Abszolút hozamú alapok: volt néhány nagy dobás, de nem sok

Az abszolút hozamú alapok száma egyre magasabb, jó pár tucatnyi alapnak már 132 különböző sorozata szerepel a Bamosz adatbázisában, igaz, némelyik csak tavaly jött létre, így még egy éves hozama sincsen. Amelyeknek van, azokét táblázatba rendeztük, és megnéztük, mit produkáltak tavaly. A kép eléggé vegyes.

Tavaly a tőkepiacokon izgalmas év volt, egyrészt a részvényindexek némely tőzsdéken, mint az USA-ban vagy Magyarországon újabb és újabb rekordokat értek el. Másrészt mutatkoztak jelei annak, hogy az évtizedes múltra visszatekintő kötvénypiaci rali végre megáll, a kötvények már több országban inkább stagnáltak vagy esett is az árfolyamuk. Az árupiacokon is voltak jelei a fordulatnak, a devizapiacokon is voltak bőven kilengések.

Szárnyakat adunk vágyainak?

Az abszolút hozamú alapokról azt mondják, ezek azért is jók, mert eső és emelkedő piacokon egyaránt tudnak hozamot elérni (shortolhatnak is), másrészt az alapkezelő – legalábbis ha globális alapról van szó – mindig arra a piacra mehet, amely a legnagyobb hasznot ígéri. Az ilyen alapoknál tehát a határ tényleg a csillagos ég, ha a menedzser tehetséges, rátermett, akkor szárnyalhat, viszonylag kevés dolog fogja vissza (pl. egyes jogszabályi korlátok és írott vagy íratlan kockázatkezelési szabályok azért igen).

Minden tizedik tíz százalék felett

A mintegy 100 különböző befektetésijegy-sorozatból csak tíznek sikerült kiemelkedő, két számjegyű hozamot elérnie tavaly, a harmaduknak, összesen 32 sorozatnak pedig évi öt százalék felettit. A lakosságnak azonban – és a befektetési alapok azért hagyományosan lakossági termékek – az igazi etalon, kockázatmentes hozam mostanában az egy éves Kamatozó Kincstárjegy, amelynek hozama 2015 évégén 2,75 százalék volt. Ezért azt választottuk etalonnak.

Amint a cikk végén levő táblázatunkból kiderül, az alapok mintegy fele tudta utolérni ezt a 2,75 százalékot. A mérce magas, mert az intézményi befektetők, köztük a befektetési alapok számára ezek az állampapírok nem hozzáférhetők, csak jóval alacsonyabb hozamú diszkont kincstárjegyek. Az állam által kínált magas lakossági kamatokat bizony nehéz most utolérni. Ez azonban a kisbefektetőket aligha befolyásolja, ha alapok és állampapírok között kell választani.

Kamatozó Kincstárjegy felett

A táblázatban a Shape-ráta szerint rendeztük sorba az alapokat, ami azért jobb, mint a „sima” hozam, mert azt is figyelembe veszi, hogy az adott hozamhoz mekkora kockázat tartozik. Minél magasabb egy alap befektetési jegyeinek hozamingadozása, annál magasabb kockázatúnak számítanak.

A pozitív értékek azt jelentik, hogy az adott befektetési jegy a Kamatozó Kincstárjegyek hozamát túlszárnyalta, egyébként két alap közül annak jobb a teljesítménye, amelynek Sharpe-rátája is magasabb. (A Sharpe-mutató abszolút értéke önmagában nem jelent semmit, összehasonlításra használják.) A tavalyi hektikus és meglepetésekkel teli év után tehát az alapok mintegy fele lett pozitív Sharpe-rátájú.

Intézményeknek olcsóbb

Külön csoportba tettük azokat az abszolút hozamú alapokat, amelyek magukat globálisnak nevezik, és azokat, amelyek valamely régióra – például Magyarországra vagy a feltörekvő Európára – szakosodtak. Sok helyütt láthatunk I sorozatokat, amelyek intézmények számára vannak fenntartva, és a kisbefektetők számára így nem vásárolhatók meg. Ezeknél gyakran nagyon alacsonyak a költségek, az alapkezelési díjból engedményt adnak. De ez a többi befektetésijegy-sorozatnál sem zárható ki időről időre, ha az alapkezelő jobb hozamot szeretne kimutatni.

Az abszolút hozamú alapokat, részvényalapokat és más kockázatosabb alapfajtákat általában hosszabb időre, több évre ajánlják, ezért érdemes egy pillantást vetni a három és öt éves hozamokra is. (Ingatlanalapokról itt, árupiaci alapjainkról pedig itt írtunk.)