Hirdetés
Hirdetés

Kórtermekben nyerészkednek milliós kártérítést ígérve

Zsiborás Gergő, 2012. április 23., 06:30

A kórházi osztályokra egyre több idegen merészkedik be, hogy üzleti tevékenységet végezzen, pedig a jogszabályi háttér egyértelmű, a gyógyintézményekben semmi fajta tevékenységet nem lehet végezni, ami a gyógyítást zavarja. Ügynökök és hívatlan kárrendezők járják a kórtermeket, életünk üzletét, milliós kártérítést ígérnek. Szabálytalanul.

Hirdetés

Ismeretlenül is bemennek bárhova "vadászni"

Biztosítási "alkuszok" illetve ügynökök a szülészeti osztályokon "vadásznak" előszeretettel, baba-biztosításokat kínálva az anyukáknak. De vannak olyan ügyvédek, akik balesetek sérültjeit vagy műtét után lábadozókat céloznak meg, felajánlva szolgáltatásaikat, ha a leendő ügyfél kártérítési- vagy műhibapert indítana... Rengeteg közvetítő próbálkozik azzal, hogy kórtermekbe betévedve keressen pénzt, de ezzel több jogi probléma is van.

A betegeknek a kapcsolattartáshoz joguk van, ezért a kórházi osztályok általában nyitottak, ráadásul a járóbeteg-forgalom is igen komoly bizonyos helyeken, miközben a kórházi személyzet sokszor nem elegendő - mondja Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke, korábbi egészségügyi miniszter, hogy miért nehéz ellenőrizni, pontosan kik járnak be a betegekhez.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár és Rácz Jenő (jobbra), a Kórházszövetség elnöke. Fotó: kormany.hu
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár és Rácz Jenő (jobbra), a Kórházszövetség elnöke.
Fotó: kormany.hu



A szakember szerint két dologgal kell megküzdenie a kórházi osztályoknak ebből a szempontból: a nyerészkedők mellett sokan tiltott reklámokat helyeznek el az intézményekben. Mint Rácz mondja, ez utóbbi "napi harca" az egészségügyi intézményeknek, és nem ritkán előfordul, hogy olyan hirdetéseket helyeznek el, melyek külföldi munkavállalásra sarkallják az egészségügyi dolgozókat. A hirdetések között azonban sok olyan is akad, ami nem felel meg a törvényi előírásoknak, a jogszabályok ugyanis szigorúan behatárolják, milyen reklámokat lehet elhelyezni a gyógyintézményekben.

A nagyobb, de nem napi szintű probléma a különböző ügynökök kérdése. Sokan veszik a bátorságot és csak úgy, ismeretlenül mennek be kórházi osztályokra, hogy ott aztán ügyfélre vadásszanak. Ez azonban szabályellenes. Az egészségügyi intézményekben nem lehet ugyanis olyan tevékenységet folytatni, mely a gyógyítást zavarná - mondta el kérdésünkre Rácz Jenő.

Milliós ígéretek és ingyenes eljárás: túl szép, hogy igaz legyen

A Privátbankárnak van tudomása olyan esetről is, amikor egy magát "kárrendezőnek" kiadó idegen meglehetősen bizalmaskodó hangnemben arra próbált meg rávenni egy műtét után lábadozó beteget, hogy kössön vele szerződést. Az "ügynök" szerzői jogokra hivatkozva nem akarta megtekintésre a betegnél hagyni a szerződést, a baleset miatt megsérült páciensnek viszont ingyenes eljárást, védelmet és milliós kártérítést ígért.

Kárrendező - van ilyen szakma?
Van. Más kérdés, hogy milyen hatóságnál tudjuk leellenőrizni, hogy az illető szakember, akihez fordulunk vagy megkeresett minket bizonyosan ért-e ahhoz, amit csinál. Ebben az  ügyben az egészségügyi államtitkárságtól kaptunk segítséget, akik kérdéseink nyomán megkeresték a PSZÁF-ot. Binder István, a felügyelet szóvivője elmondta, hogy ugyan a biztosítási törvény nem említ ilyen tevékenységi kört, a PSZÁF figyelmét nem kerülik el a biztosítási ügyekben közben járó szakemberek, akiknek a tevékenysége túlmutat a szimpla adminisztráción. Igazodva a PSZÁF új működési szabályzatában megfogalmazott fogyasztóvédő felfogáshoz a felügyelet "biztosítási szaktanácsadóként" kezeli a kárrendezési ügyben eljárókat - és így ellenőrzi is tevékenységüket, például, hogy a megfelelő szaktudás birtokában járnak-e el az ügyfelek érdekében. A felügyelethez észrevétellel vagy panasszal is bárki fordulhat, nemcsak "önerőből" vizsgálódnak.



