A betéti kamatok csökkenésével párhuzamosan a jogosulatlanul tevékenykedő szolgáltatók száma is növekszik Magyarországon - közölte a Világgazdasággal a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Csak az idei első félévben a 366 figyelmeztetést dolgozott fel, és publikált a honlapján a jegybank, ezek döntő többsége valamilyen külföldi felügyelettől származó figyelmeztetés volt. A más országban tevékenykedő veszélyes cégekről azért célszerű tájékoztatni a közvéleményt, mert a külföldi székhelyű szolgáltatók is megjelenhetnek Magyarországon. Összesen több mint 3600 nemzetközi figyelmeztetés van már a jegybank honlapján.
Vannak olyan cégek is szép számmal, amelyek a hazai áldásos tevékenységük nyomán kerültek fel az oldalra - jelenleg 45 ilyen cég jogosulatlan tevékenységére hívja fel a figyelmet az MNB. Legutóbb jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt a múlt héten büntetett a hatóság, a Kancellár Globális Piacok Kft.-nél állapították meg, hogy bejelentés nélkül végzett tőkepiaci függő ügynöki tevékenységet a londoni székhelyű City Credit Capital részére. Az ügyfeleket egyébként az MNB szerint még nem biztos, hogy kár érte ebben az ügyben, a jegybank ugyanis olyankor is megállapíthat jogsértő magatartást, ha nem történt más bűncselekmény, például csalás.
Az augusztus végén megbírságolt Fortress ügyfelei viszont jelenleg is futnak a pénzük után. Számukra jó hír, hogy tegnap letartóztatásba helyezték Szabó-Forrai Zsoltot, aki a rendőrségi hír szerint több mint 2300 sértettet károsított meg.
Komolyabb büntetést szeretnének
A Fortresséhez hasonló ügyek elkerülését az MNB a jogszabályok szigorításával is segítené. Szeptember elején már bejelentette a jegybank, hogy megfontolja a Büntető Törvénykönyv módosításának kezdeményezését a jogalkotónál. A cél az lenne, hogy a jogosulatlan pénzügyi tevékenységet végzők a jelenleginél szigorúbb büntetőjogi következményekkel szembesüljenek, különösen akkor, ha a tiltó határozat ellenére is folytatják az illegális tevékenységet. Jelenleg a jogosulatlan pénzügyi tevékenység, a piramisjáték szervezése és a tőkebefektetési csalás egyaránt három év szabadságvesztéssel fenyegetett bűntett.