Hirdetés
Hirdetés

Kettős amerikai mérce: változó, mennyit ér egy emberélet

2017. március 20., 20:30

Lassan 16 éve már, hogy az amerikai csapatok bevonultak Afganisztánba. A háborús műveleteknek számolatlan civil áldozata volt, a családok bárminemű kárpótlást sokáig csak az afgán kormánytól remélhettek. Amikor azonban Amerikát mégis megszállta a segítő szellem, megjelent a kettős mérce is: hogy lehet, hogy valakinek ezer, másnak pedig 10 ezer dollárt ér a halott gyereke?

Még 2014 márciusában egy afgán férfi 1000 dollár kárpótlást kapott az Egyesült Államok hadseregétől, amiért a – civil – fia meghalt egy katonai akció során az afgán-iráni határ mentén. Hat hónappal később azonban, ugyanebben a tartományban egy másik férfi 10 ezer dollárt kapott kárpótlásul, aki szintén a gyermekét veszítette el. Mindeközben egy harmadik, 68 éves férfi, aki 20 családtagját veszítette el a harcokban, sokáig egy vasat sem kapott, végül az afgán kormánytól kapott némi kárpótlást. Amerika azonban mélyen hallgatott az ügy kapcsán.

A Reuters cikke szerint az elmúlt 16 évben számos ilyen, igazságtalannak tűnő eset történt, az Egyesült Államok kárpótlásait vizsgálva pedig csak az utóbbi két évben pörögtek fel a kifizetések. Ugyan már 2005-ben is kompenzáltak családokat kisebb-nagyobb mértékben, a fizetésnek rendkívül egyszerű oka volt: Amerika így próbálta meg megakadályozni, hogy a családjukat vagy rokonukat elveszített afgánok a tálibok oldalára álljanak. Ők ugyanis halogatás nélkül fizettek a veszteséget szenvedő családoknak, ezzel pedig egyre nagyobb szimpátiát nyertek a térségben.

Hirdetés

Nem kegyeletből fizetnek: megvesztegetés

A Pentagon szóvivője szerint a kártérítés mértékéről minden esetben a helyszínen kint lévő parancsnokok döntenek, mivel meglátásuk szerint ők azok, akik „a legmegfelelőbben tudják súlyozni” az ottani helyzetet. Minden egyes kifizetésnél figyelembe veszik az afgán kulturális szokásokat, az adott térség normáit, emellett kikérik a helyiek véleményét és figyelembe veszik a konkrét szituáció eseményeit, ezek alapján pedig eldől, hogy végül mennyit fizetnek az adott károsultnak.

Az amerikai hadsereg ugyanakkor leszögezi, hogy törvényileg semmilyen kötelezettségük nincsen arra, hogy kompenzálják a civil lakosságot az esetleges károkért vagy személyi veszteségekért, erre sem amerikai, sem nemzetközi törvény nincs. Ennek ellenére – hasonlóan stratégiai megfontolásból – az 50-es években a koreai háborúk során és a későbbi iraki háborúk néhány esetében szintén inkább a pénztárcájához nyúlt Washington. Az akciók megkezdése óta összesen mintegy 1,2 millió dollárt fizettek ki kompenzációként.

Az Egyesült Államok ráadásul sok támadás esetében – például a 33 áldozatot követelő kunduzi akcióban – nem is vállalja magára a felelősséget, és az ügyet teljes egészében átengedi az afgán kormánynak. Itt viszont nem áll rendelkezésre elég forrás, így az állam végül 1500 dollárt szabott meg „tarifaként” minden halott után, míg a sebesültek 750 dollár értékű kártérítést kaptak. Az igazságtalanságra később Barack Obama is felfigyelt, aki személyesen felügyelte a kompenzációk későbbi kifizetését, így a sérültek után 3, a halottak után pedig 6 ezer dollárt fizetett az amerikai haderő. Ez azonban már meglehetősen későn érkezett.

Felháborodtak az aktivisták

A fentiek tükrében annyira nem meglepő, hogy a térségben működő emberjogi aktivistáknak kinyílt a bicska a zsebében. A Center for Civilians in Conflict szervezet vezetője, Marla Keenan szerint a parancsnokok pillanatnyi megítélése miatt elképzelhető, hogy egy kocsiját elvesztő afgán négyszer annyi kompenzációt kapjon, mint egy kisgyermekét elveszítő család.

A kártérítés megítélése sokszor „unfair, követhetetlen” módon történik, „nincs egy általános protokoll”, ami elsősorban az aluliskolázott lakosság számára teszi az ügyet még nehezebbé, akik becsapva érzik magukat. Mindamellett, hogy tudják, hogy a pénz nem hozza vissza az elveszített családtagokat.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Minden szem Matolcsyékon – róluk fog szólni a hét

Minden szem Matolcsyékon – róluk fog szólni a hét

A jegybank monetáris tanácsának keddi kamatdöntő ülésére és csütörtöki inflációs jelentésére figyel leginkább a piac a jövő héten. De lesznek más makroadatok is, például a KSH közli a kormányzati szektor tavaly év végi teljesítményét, jönnek ipari és munkaerő-piaci adatok is. Napról napra, ez vár ránk a jövő héten.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • március 27
    Fogyasztói bizalmi index
    IFO üzleti hangulatindex
    március 28
    MNB kamatdöntés
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció (20 mrdFt)
    Conference Board fogyasztói bizalmi index
    Richmondi Fed feldolgozóipari index
    március 29
    KSH: munkanélküliségi ráta
    Függőben lévő lakásértékesítések (év/év)
    március 30
    KSH: Kiskereskedelem (január)
    MNB: Negyedéves fizetési mérleg és külfölddel szembeni állományok
    Fogyasztói bizalom (végleges)
    Fogyasztói árindex (év/év, végleges)
    GDP (negyedév/negyedév, végleges)
    Tartós és friss munkanélküli-segély kérelmek
    március 31
    KSH: termelői árindex (év/év)
    KSH: a kormányzati szektor egyenlege
    Fogyasztói árindex
    Munkanélküliségi ráta
    Ipari termelés
    Munkanélküliségi ráta
    Fogyasztói árindex (év/év)

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

5 százalékra csökkentenék a hal- és vadhús áfáját. Ha ezek a termékek olcsóbbak lennének, többet venne belőlük?