Angela Merkel a berlin-brandenburgi Inforadiónak (RBB Inforadio) adott interjúban kiemelte, hogy lehet szó a szankciók feloldásáról, de előbb végre kell hajtani a kelet-ukrajnai szakadárok, Oroszország és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselői által múlt pénteken aláírt tűzszüneti megállapodásban szereplő 12 pontos tervet.
A tűzszüneti megállapodás egyebek között azt tartalmazza, hogy ki kell vonni Ukrajna területéről a "törvénytelen fegyveres csoportokat, a hadieszközöket, a fegyvereseket és a zsoldosokat", és a Donyeck és Luhanszk megye "különleges jogállásáról szóló ideiglenes törvénnyel összhangban meg kell rendezni ezeken a területeken az előre hozott helyhatósági választásokat".
Tetteket akarunk látni
"Most tetteket akarunk látni, ami azt jelenti, hogy a terv önmagában nem elég" - szögezte le a német kancellár. Hozzátette: az EU világossá tette, hogy mindaz, ami Kelet-Ukrajnában történik "és remélhetőleg hamarosan véget ér, Ukrajna területi egységének megsértését jelenti, és olyan mértékű együttműködés az úgynevezett szakadárok és Oroszország között, amit nem tartunk helyesnek."
A tárgyalás lehetősége ugyanakkor továbbra is nyitva áll, és jelenleg is zajlanak tárgyalások azzal a céllal, hogy Oroszország számára elfogadható legyen az EU és Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodása. "További tárgyalásokat is folytatunk majd, de először végre kell hajtani a 12 pontos tervet" - mondta Angela Merkel.
Ha helyre áll a rend
Arra a felvetésre, hogy a szankciók a német gazdaságnak is ártanak, azt mondta, hogy a konfliktusnak nincs katonai megoldása, de valahogy mégis reagálni kell a Moszkvával kialakult "súlyos nézeteltérésre", és arra, hogy a szakadárok "teljesen nyilvánvalóan" orosz támogatást kapnak.
A reagálás eszköze pedig az Oroszországot sújtó szankciók sora, amelyek ugyan a német gazdaságot is érintik, de a reakció elmaradása még súlyosabb következményekkel járna. Ezért "cselekszünk, de azt is világossá tesszük, hogy természetesen feloldjuk a szankciókat, ha helyreáll a rend" - mondta a német kancellár az RBB Inforadiónak.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
