Visszaváltották a 300 alatt vett eurót?

(Fotó: Eidenpenz József)

Csekély mértékű, 8,4 milliárd forintos pénzkivonás volt tapasztalható a hazai befektetési alapokból májusban. Ha pedig a Magyarországról csehek és lengyelek számára koronában és zlotyban kezelt alapokat kivesszük a számításból, akkor 10,7 milliárd forint távozott.

Ez nem számít nagy értéknek, a tőke egy ezrelékét sem közelíti meg, ám kétségtelen, hogy tavaly év vége óta leült kicsit az alapok piaca, ahová 2013-ban és 2014-ben majdnem minden hónapban több tízmilliárd forint érkezett. Idén az első öt hónapban összesen 35,5 milliárd forint friss tőke folyt be, annyi, mint máskor egyetlen átlagos hónapban. (Lásd a grafikonon a kék oszlopokat.)

Olcsó eurómat drágán eladnám

Az említett 10,7 milliárd úgy tevődött össze, hogy a forintos alapokba befektettek 4,2 milliárdot, a devizásokból pedig kivettek 14,9 milliárdot. A dolláralapoknál szinte semmi változás nem volt, így ez a kivét mind az euróra jutott.

Nem tudhatjuk biztosan, de több éves megfigyeléseink alapján valószínű, hogy az előző hónapokban 300 forint körül, sőt az alatt pár forinttal bevásárolt euróit május végén sok ügyfél 308-309 forintos árfolyam mellett átváltotta forintra. Esetleg kivette, hogy nyaralásra fordítsa.

Egy évnyi hozam

Az előző hónapokban ugyanis, amikor olcsó volt az euró, tízmilliárdos nagyságrendű összegeket helyeztek el eurós alapokban. (Lásd a második grafikonon a zöld oszlopokat.) Egy 298 forinton megvett, majd 308 forinton eladott eurón 3,3 százalékot lehetett nyerni másfél hónap alatt – ez durván egy évnyi lakossági állampapír-hozamnak felel meg. (Persze aki rosszul csinálta, az veszíthetett is rajta.)

Ami az egyes alapfajtákat illeti, a pénzpiaci és a kötvényalapokból jelentős összegeket vittek el (25,5, illetve 16,5 milliárd forintot). Eközben jelentős összeg ment a vegyes alapokba (17,3 milliárd), az abszolút hozamúakba (4,9), a részvényalapokba (4,5), a tőkevédett alapokba (2,9) és az ingatlanalapokba (3,2) is.

Nőtt a kockázati étvágy

Megfigyelhető tehát, hogy az alacsony kockázatú alapfajták helyett inkább a közepes vagy magasabb kockázatúakat kedvelték, lassacskán bár, de nő a kockázati étvágy. Nyilván erre az alacsony kamatszint, a betétek és kötvények egyre alacsonyabb hozama valósággal rákényszeríti a befektetőket.