Hirdetés
Hirdetés

Bokros: Magyarország civilizációs zsákutca

Eidenpenz József, 2016. január 28., 14:33

Németország modernizációs kihívás, Magyarország civilizációs zsákutca – mondta Bokros Lajos a Privátbankár konferenciáján. A bevándorlás lehet pozitív hatású gazdaságilag, de ahhoz sokféle feltételnek kell teljesülnie, például hogy a bevándorlók képzettsége közel álljon a fogadó országhoz és megtanulják a nyelvet. Csökkenő népesség mellett sem lehetetlen a gazdasági növekedés.

A népesedési és vándorlási folyamatok hatásairól beszélt Bokros Lajos egyetemi tanár, volt pénzügyminiszter a Privátbankár Foglalkoztatás-Öngondoskodás 2016 konferenciáján. Szükséges-e népességnövekedés a gazdasági növekedéshez? – tette fel a kérdést, mivel vannak közgazdasági iskolák, amelyek szerint igen, mások szerint nem. Bokros szerint egyes korszakokban és országokban ennek nagy jelentősége van, máskor vagy más helyen pedig nincs, tehát attól függ.

A bevándorlás egész Európát foglalkoztatja, de Magyarországon nemcsak a bevándorlás, hanem a kivándorlás kérdését is meg kell vizsgálni a munkaerőpiac kapcsán – mondta a szakember. A növekvő népesség általában előnyös, de nem feltétlenül szükséges a gazdasági növekedéshez. A 19. században a növekvő népesség is nagy szerepet játszott, de az iparosodás volt a fő hajtóerő. Ma a technológiai haladás és az oktatás a fő tényezők, bár sok más tényező is hat, mint a népesség, lakáspiac, nyugdíjrendszer. A nyugdíjrendszer akadályozhatja és segítheti is a gazdasági növekedést.

Hirdetés

Hat nagyon különböző ország

Bokros felsorolt hat országot, amelyek népesedése nagyon különböző. Japán nagyon gazdag és nagyon gyorsan csökken a népessége, aminek komoly negatív hatása van a növekedésre. Ennek szinte tökéletes ellentéte India, amely szegény, népes és gyorsan növekszik. Kína jelenleg közepesen jómódú, népessége már csak nagyon lassan növekedik, 2030-ra teljesen meg is fog állni, a gazdaság növekedése pedig gyorsan lassul.

Az USA-ban szinte kizárólag bevándorlásból származik a népesség növekedése, zömmel fiatalok érkeznek. A gazdasági növekedés legfontosabb tényezőjének azonban ennek ellenére senki sem a népességet tekinti. Németországban gyorsan csökkenő és idősödő népesség van, amit most a bevándorlás módosíthat. A növekedés azonban csökken. Oroszországban 2050-re a lakosság fele eltűnhet, az országból kivándorlás van, a gazdaság eddig elért színvonala sem lesz majd tartható, nemhogy növekedés legyen.

Rosszak a kilátásaink

Magyarországon gyorsan fogyó és idősödő népesség van erős kivándorlással, ami nagyon lassú növekedést eredményez, potenciális gazdasági növekedésünk nagyon alacsony. Ennek a népességen túl is egész sor oka van, többek között keveset és rosszul költünk technológiai fejlődésre, nagyon alacsony a megtakarítási ráta, romlik az oktatási rendszer, rugalmatlan a munkaerő-piaci szabályozás, legalábbis Bokros Lajos szerint.

Japánban óriási, a GDP 245 százaléka az államadósság. A népesség gyors csökkenése lassítja a növekedést, de nem csak ez az egy tényező munkál. A háztartások és a vállalatok túl keveset fogyasztanak és beruháznak, ezt az állami költekezés igyekszik ellensúlyozni. A fiataloknak nincs elég jövedelmük, hitelt pedig nem mernek felvenni deflációs környezetben, a jövőtől való félelelm megbénítja a növekedést.

Vége az amerikai álomnak?

Amerikában, Nugat-Európában, Japánban hetven év óta először van egy olyan korosztály, amely nem él jobban, mint az előző. Az amerikai álom már nem működik. Kínában lassul a növekedés és nő az eladósodás. A 21. században újra megerősödhet a népmozgalom és a gazdasági növekedés közötti kapcsolat. Európában a népesség újratermelődése alá esett a termékenységi ráta, Albánia és Koszovó kivételével.

Nyugat-Európa Bokros szerint nyerhet az EU új tagállamaiból beáramló munkaképes tömegek megjelenéséből. De a helyi lakosok félnek a bevándorlóktól. Vannak első és másodosztályú munkavállalók, az előbbiek határozatlan idejű foglalkoztatással, majdnem biztosan emelkedő jövedelemmel bírnak, állásuk alig forog veszélyben. A másodosztályú munkavállalók alacsony bérrel, határozott idejű szerződéssel dolgoznak, és könnyen elveszíthetik az állásukat.

Hol jobb élni? Németországban vagy Magyarországon?

A bevándorlás azonban Bokros szerint kétélű fegyver. Ha a bevándorlók szakmai tudása megfelelő, ha hajlandóak megtanulni az ország nyelvét, ha a befogadó ország hajlandó gyors átképzéssel áthidalni a különbségeket stb., akkor a bevándorlás pozitív hatású lehet.

Németország modernizációs kihívás, Magyarország civilizációs zsákutca – foglalta össze Bokros. Az egyik ország kultúrája nyitott, a másiké befelé forduló, erőszakos. Az egyikbe erős bevándorlás van, a másikból erős kivándorlás. Az egyikben magas a munkanélküliség, a másikban minimális és munkaerő-importra van szükség. Az egyik országban romlik a versenyképesség, a másikban javul. Sokan elvágynak Magyarországról, sokan vágynak Németországba.

A munkaerőpiacon áll vagy bukik minden

Ha azt vizsgáljuk, milyen hatása van a migrációnak, fontos megvizsgálnunk a migránsok munkaerőpiaci sikerességét – mondta Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója. Európában a nem az EU-ból érkező bevándorlók gazdasági aktivitása nagyon alacsony, ami a „nem gazdasági bevándorlók” magas arányát mutatja. Magas körükben a munkanélküliség. A bevándorlók munkaerő-piaci sikeressége és a kvalifikált munkaerő aránya átlagosan alacsonyabb a helyi lakosságénál Európában.

Azok az országok, ahol erősebb népesség-csökkenést látunk, ott egyben inkább elvándorlás is tapasztalható, kivéve Németországot. Ahol van bevándorlás, ott azonban különböző vizsgálatok szerint ez nem jelent nettó terhet az ellátórendszerekre, a migránsok nettó befizetők. Ugyanakkor egyre nagyobb a részesedésük a szociális jellegű kifizetéseken belül is.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Hitted volna, hány ember nem ült még repülőn?

Hitted volna, hány ember nem ült még repülőn?

Van egy iparág, ami stabilan, egyenletesen növekszik, és vélhetően még igen sokáig ezt is fogj tenni. Ez nem más, mint a repülés, pontosabban légi személyszállítás, és ennek a repülőgépgyártók roppant mód örvendenek. A Boeing vezére szerint az emberiség 20 százaléka repült csak eddig, de jönnek majd a többiek is.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Powered by Saxo Bank

Szavazás

Idén is 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványt kapnak karácsonyra a nyugdíjasok a kormánytól. Ön szerint kiknek járna még az utalvány?