekültek, hogy a gazdasági teljesítményük értéke meghaladja a rájuk fordított állami kiadásokat. A DIW ezt az időt 5-6 évre becsüli. A legtöbb menekült nagyon fiatal, így még 40-50 évet is a német munkaerő-piacon tölthet.
Sokkal nagyobb lesz így a növekedés?
A Deutsche Bank Research vezetője, David Folkerts-Landau szerint migránsok nélkül a következő tíz évben Németország gazdasági növekedése évi 0,5 százalékra esnek, velük azonban 1,5 százalékos átlag várható. Így Németország továbbra is az EU vezető gazdasági hatalma maradhat. Legalábbis ha az integráció sikeres lesz.
Egy másik kutatóintézet, a ZEW közgazdásza, Clemens Fuest nem ilyen optimista, szerinte nehéz lesz az integráció a gazdaságba és a társadalomba. Bár a társadalmat fiatalítják a menekültek, sok éven keresztül többe kerülnek majd a jól kiépített német jóléti államnak, mint amennyit megtermelnek. Ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy a menekültek befogadása nem üzleti kérdés.
A minimálbér nem mindig jó
Fuest szerint át kéne gondolni a német szociális rendszert és a munkaerő-piacot, és a nagyobb rugalmasság irányába vinni. De attól tart, hogy országa nem kész nagyobb reformokra, ezért sok menekült hosszú ideig munkanélküli lesz és így „kvázi csak a szociális államba vándorol be”. A közgazdász szorgalmazza a munkaerő-piaci szabályozás újbóli lazítását és a minimálbér csökkentését.
(Németországban sokáig nem volt minimálbér, idén januártól vezették be súlyos viták után baloldali nyomásra, de megint kiújultak körülötte a csatározások a menekültek kapcsán. Sokak szerint az új olcsó munkaerőből Németország csak akkor tudna profitálni, ha alacsonyabb lenne a minimálbér, amely most alapesetben bruttó 8,50 euró /mintegy 2660 forint/ óránként.)
Ausztrália is beáll a sorba.
