Korábbi jelentések szerint Putyin és Trump a G20-csoport július 7-8-án megrendezendő hamburgi csúcsán is találkozhat. Finnország májusban veszi át két évre az Északi-sarkvidéki Tanács soros elnökségét, a szervezet csúcstalálkozójának időpontját még nem hozták nyilvánosságra.
Az orosz elnök az arhangelszki fórumon nem zárta ki egyik találkozási lehetőséget sem, ugyanakkor a hetvenes években kezdődött, az EBESZ megalakulásához vezető helsinki folyamatra kitérve emlékeztetett rá, hogy Finnország már tapasztalatot szerzett a sorsdöntő események megrendezésében.
Kész találkozni Rex Tillerson amerikai külügyminiszterrel is, amikor az felkeresi Moszkvát, és megvitatni vele a terrorellenes harc problémáját. Hangsúlyozta, hogy az ezen a téren folytatott sikeres küzdelem érdekében Oroszországnak nemcsak az amerikai diplomáciai tárcával, hanem a Központi Hírszerző Ügynökséggel (CIA) és a Pentagonnal is konstruktív módon együtt kell működnie.
Semmi köze a választáshoz
Putyin ismételten tagadta, hogy Oroszország beavatkozott volna az amerikai elnökválasztásba, és úgy vélekedett, hogy az ezzel kapcsolatos vádaskodások az egyesült államokbeli belpolitikai küzdelem részét képezik. Bírálta az orosz kártya kijátszását, rámutatva, hogy a kapcsolatok megrontása ellentétes az amerikaiak többségének érdekeivel.
Szerinte Oroszország jó kapcsolatokat akar az Egyesült Államokkal, minden más állítás hazugság, koholmány és provokáció. Reményét fejezte ki, hogy a kétoldalú viszony normalizálódik. Elmondta, hogy Moszkva nem kapott választ Washingtontól a kiberbiztonság terén való együttműködésre tett javaslatára. Szíria ügyében, függetlenül az ezzel ellentétes kijelentésekkel, a valós együttműködés felerősödött.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
