A kormány a tervek szerint visszamenőleg 35%-os forrásadót róna ki az adóelkerülési céllal külföldre vitt vagyonokra. Az alpesi ország hasonló egyezményeket kötött már, de csak a világ nagyobb hatalmainak engedett, illetve Ausztriának, ahol a banktitok intézménye hagyományosan erős, akárcsak Svájcban.
|
| Lázár János 1000 milliárd forintra vadászik |
Nem valószínű, hogy teljes körű adatszolgáltatási egyezményt tudunk majd kötni a svájciakkal, a berni gyakorlat azt mutatja, hogy csak a kérvényező országban megszabott elévülési időre adnak visszamenőlegesen ki adatokat az ügyfelekről. Ha egyáltalán hajlandóak adatot szolgáltatni. Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő, az Ernst&Young partnere a Magyar Nemzetnek nyilatkozva azt mondta, valószínűleg a Svájccal folytatott tárgyalások alatt dől el, hogy milyen kulccsal tudják megadóztatni az oda menekített pénzeket. A szakértő szerint 2008-tól 2013-ig terjedő időszakot veheti górcső alá a kormány, ha születik valamifajta megegyezés. Vámosi szerint a forrásadó mértéke a 16 és 32% között lehet, bár Lázár János korábban arról beszélt, hogy ennek mértéke 35% lesz (a most zárult adóamnesztia 23 hónapja alatt a hazahozott pénzeket csupán 10%-os adó terhelte).
Adózott vagyonok is vannak Svájcban
| Mint korábban megírtuk, Svájc több országgal is ún. Rubik-egyezményt kötött, melynek lényege, hogy a külföldiek vagyonát 35%-os kamatadóval sújtja, melynek háromnegyedét az "anyaország" adóhatóságának utalja át - ez azokra az ügyfelekre érvényes, akik hozzájárulnak ahhoz, hogy adataik kiadhatóak legyenek (ehhez többek között az adóelkerülés alapos gyanújára van szükség). Ha az ügyfél úgy dönt, hogy nem adhatóak ki róla adatok, akkor Svájcnak fizeti meg a 35%-os kamatadót - ez azonban tényleg csak azoknak érheti meg, akik adóelkerüléssel próbálkoznak, a magyar kamatadó ugyanis csak 16%. Vámosi-Nagy szerint több évbe is bele telhet, amíg a kormány bármifajta bevételt realizál egy ilyen egyezményből. |
A svájci számlákra nem csak az adóoptimalizálás miatt kerülhettek magyar pénzek (ráadásul ma már nem is olyan könnyű svájci bankszámlát nyitni külföldiként), sokan azért is döntöttek úgy, hogy külföldre viszik a pénzüket, mert korábban több pletyka is elterjedt, miszerint a magyar kormány az itthon tartott bankbetétek egy részét "államosítaná", vagy azok egy részét állampapírra váltaná át. Később persze kiderült, ezeknek semmi alapja, de például a nyugdíjpénzek államosítása után sokan féltették vagyonukat. Az biztos, hogy a leadózott vagyonokat a kormány nem fogja tudni elérni (elvileg ez nem is célja), a svájci bankok pedig nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a hozzájuk kerülő vagyonok eredete tisztázott legyen (korábban az OECD helyezte emiatt nyomás alá az alpesieket). Persze az már más kérdés, hogy a svájci bankok mit tesznek meg azért, hogy a kiemelt ügyfeleket off-shore égek mögé bújtassák.
Az NGM szerint 1000 milliárd forintnyi vagyont menekítettek külföldre magyar állampolgárok, a kormánynak ezekre az összegekre fáj a foga. Az adóamnesztia - hiába a csábítóan alacsony, 10%-os kulcs és a diszkréció - csupán 6,7 milliárdos bevételt hozott a büdzsének 2 év alatt. A kormánszóvivő szerint csak tavaly nem kevesebb mint 320 milliárd hagyta el az országot. A Tax Justice Network nyáron publikált kutatása szerint a régió országai közül Magyarországról menekül leginkább a pénz, 1980 óta több mint 52 ezer milliárd forint, vagyis a jelenlegi államadósság több mint kétszerese hagyta el az országot (a tanulmányt módszertani szempontok miatt többen kritizálták ugyanakkor, a külföldre vitt pénzeket megbecsülni valóban igen nehéz).
Titkosszolgálati eszközök: diplomáciai bonyodalom is lehet a vége
Több mint valószínű, hogy évek múlva lehet eredménye a nagy lendülettel előkészített tárgyalásoknak, és teljes adatátadásról biztosan nem fogunk megállapodni. A titkosszolgálati módszerekről pedig csak annyit, - az elmúlt évek tanúság alapján -, hogy ez sem az MI6-nek, sem a CIA-nek, sem pedig a német hírszerzésnek nem ment.
Emlékezetes ugyanakkor a 2010 elején történt eset, amikor egy titkos svájci informátor maga ajánlottal fel, hogy 2,5 millió euróért 1500 német adócsaló adatait adja át a német kormánynak. A két ország diplomáciai kapcsolatait súlyosan érintette az ügy, az adatok kiszivárgása kapcsán Svájc egyenesen "bankrablásról" beszélt (Wolfgang Schauble, német pénzügyminiszter engedélyt adott az adatokat tartalmazó DVD megvásárlására). A német hírszerzés két évvel korábban egy liechtensteini informátort talált, akitől végül 700 nevet "vettek meg" 5 millió euróért, az adócsalók számláiról végül 170 millió euró került a német államkincstárba. Ezekben az esetekben nem pusztán adóelkerülésről, hanem súlyos bűncselekményekről volt szó, és Svájc 2010 februárjában még nem csatlakozott az OECD vonatkozó egyezményeihez, hogy ilyen esetekben együttműködik a külföldi adóhatóságokkal.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
