Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye egészét, valamint Pest megye és a főváros egyes területeit érinti a miniszterelnök által kedd déltől kihirdetett veszélyhelyzet.
Pest megye váci, szobi és szentendrei járására, valamint Budapestnek azokra a kerületeire vonatkozik a veszélyhelyzet, amelyeket érint a Duna. Az alaptörvény szerint "a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén (...) veszélyhelyzetet hirdet ki és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be".
A kormány veszélyhelyzetet kihirdető rendelete alapesetben 15 napig hatályos.
A miniszterelnök a kormányzati koordinációs bizottság ülése után elmondta: az árvízi védekezéshez szükséges költségvetési forrásokat megnyitották, és mozgósítani tudnak körülbelül 8 ezer katonát, ugyancsak 8 ezer katasztrófavédelmi dolgozót, 1400 vízügyi szakembert és 3600 rendőrt.
|
| Erősítik a partfalat Győrújfalunál |
Az Ausztriától kapott adatok alapján történelmi vízállás várható a Dunán, és elhúzódó védekezésre kell berendezkedni. Óriási víztömeg érkezik, amely szerdán lép be az ország területére, ezért a legnehezebb időszak a hétvégén várható - közölte Orbán Viktor, hangsúlyozva ugyanakkor: "reális esély van arra, hogy megtartsuk a vizet a medrében".
|
| Erősítik a partfalat Győrújfalunál |
Orbán Viktor azt kérte mindenkitől, hogy működjenek együtt a hatóságokkal, mert "a víztömeg olyan óriási, hogy valóságos kockázatot jelent az emberéletre nézve".
"Ha van együttműködés, mindenkit meg fogunk védeni" - mondta, majd azt is kérte az emberektől, hogy szükség esetén készüljenek fel az esetleges evakuálásra, amely akár egész településeket is érinthet, de a kabinet bízik abban, hogy erre nem kerül sor.
|
| Erősítik a partfalat Győrújfalunál |
A kormányfő egyúttal állampolgári részvételre buzdított a védekezésben. A kormányzati koordinációs bizottság ülésén részt vett Tarlós István főpolgármester is, a miniszterelnök tájékoztatása szerint ugyanis a védekezés középpontja valószínűleg Budapest lesz.
Ahogy a Privárbankár korábban megírta, a védekezési munkákat nehezítheti, hogy a meteorológusok több megyére is riasztást adtak ki a várható felhőszakadások miatt. További részleteket itt olvashat.
Túl a nehezén?
Közben Passaunál már elkezdődött az apadás, úgy tűnik túl van az utóbbi ötszáz év legsúlyosabb árvizén a város, a védekezést irányító válságstáb kedd reggeli adatai szerint a Duna vízszintje majdnem fél méterrel csökkent az éjjel.
A bajor városnál, ahol három folyó, a Duna, az Inn és az Ilz találkozik, a Duna 12 méter 80 centin tetőzött az éjjel. Hajnalban már 40 centivel alacsonyabb volt a vízállás. A Dunán feljebb, Regensburg és Passau között viszont vészesen meggyengültek a gátak, és Regensburgban katasztrófariadót kellett elrendelni.
Bajorország más térségeiben és Türingia tartományban javult az árvízhelyzet kedd reggelre. Szászországban és Szász-Anhalt tartományban viszont egyre emelkedik az áradó folyók vízállása, az ország keleti részén fekvő tartományokban az évszázad árvizeként emlegetett 2002-es nagy árvízhez hasonló katasztrófától tartanak.
Szászországban az Elba éjjel betört a meisseni óvárosba, és fenyegeti Drezdát is. Lipcse térségében hatezer embert kellett biztonságba helyezni a Fehér-Elster áradása miatt. Szász-Anhalt tartomány legnagyobb városában, a több mint 200 ezer lakosú Halléban is kritikus a helyzet a Saale folyón levonuló árhullám miatt.
Az árvízvédelmi munkálatokba hétfőn a Bundeswehr 1400 katonája is bekapcsolódott. A szövetségi kormány támogatást ígért a katasztrófa sújtotta településeknek. Angela Merkel kancellár kedden Passauba utazik, és várhatóan felkeresi a türingiai Greizet, amelynek belvárosát elöntötte a Fehér-Elster.
Németországban májusban a sokévi átlag 178 százalékának megfelelő mennyiségű csapadék hullott. Az esős időjárás június első napjaiban is folytatódott, de kedden már csak szórványos záporok, zivatarok várhatók az árvízzel fenyegetett térségekben.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
