Eltitkolt milliárdok: hiába rohanjuk le Svájcot?

A kormány a tervek szerint visszamenőleg 35%-os forrásadót róna ki az adóelkerülési céllal külföldre vitt vagyonokra. Az alpesi ország hasonló egyezményeket kötött már, de csak a világ nagyobb hatalmainak engedett, illetve Ausztriának, ahol a banktitok intézménye hagyományosan erős, akárcsak Svájcban.

Lázár János 1000 milliárd forintra vadászik

Nem valószínű, hogy teljes körű adatszolgáltatási egyezményt tudunk majd kötni a svájciakkal, a berni gyakorlat azt mutatja, hogy csak a kérvényező országban megszabott elévülési időre adnak visszamenőlegesen ki adatokat az ügyfelekről. Ha egyáltalán hajlandóak adatot szolgáltatni. Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő, az Ernst&Young partnere a Magyar Nemzetnek nyilatkozva azt mondta, valószínűleg a Svájccal folytatott tárgyalások alatt dől el, hogy milyen kulccsal tudják megadóztatni az oda menekített pénzeket. A szakértő szerint 2008-tól 2013-ig terjedő időszakot veheti górcső alá a kormány, ha születik valamifajta megegyezés. Vámosi szerint a forrásadó mértéke a 16 és 32% között lehet, bár Lázár János korábban arról beszélt, hogy ennek mértéke 35% lesz (a most zárult adóamnesztia 23 hónapja alatt a hazahozott pénzeket csupán 10%-os adó terhelte).

Adózott vagyonok is vannak Svájcban

A svájci számlákra nem csak az adóoptimalizálás miatt kerülhettek magyar pénzek (ráadásul ma már nem is olyan könnyű svájci bankszámlát nyitni külföldiként), sokan azért is döntöttek úgy, hogy külföldre viszik a pénzüket, mert korábban több pletyka is elterjedt, miszerint a magyar kormány az itthon tartott bankbetétek egy részét "államosítaná", vagy azok egy részét állampapírra váltaná át. Később persze kiderült, ezeknek semmi alapja, de például a nyugdíjpénzek államosítása után sokan féltették vagyonukat. Az biztos, hogy a leadózott vagyonokat a kormány nem fogja tudni elérni (elvileg ez nem is célja), a svájci bankok pedig nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a hozzájuk kerülő vagyonok eredete tisztázott legyen (korábban az OECD helyezte emiatt nyomás alá az alpesieket). Persze az már más kérdés, hogy a svájci bankok mit tesznek meg azért, hogy a kiemelt ügyfeleket off-shore égek mögé bújtassák.

Az NGM szerint 1000 milliárd forintnyi vagyont menekítettek külföldre magyar állampolgárok, a kormánynak ezekre az összegekre fáj a foga. Az adóamnesztia - hiába a csábítóan alacsony, 10%-os kulcs és a diszkréció - csupán 6,7 milliárdos bevételt hozott a büdzsének 2 év alatt. A kormánszóvivő szerint csak tavaly nem kevesebb mint 320 milliárd hagyta el az országot. A Tax Justice Network nyáron publikált kutatása szerint a régió országai közül Magyarországról menekül leginkább a pénz, 1980 óta több mint 52 ezer milliárd forint, vagyis a jelenlegi államadósság több mint kétszerese hagyta el az országot (a tanulmányt módszertani szempontok miatt többen kritizálták ugyanakkor, a külföldre vitt pénzeket megbecsülni valóban igen nehéz).

Titkosszolgálati eszközök: diplomáciai bonyodalom is lehet a vége

Több mint valószínű, hogy évek múlva lehet eredménye a nagy lendülettel előkészített tárgyalásoknak, és teljes adatátadásról biztosan nem fogunk megállapodni. A titkosszolgálati módszerekről pedig csak annyit, - az elmúlt évek tanúság alapján -, hogy ez sem az MI6-nek, sem a CIA-nek, sem pedig a német hírszerzésnek nem ment.

Emlékezetes ugyanakkor a 2010 elején történt eset, amikor egy titkos svájci informátor maga ajánlottal fel, hogy 2,5 millió euróért 1500 német adócsaló adatait adja át a német kormánynak. A két ország diplomáciai kapcsolatait súlyosan érintette az ügy, az adatok kiszivárgása kapcsán Svájc egyenesen "bankrablásról" beszélt (Wolfgang Schauble, német pénzügyminiszter engedélyt adott az adatokat tartalmazó DVD megvásárlására). A német hírszerzés két évvel korábban egy liechtensteini informátort talált, akitől végül 700 nevet "vettek meg" 5 millió euróért, az adócsalók számláiról végül 170 millió euró került a német államkincstárba. Ezekben az esetekben nem pusztán adóelkerülésről, hanem súlyos bűncselekményekről volt szó, és Svájc 2010 februárjában még nem csatlakozott az OECD vonatkozó egyezményeihez, hogy ilyen esetekben együttműködik a külföldi adóhatóságokkal.