|
| Angela Merkel. Kép forrása: AP/Michael Sohn |
Merkel kancellár ma megkaphatja a Nobel-békedíjat a menekültpolitikája és az ukrajnai konfliktus békés rendezésében játszott szerepe miatt. A londoni fogadóirodák szerint legalábbis neki van erre messze a legjobb esélye. A Németországban jelenleg uralkodó politikai hangulatot mi sem mutatja jobban, minthogy a Forsa Közvéleménykutató Intézet szerint a német polgárok kétharmada úgy gondolja, hogy a kancellárnak nem szabadna megkapnia ezt a díjat. Számos országos szakmai szervezet vezetője is kifejezte egyet nem értését Merkel esetleges kitüntetésével kapcsolatban.
Fokozatos kijózanodás a polgároknál
A németek többsége már hibának tartja a Magyarországról elindult menedékkérők regisztráció nélküli beengedését, és úgy véli, hogy a menekülteket az útjukba kerülő első biztonságos országnak kell befogadnia, Németországban pedig befogadási moratóriumot kell bevezetni. A német sajtó is komoly pozícióváltást hajtott végre az elmúlt hetekben, nem kis részben olvasóik dühödt hozzászólásait látva.
A német kancellár és a polgárok közötti szakadék tehát groteszk módon tovább nőhet egy nemzetközi díj esetleges adományozásával. Annak ellenére, tegyük hozzá, hogy a Nobel-békedíjat már rendesen lejáratták 2009-ben, amikor Obama elnök érdemtelenül lett díjazott. Nem véletlen, hogy 2012-ben hivatalos vizsgálat is indult a Nobel-békedíjat odaítélő bizottság ellen Svédországban az amerikai elnök kitüntetése kapcsán.
Lázadó német konzervatívok
A Merkel körüli nemzetközi politikai operett közepette Németországban sorra gyúlnak fel a figyelmeztető piros lámpák. Szerdán 34 tartományi és helyi kormányzópárti konzervatív (CDU) politikus – köztük több fiatal vezető – publikálta azt a nyílt levelet, amelyben követelik a „nyitott határok politikájának” azonnali felfüggesztését és visszatérést a jog és törvényesség keretei közé.
A kormánykoalíció tagjaként Horst Seehofer bajor miniszterelnök pedig szerdán ismét élesen bírálta a berlini vezetés menekültpolitikáját és jelezte, hogy Bajorország önvédelemhez folyamodik, ha a szövetségi kormány nem korlátozza a menedékkérők áradatát. A bajor tartományi kormány mai ülésén már "szükségeljárásokról" tárgyalnak.
Újabb mélységek a magyar-német viszonyban
S noha már Merkel is azon az állásponton van, hogy "a jelenlegi helyzetben bebizonyosodott, hogy a dublini szabályok fölött eljárt az idő", továbbra is a Kelet-Európaiakat tartja a menekültválság európai felelőseinek a szolidaritásuk hiánya amiatt. Elmondása szerint azért segített Magyarországon, hogy megmentse Európa becsületét. Nos, ez is lehet egy értelmezése annak a stratégiai mellényúlásnak, amely hamarosan maga alá temetheti a pályafutását.
A magyar-német politikai kapcsolatokat komolyan megviselték az utóbbi hónapok perpatvarai és verbális pengeváltásai. Bár Magyarország új berlini nagykövete, a szovjet diplomáciai akadémián végzett Györkös Péter már október elején megérkezett új állomáshelyére, a németek egyelőre nem adják meg a hozzájárulásukat a kinevezéséhez (Agrément), sőt a hírek szerint jelezték, hogy november vége előtt ne is számítson rá. Ez a diplomáciában súlyos sértésnek és kemény üzenetnek számít.
Hasonló jelzést kapott Budapest két éve Bukarestből, amikor Zákonyi Botond nagykövet több hónapig nem kapta meg a hozzájárulást a román kormányzattól tevékenységének megkezdéséhez.
Káncz Csaba jegyzete
Az Európai Parlament csütörtökön, strasbourgi plenáris ülésén megszavazott állásfoglalásában elítélte Irán Izrael ellen április közepén elkövetett drón- és rakétatámadását, a helyzet enyhítésére szólított fel, és szankciókat sürgetett Teheránnal szemben. 
