4p
100 évvel ezelőtt a Balkán félsziget olyan tűzfészek volt, hogy ki is robbantotta az első világháborút. A háborúnak persze nem ez volt a tényleges oka: az a világ újrafelosztásáért zajlott. Most 100 év után a Balkán ismét kissé rendezetlen, és az orosz nagyhatalmi ambícióknak is újra terepe lett.
Kép forrása: ENSZ

Az első világháború előtt évszázadokon át zajlott a vetélkedés, hogy a gyengülő oszmán birodalom leszakadó balkáni részeit ki szerzi meg. Az önrendelkezés akkor fel sem merült, mindenki hódításban, birodalmi szemléletben gondolkodott. Az elsőszámú jelentkező Oroszország volt: ő szerette volna a Boszporuszt, és így a Földközi-tengerre való kijáratot megszerezni. Oda pedig a Balkánon át vezetett az út.

Orosz és osztrák befolyás

Ezt könnyedén el is érte volna, ha mindezt más hatalmak, elsősorban az angolok nem tekintik úgy, hogy túlzottan nagy lesz az oroszok hatalma. Ezért ők maguk közvetlenül csak egyszer, a Krím-félszigeten vívott háborúban léptek fel, egyébként pedig Ausztriát, majd az osztrák-magyar duális monarchiát támogatták abban, hogy érdekeltségeket szerezzen, és így egyensúly (status quo) alakuljon ki.

A monarchia, vagyis mi magunk nem rendelkeztünk igazán hódító vágyakkal, csak azt a problémát akartuk valahogy kezelni, hogy a délszlávok egy része monarchián belül, egy része kívül van, és ez veszélyezteti az országot. Ezért az osztrákok azt gondolták, legyen csak benn az összes, mi meg ettől megijedtünk, mondván, az szétrobbantja a történelmi Magyarországot.

Ment a huzakodás, közben a balkániak (Szerbia, Bulgária, Montenegró, Albánia, Görögország) saját maguk keltek fel, és űzték ki a törököket maradék európai területeikről. Boszniát közben mi tartottuk megszállva, amit a szerbek nehezen viseltek, és közben Oroszország is fellépett, mint a szlávok, különösen a görögkeleti vallásúak védelmezője.

Jugoszlávia után

Az első világháború után nyugalom lett: a zűrös területek egy mesterséges országban, Jugoszláviában egyesültek, melyet a két háború közt az antant, 1945 után pedig a hidegháborús egyensúly tartott fenn. Ahogy ennek vége lett, az elfojtott konfliktusok mint kirobbantak, a puskaporos hordó előkerült. Gondoljunk csak a szerb-horvát háborúra, a Bosznián belüli 3 népcsoport háborújára, Koszovó függetlenségi háborújára, melybe a NATO is beszállt, vagy Macedóniára, ahol a lakosság harmada albán, és persze Koszovó mintájára önállósodna, de még inkább Nagy-Albániához csatlakozna.

A tüzet a nyugat fegyveres beavatkozásával lehetett elfojtani Boszniában és Koszovóban, de csak a lángok lettek eloltva, a hamu még parázslik. Nem véletlen, hogy az EU már lassan mindenkit felvett, aki szóba jöhetett, kivéve 5 jugoszláv utódállamot (Szerbia, Montenegró, Koszovó, Macedónia, Bosznia) és Albániát. Ráadásul a tőlük délre fekvő Görögország EU tagként lett gazdasági okokból egy instabil tényező.

Ismét előkerültek az oroszok

Miután tavaly a nyugat élesen nekiment Oroszországnak az ukrajnai események miatt, Oroszország nagyhatalom módjára reagál: nem hagyja, hogy sarokba szorítsák, hanem elkezd olyan helyeken kellemetlenkedni, ahol erre lehetősége van. Nos, a Balkán nyugati fele, Görögország, de még Törökország is kiváló terep erre, és egy komoly adu van a kezükben: Európa gázellátása.

