Az intézkedéscsomag egyik eleme, hogy közös szempontok alapján az uniós tagállamok megállapítanák, mely országokat lehet adóparadicsomnak tekinteni, és ezeket nemzeti tiltólistára helyeznék, ami azt jelentené, hogy az adott országot nem tekintenék megbízható nemzetközi partnernek.
Emellett a bizottság azt is javasolja, hogy a feketelistára kerülő országokkal a tagállamok tárgyalják újra, függesszék fel vagy adott esetben mondják fel a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó kétoldalú nemzetközi egyezményeiket. Így az adott ország a bizottság szerint kevésbé lesz vonzó célpont a külföldi befektetők számára, ami súlyos következményekkel járhat a gazdaságára.
A bizottság szerint a tagállamoknak közösen kell eldönteniük, milyen szempontok alapján állapítják meg, hogy egy ország adóparadicsom-e, ám ezzel kapcsolatban hozzáteszi, hogy azok az országok lehetnek ilyenek, amelyek "káros adópolitikát" folytatnak és nem tartják be a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) információcserére és átláthatóságra vonatkozó előírásait. Az uniós szabályok szerint az tekinthető káros adópolitikának, ha például egy ország kedvezőbb elbánást, az általánosnál alacsonyabb adókulcsot biztosít a nem ott élő adófizetőknek, a külföldi befektetőknek vagy adóelőnyöket biztosít az olyan vállalatoknak, amelyek semmilyen tényleges gazdasági tevékenységet nem folytatnak abban az országban.
Magyarország az orosz-ukrán háború ezer napja alatt 98,5 milliárd forinttal támogatta Ukrajnát és az onnan érkező menekülteket. 