Ami a fent említett esetben a legérdekesebb, és oldalunknak több beteg is beszámolt hasonló esetről, hogy az ügynök nemcsak a páciens nevét tudta, de azt is, hogy baleset történt vele, tehát hogy miért került kórházba. Megkerestük az egyik ilyen céget, hogy mondják el ők maguk, milyen módszerekkel dolgoznak. Honnan szerzik például az ügyfeleiket, milyen adatbázisból dolgoznak?

Ügyfeleket hallomásból szereznek

Az egyik "kármentő" úgy nyilatkozott munkatársunknak, hogy "hallomásból" illetve "kapcsolatokon keresztül" szerzik az ügyfeleket, mert már régóta vannak ezen a piacon. Persze az is előfordul, hogy a károsultak keresik fel őket. Az illető szerint már "benne vannak a köztudatban, van, hogy szomszédok vagy egyszerűen szemtanúk hívják őket, ha tudják, hogy valakinek segítségre van szüksége". Ugye Önnek is van egy kárrendező ismerőse?
"Nem adom ki a forrásaimat" - mondta egy betegnek tudomásunk szerint egy másik ilyen kárrendező, mikor az azt firtatta, honnan tudja a nevét, és hogy mi történt vele.

Korhaz01



Nem a kárrendezéssel van a baj

Ezek az "ügynökök" ingyenes szolgáltatást ajánlanak fel, aminek lényege, hogy a baleseti sérültek érdekében eljárva "felveszik a harcot a biztosítókkal" és kártérítést próbálnak meg kicsikarni az ügyfélnek. Az indikatív ajánlat lényege, hogy ha az ügyfél kap kártérítést, akkor annak 20%-30%-a (ez cégtől függ) az ügyében eljáró céget illeti meg. További faggatózásunkra azonban csakhamar kiderült, hogy ha az ügyfél nem kap kártérítést és az ügye bírósági szakaszba jutva is elbukik, akkor azt már bizony ő fizeti, a perköltséget a legtöbb cég nem vállalja át. Így tulajdonképpen a kármentők biztosra is mehetnek.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy végigvinni egy ilyen eljárást, nem olcsó dolog, tehát ezek a cégek arra törekednek legtöbb esetben, hogy lehetőleg olyan esetekben járjanak el, amikor van rá reális esély, hogy az ügyfél kártérítést kap. Az általunk megkérdezett cég munkatársa szerint vannak olyan szereplők ezen a piacon, akiknek a módszerei "nem tiszták". Nem a kárrendezőkkel van tehát a baj, hanem azzal, hogy néhányan agresszív módszerekkel próbálnak ügyfelet szerezni, ráadásul sokszor szabályellenesen - ez hol része a céges stratégiának, hol pedig szimplán az ügyintéző rámenőssége.

Rácz Jenő kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a kórházak nem kötnek szerződést ilyen jellegű szolgáltatásokra külső cégekkel. Azt ugyanakkor a fent említett cég képviselője sem tagadta, hogy bemennek a kórtermekbe és ajánlatot adnak a betegeknek. Ez már önmagában szabályellenes, az pedig, hogy az ügyfeleket pontosan honnan szerzik, finoman szólva is homályos.

Fejpénz jár a betegek adataiért

Egy forrásunk, aki néhány kórház belső életét jól ismeri, és neve elhallgatását kérte, kérdésünkre elmondta, hogy előfordul, hogy az ilyen cégek munkatársai megkeresik a kórházak dolgozót - például ápolókat, nővéreket - és "fejpénzt" ajánlanak nekik, ha jelentik, hogy baleseti sebesült érkezett, kiadva néhány adatot az illetőről.
Több forrásunk is beszámolt hasonló esetről, volt olyan is, hogy az egyik kórház alkalmazottja másodállásban állt ügynöknek és titokban életbiztosítási szerződéseket ajánlott a betegeknek. Az sem ritka, hogy egyesek eltartási szerződéssel házalnak a kórtermekben. Se szeri, se száma az ügyeskedőknek.

Belső ügyek

Az is biztos, hogy az osztályos főnővér bizonyosan tud róla, ha huzamosabb ideig ügynökök járnak be a kórtermekbe - nagyobb beteg- és látogatóforgalom mellett is feltűnik, hogy valaki rendszeresen végig járja a betegek szobáit. Vagyis vannak olyan esetek, amikor az egészségügyi dolgozók egyszerűen szemet hunynak az ilyen esetek felett - nagy részük azért, mert nincs kapacitása arra, hogy az ilyen üzletkötőkkel felvegye a harcot - de vannak, akik mindezért pénzt kapnak.