Ukrajnával még oroszbarát korában is tranzitvitái merültek fel az oroszoknak, de most, hogy abszolút ellenséges lett a két állam, Oroszország máshol akar vezetéket építeni. És ez egy remek lehetőség a kellemetlenkedésre: arra vezeti a vezetéket, amerre az a legtöbb gondot okozza. Útba esnek a görögök, akikkel az euróövezetnek van súlyos gondja, a macedónok, akik albánjaiktól félnek és a görögökkel is rosszban vannak, és ott van Szerbia, ahol még nagyon fáj Koszovó elvesztése, és amúgy is nagy hagyományai vannak a pánszláv eszmének (ők voltak Jugoszlávia legnagyobb hívei is).

A fő gond

Az igazi baj az, hogy sem a nyugatnak, sem általában a világnak nincs elképzelése, mégkevésbé kidolgozott módszere arra, hogy a puskaporos hordókat hogy kezelje. Boszniánál és Iraknál a nyugat ragaszkodott a többnemzetiségű, több vallású természetellenes államok fenntartásához, nem is működnek. Szerbia esetében ugyanakkor nem alkalmazták ezt: leszakították Koszovót. Az Ukrajna keleti részén lévő oroszok tekintetében megint az első álláspontra helyezkedtek, aminek eredménye az oroszokkal való kiújult kvázi hidegháborús helyzet, ami már a Balkánra is kihat.

Valószínűleg nem kerülheti meg a világ, hogy az országok, de legalább a nagyhatalmak többsége előbb-utóbb valamiféle konszenzusra jussanak abban, hogy lehet ezeket a válságokat együtt kezelni, nem egymás ellenében.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Megcáfolták: nem kutat 10 milliárd eurós hitel után a kormány
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 11:53
Az illetékes tárca szerint nincsenek ilyen tervek.
Makro / Külgazdaság Ez gyors volt: máris kicsinált egy gyárat a vámokkal Donald Trump
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 11:11
Első körben átmenetileg áll le egy kanadai gyár.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter nem boldog – itt a kormány reakciója Trump nagy bejelentésére
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 08:29
A külgazdasági és külügyminiszter a brüsszeli felelősöket emlegette.
Makro / Külgazdaság Donald Trumpék ezzel a magyar gazdaság alól is kirúgnák a széket?
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 07:29
Előkerült egy brutális büntetővám terve. 
Makro / Külgazdaság Donald Trump megint aláírt, és ezt az egész EU megemlegeti
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 07:02
Az elnök vámok bevezetéséről szóló rendeletet írt alá.
Makro / Külgazdaság 25 ezer ember kerülhet az utcára – megkongatták a vészharangot az autóiparban a britek
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 06:41
A szigetország rendkívüli módon megsínylené az amerikai vémokat.
Makro / Külgazdaság MET-vezér: összeurópai szinten a téli hőmérséklet sokkal fontosabb, mint hogy jön-e Ukrajnán keresztül gáz
Király Béla | 2025. április 2. 13:31
Amíg a meglévő ellátási útvonalak nem sérülnek, addig nem kell izgulni, lesz-e elég gáz Európában – véli Lakatos Benjamin. Az egyik legvagyonosabbnak tartott magyar üzletember, a mára nemzetközi MET Csoport fő tulajdonosa és vezérigazgatója szerint Európa számára az energetika kulcskérdés, hiszen a versenyképesség szempontjából ez a terület nagyon felértékelődött. Óriási eredménynek tartja az egységes európai gáz- és energiapiac megteremtését, ugyanakkor Amerikában és Ázsiában egyre gyilkosabb verseny van, ezt a MET a kontinensről kilépve maga is tapasztalja.
Makro / Külgazdaság Az olasz divatipar már most retteg Trump vámtarifáitól
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 13:12
Olaszország attól tart, hogy az amerikai vámok nagyon rosszul fogják érinteni a gazdaságot. 
Makro / Külgazdaság Csak egy kicsivel fog többe kerülni a tankolás
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 12:24
A héten csütörtökön tovább emelkedhetnek a hazai üzemanyagárak.
Makro / Külgazdaság 37 milliárdos osztalékot fizet az MBH
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 10:58
A részvényenként 123 forintot fizet a bank, május 21-től.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG