20 százalékos kulcs is lesz
Brutálisan megadóztatja a reklámokat, pontosabban a reklámozókat a kormány. Orbán Viktor először Brüsszelben szerda este beszélt arról, hogy újabb "szektoradót" vethet ki a kormány, hogy teljesítse a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséhez szükséges feltételeket (ez a fenntartható hiánycsökkentés, konkrét intézkedéseket ennek fejében Brüsszel nem szab a tagállamoknak).
|
| Orbán Viktor és Manuel Barroso egy korábbi megbeszélés után. |
Nemrég pedig már fel is került a kormányzati portálra a reklámadó tervezete. Ezek szerint az adó alanyai a reklámot közzétevők, vagyis a tévék, rádiók, újságok. Az adó alapja a reklámokból származó nettó árbevétel. Az adó sávos lesz, 1 milliárdos bevételig nem kell adót fizetni, az 1 milliárd forint feletti, de 5 milliárd forint alatti részre pedig 1 százalék lesz. A nagy szereplőknek azonban majd alaposan a zsebükbe kell nyúlniuk, az 5 milliárd feletti részre ugyanis már 10 százalék a sarc, míg a 10 milliárdot meghaladó bevételnél 20 százalék lesz az adó mértéke.
Az adót a következő év ötödik hónapjáig kell majd befizetni. A tervezet szerint már az idei év után is fizethetnek a cégek, az április elsején vagy azután reklámtevékenységet végzőknek fizetniük kell (de nem az egész év utáni bevételük alapján).
EDP: megvagyunk új adó nélkül is
Kiszivárgott hírek szerint Brüsszelt meggyőzte a Varga-csomag, így valószínűleg Magyarország kikerülhet végre az EDP-, vagyis a túlzottdeficit-eljárás alól, ami a kormányzatnak fontos célkitűzése volt tavaly ősz óta. Ha mégis bent ragadnánk az eljárásban, az évi 100 milliárdos nagyságrendű terhet jelentene a magyar államnak. Ha azonban végre lekerülünk a szégyenpadról, akkor felesleges lehet a reklámadó bevezetése. A Varga Mihály által bejelentett zárolásokkal elérhetjük a hiánycélt, az első negyedéves GDP-adatok azt mutatják, a vártnál jobban felpörgött a gazdaság, ami javítja a költségvetés helyzetét is (hiszen a deficitet a GDP arányában számoljuk el). A Privátbankár egy korábbi elemzésében már rámutatott, hogy valójában "filléres vitánk" volt eddig Brüsszellel, hiszen a Bizottság bőven hibahatáron belüli prognózist adott a 2014-es magyar hiányra tavasszal (3 százalék felettit), így azonban további lépések megtételére kérhette a kormányt. A tervezet amúgy az EDP eljárással indokolja az új adó bevezetését, holott valószínű, erre az eljárásból való kikerüléshez sem lenne szükség.
A nagyok bukhatják a legtöbbet
A reklámadó a piac nagy szereplőit érintheti érzékenyen, a 150 milliárdos magyar reklámpiacon különösen nagy tehernek tűnik a 10 milliárd feletti rész 20 százalékos adókulcsa. A döntés egyik legnagyobb vesztese a most egyesülni készülő Axel Springer-Ringier kiadópáros lehet, akiknek külön-külön kisebb adókulccsal kellene valószínűleg adóznia. A két nagy kereskedelmi tévé, az RTL és a TV2 bevételének ötödét szintén elvinné az adó.
A Varga Mihály által korábban bejelentett három fokozatú csomagban szó sem volt új adóról. Brüsszelben a Varga-csomag kapcsán épp azt emelték ki, hogy végre nem a bevételi oldalon hozott rendelkezéseket a kormány, hanem a kiadásokat próbálja lefaragni. A törvény az adó bevezetését a hiányeljárással indokolja, holott e nélkül is kikerülhetnénk az eljárás alól.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