Korhaz02



Rácz Jenő szerint az ilyen esetek hamar kiderülnek házon belül és ilyenkor meg is születik a felelősségre vonás. Az orvosok és a nővérek szorosan együttműködve dolgoznak, nagyon nehéz azt eltitkolni, hogy valaki elnézi, hogy ügynökök dolgozzanak az osztályán - ráadásul ez nemcsak jogi, de etikai kérdés is.

Ezzel együtt az is igaz, hogy nem minden kármentő dolgozik így, segítségük sok esetben nagyon hasznos lehet. Érdemes tehát tudni, hogy számíthatunk külső segítségre, ha úgy ítéljük meg, hogy kártérítés járna nekünk - de jobb, ha utánajárunk az ilyen irodáknak, és pontosan tájékozódunk a szerződési feltételekről (ahogy fenti keretes írásunkban is olvasható: fordulhatunk ez ügyben a pénzügyi felügyelethez).

Kórházban semmi esetre se írjunk alá semmilyen pénzügyi ajánlatot! A kártérítési ügyekkel foglalkozó irodák és cégek a kórházi kezelés után is a rendelkezésünkre állnak és a konkrét esetleírások után elmondják, hogyan tudnak nekünk segíteni.

Begyógyszerezett embereket vesznek rá szerződésekre

Az általunk ismert néhány ügy azért is problémás, mert a megcélzott betegek közül többen nem voltak olyan állapotban, hogy egy bonyolult nyelvezetű szerződést végigolvassanak, értelmezzenek, majd felelős döntést hozva aláírják azt. Gyógyszerek, altatók és fájdalomcsillapítók hatása alatt nyilvánvalóan ezek az emberek sokkal kiszolgáltatottabbak. A milliós kártérítés és az ingyenes ügyintézés azonban sok mindenkit megtéveszthet. Nagyon fontos felhívni rá a figyelmet, hogy a kórházak nem foglalkoztatnak sem ügynököket, sem alkuszokat.

Binder István, PSZÁF-szóvivő
Binder István, PSZÁF-szóvivő

"A fogyasztóknak alapvető joga fűződik ahhoz, hogy minden olyan információ a rendelkezésükre álljon, amely ahhoz szükséges, hogy kellően megalapozott és tájékozott ügyleti döntést tudjanak meghozni. Amennyiben egy felügyelt intézmény vagy annak megbízottja a fogyasztót a tájékozott, a releváns körülményekre tekintettel levő ügyleti döntése meghozatalának szabadságában korlátozta, úgy tájékoztatása alkalmas a fogyasztói döntés torzítására, így tevékenysége a fogyasztóvédelmi törvény rendelkezéseibe ütközik" - mondja Binder István.

A fogyasztóvédelmi törvény rendelkezései fokozott védelemben részesítik azokat a fogyasztókat, akik szellemi vagy fizikai állapotuk miatt kiszolgáltatottak a kereskedelmi gyakorlatot folytató szolgáltatóval szemben - a jogi helyzet tehát világos, aki osztályon fekvő, kezelés alatt álló személyt vesz rá szerződéskötésre, az törvényt sért. A törvény ráadásul nemcsak a fizikai, de a "pszichés kényszerítés" esetét is tiltja. Nem ritka, hogy a rámenős üzletkötők azonnal választ várnak a betegektől az általuk kínált "üzleti ajánlatra".

Rácz Jenő szerint a jelenlegi szabályozás megfelelő, az ilyen szerencsevadászok ellen egyetlen módon lehet fellépni: ha figyelünk egymásra. A törvények és szabályok betartatása társadalmi felelősség is egyben - magyarázza Rácz, aki szerint fontos, hogy az adott osztály dolgozói vagy az orvosok is tudomást szerezzenek arról, hogyha valaki idegen üzletelni próbál a kórtermekben.

"A bűncselekmény határát súrolják"

Dr. Tóth Ferenc, 2010 júliusa óta dolgozik a Péterfy Sándor u. Kórház Rendelőintézet és Baleseti Központ Fiumei úti telephelyén intézetvezető főorvosként, többször találkozott már olyan esettel, amikor a baleseti sérülteket ilyen kárügyintézők keresték meg. A Baleseti igazi "paradicsom" a szerencsevadászoknak, hiszen tele van potenciális ügyféllel.

 

Műtő a Baleseti Intézetben
Műtő a Baleseti Intézetben


"Számtalan alkalommal kellett személyes fellépésemmel egyes ügyvédi irodák, kárrendező magán- és társasvállalkozások, valamint házalók kitessékelésében részt vennem. Többszörösen született az intézmény részéről tiltó jellegű határozott utasítás a biztonsági szolgálat részére is, ezen ügyek kezelésében tanúsítandó magatartásuk szabályozására, legutóbb 2012 márciusában - mondta el kérdésünkre a főorvos, aki "írtja" az ehhez hasonló jelenségeket.

