Másodfokon, jogerősen pert nyert az MNB a Lombard Lízing Zrt.-vel szemben a forintalapú casco díjak jogsértően devizában történt felszámítása ügyében. A bírósági döntés nyomán a pénzügyi vállalkozásnak a fogyasztókra terhelt árfolyam-különbözetet, mintegy 380 millió forintot vissza kell fizetnie ügyfeleinek – erre az írásba foglalt ítélet kézhezvételétől számított 60 napja lesz a Lombardnak.
A Fővárosi Törvényszék szóbeli indoklásában helytállónak találta az első fokú bíróság megállapítását, amely szerint a felügyeleti hatóság helyesen értelmezte a hitelintézeti törvény vonatkozó rendelkezéseit, s nem lépte túl hatáskörét abban sem, hogy a casco díjak jogsértően devizában történt felszámítása következtében fogyasztókra terhelt árfolyam-különbözet fogyasztóknak történő visszafizetésére kötelezte a pénzügyi vállalkozást.
Az ítélet alapján teljesítendő kifizetés nem kapcsolódik a Lombard Lízing Zrt. devizahitelekkel kapcsolatos, törvényen alapuló elszámolási kötelezettségéhez - hangsúlyozza az MNB közleménye. Vagyis a Lombard "deviza-cascós" ügyfelei idén tavasszal kétszer kapnak pénzt: az első jóváírás lesz, míg a most megítélt összeget készpénzben kapják majd vissza.
Mint emlékezetes, a Lombard Lízing Zrt. azt követően kezdeményezett pert, hogy a pénzügyi felügyelet 2013. júliusi határozatában megállapította: a pénzügyi vállalkozás deviza alapú gépjárműhitelei kapcsán a csoportos biztosítás keretében felmerülő casco díjakat – amelyet a Lombard Lízing Zrt. forintban fizetett meg a biztosítónak, mert a biztosítás forintalapú volt – jogsértő módon forint helyett devizában terhelte a fogyasztókra. A Lombard azzal védekezett, hogy ők egy szolgáltatáscsomagot nyújtottak, amelynek része volt a finanszírozás, de ugyanígy a casco is, amelyet az ügyfelek a cég szerint olcsóbban kaptak, mintha egyedileg kötöttek volna szerződést - igaz a későbbiekben ennél arányaiban többe került a deviza-elszámolás. A vállalati flottaszerződéseknél egyértelmű, hogy a jármű költségeit (biztosítás, szervíz, stb.) a flottakezelő fizeti, s az ügyfél, (akár devizában is) csak egy, flottadíjat fizet. Ott ugyanakkor még akkor sem beszélhetünk hitelszerződésről, vagy pénzügyi lízing konstrukcióról, ha a megállapított flottaüzemeltetési szerződés lejárta után a cég átveszi a kocsit a flottakezelőtől. Hiszen akkor maradványértékes értékesítés történik.
A pénzügyi vállalkozás közel 14 ezer darab casco biztosítási szerződés esetében nem csak a tőke- és kamattartozás esetében érvényesítette a magasabb kamatot (kamatfelárat), hanem a casco díj ellenértékét is deviza alapon kellett megfizetniük az ügyfeleknek a kamat részeként.
A felügyelet szerint a hitelintézeti törvény 2011. szeptember 29-i módosítása ugyanakkor meghatározta, hogy a fogyasztói hitelszerződéseknél a pénzügyi intézmények csak kivételes esetben számíthatják fel devizában a díjakat és költségeket. Márpedig e szigorú feltételek a társaság által terhelt casco díj esetében nem álltak fenn.
Az MNB az elmúlt év során valamennyi olyan pénzügyi intézménynél vizsgálatot indított, ahol a fentihez hasonló konstrukcióban kötöttek szerződést a fogyasztókkal. Az ellenőrzések nyomán a jegybank a Lombard Lízing Zrt-vel együtt 8 autófinanszírozási társaságnál állapított meg jogszabálysértést. E társaságokkal szemben összességében 37,15 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki, s megtiltotta a jogsértő magatartás folytatását is. A jegybank egyúttal kötelezte az érintett autófinanszírozási társaságokat arra: térítsék vissza valamennyi – összesen 24 141 – érintett ügyfelük számára a jogsértő állapot megszüntetéséig azokra terhelt árfolyam-különbözetet. A visszatérítés teljesítéséről jogsértéssel érintett 7 intézmény már beszámolt a jegybanknak. Jelenleg az elszámolások ellenőrzése folyik. A Lombard azt kérte a bíróságtól, hogy a visszatérítés ügyében függessze fel a felügyeleti határozatot a per lezárultáig, a bíróság pedig helyt adott a kérelemnek, ezért nem kaptak még visszatérítést az ügyfelek. A Lombard Lízing Zrt. visszatérítését az ítélet nyomán az MNB ellenőrizni fogja.
Rég nem látott mélypontra került a hazai fizetőeszköz: napközben 415 forintot is elkértek egy euróért. 
Mi az a megatrend, és miért hagy ki egy jó lehetőséget az, aki nem tudja?
