Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára elmondta: a tárca a törvénytől a feketekereskedelem automatikus megszűnését várja, és a papíron bonyolított látszat exportügyletek megszűnését. Az államtitkár példaként említette Romániát, ahol a fordított áfáról szóló törvény bevezetésének hatására az illegális szereplők kilencven százaléka tűnt el a gabonakereskedelemből, és az ottani költségvetés áfabevétele kétszeresére nőtt.
Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára |
Az államtitkár elmondta: Magyarországon a gabonaágazatban a feketegazdaság aránya mintegy harminc százalék, hasonló az arány a szőlő- és borágazatban, a húsnál közelíti az ötven százalékot. A parlament májusban fogadta el a fordított áfa bevezetéséről szóló törvényt, amely szerint az eladó az adókötelesen értékesített termény után nem számít fel áfát, nettó áron értékesít, az áfa megfizetésére a vevőt kötelezik. A törvény a gabonafélékre, az olajos magvakra és a fehérje növényekre vonatkozik. Czerván György megemlítette: a tárca vizsgálja a fordított áfa törvény bevezetésének kiterjesztését az agrárium egyéb területeire.
Szakértői vélemény szerint a fordított adózás bevezetése hatékony eszköz lehet az áfa csalások ellen, segíti a tisztulást és a mezőgazdaságban jelenlévő feketegazdaság visszaszorítását, így átláthatóbb viszonyokat teremt. Ugyanakkor az új áfa-elszámolás finanszírozói megítélés szerint a kereskedőknek nagyobb lehetőséget hozhat, mint a termelőknek, míg a kereskedők pozícióját javítja a terményfelvásárlások terén, addig a termelők likviditási helyzetét akár ronthatja is.