"Ki kell, hogy emeljem a kifogásolt cégek etikai-erkölcsi  hozzáállását is, mert az üzletszerzés ilyen módon történő erőltetése - az én szememben - csaknem a bűncselekmény határait súrolja. Sajnos azonban a mai magyar jogszolgáltatás ismeretében semmi más eszközöm nincs e jelenségek kordában tartására, csak az udvarias felszólítás" - magyarázza Dr. Tóth, aki szerint ez sem mindig elég. Előfordult ugyanis, hogy egy betolakodó erre feljelentéssel fenyegette meg a főorvost...

Ha a kórházi vezetők hasonló esetekről hallanak, azonnal intézkednek. De egyelőre csak utólag tudnak bármit is tenni, és akkor sem mindig. "Megelőzésre semmiféle lehetőségem nincs, az említett cégek nem állnak azon az erkölcsi szinten, hogy a probléma jellegét saját maguk is felismerjék." - mondja Dr. Tóth Ferenc.

A minisztériumnak vannak ötletei, de lépni nem fognak

Mégis mit lehet tenni? Nehezen várható el, hogy a sokszor munkaerőhiánnyal küszködő kórházi osztályokon dolgozók biztonsági őrként is fellépjenek. Megkérdeztük az ügyben az egészségügyi kormányzatot.

Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár
Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár



A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) alá besorolt egészségügyi államtitkárság nem találkozott a problémával eddig. Az általuk felkeresett pénzügyi felügyelet azonban igen, egy kárrendező céggel szemben jelenlegi is tart a célvizsgálat, méghozzá a cég adatkezelési és ügyfél-tájékoztatási gyakorlatával kapcsolatban.

A Nefmi szerint az egészségügyi törvénybe ütközhet az "erőszakos kereskedelmi gyakorlat", de a kórházak házirendje mindenhol más és más. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az egészségügyi államtitkárság szerint van-e arra lehetőség, hogy a fent felvázolt, jogsértő eseteket visszaszorítsák. Válaszukat szó szerint idézzük.

"A házirendek szabályait érdemes lenne szigorítani. Esetleg a kereskedelmi, pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási tevékenység, biztosítási tevékenység stb. folytatására kizárólagosan külön időpontot kelljen egyeztetni, külön helyiségben, avagy csak "meghívás" (beteg) alapján engedélyezhető külön helyiségben/időpontban. Lehetőség még, hogy előírják az alkuszok, közvetítők okiratainak (engedélyei) előzetes bemutatását. Nyilatkoztatás, hogy tevékenysége a jogszabályoknak megfelel, és tevékenysége végzéséért közvetlenül felelősségre vonható.... " - írja a szaktárca. Ötlet tehát van bőven, és az egészségügyi államtitkárság válaszából is kiderül, nem a pénzügyi közvetítőkkel vagy a kárrendezőkkel van a baj, hanem azzal a gyakorlattal, amit jó néhányan közülük megvalósítanak. Az államtitkárság szerint az ilyen jellegű problémákat "belső körben" érdemes megoldani.

Ehhez arra is szükség van, hogy legyünk körültekintőek, ha ilyen ajánlattal keresnek meg minket, vagy kórházba került szerettünket. Sokat segít az is, ha az ilyen eseteket azonnal jelezzük a kórházi dolgozókat. És ne feledjük, ha kórházban fekszünk, ne írjunk alá semmit, ami nem a gyógyításunkkal kapcsolatos dokumentum!

 


 

Köszönöm azok segítségét, akik részt vettek az anyag elkészítésében. E cikkemet nagymamám emlékének ajánlom.

Tudj meg többet a befektetési alapokról! Ingyenes sorozat érthetően, egyszerűen, gyakorlati példákkal. Regisztrálj most!(x)

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 3 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!
Hirdetés

Címlapon

Ezerszer megfontolja egy befektető, költsön-e magyar cégre vagy sem

2014. október 31., 17:00
Ezerszer megfontolja egy befektető, költsön-e magyar cégre vagy sem

Annyit ér egy cég, amennyiért el lehet adni - tartja a mondás. Magyarországon a rendszerváltáskor volt a legkönnyebb cégeket adni-venni. Azóta nehezebb dolguk van a piaci szereplőknek, noha a régióban továbbra sem kell szégyenkeznünk. Mi történhetett? Az EY vezető partnerét kérdeztük. Dezse Margaret negyed évszázada foglalkozik vállalati finanszírozással, látott már egyet s mást.

Utánajártunk

Hirdetés

Mi történt az elmúlt órákban?

Ajánlatunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Hirdetés

Facebook

Szavazás

Ön szerint áthárítják a szolgáltatók az internetadót a fogyasztókra?