Magyarország legtöbb hatályos adóegyezményét az 1970-80-as években kötötte, amelyek felülvizsgálata – a jelentősen megváltozott gazdasági és adózási környezet miatt – az elmúlt években kezdődött el.
A Nagy-Britanniával és Németországgal aláírt adóegyezmény tavaly év eleji változása után idén január 1-jétől a Dániával, Katarral és Grúziával kötött adómegállapodások módosultak, az Amerikai Egyesült Államokkal kötött új egyezmény hatályba lépése pedig az amerikai szenátus jóváhagyására vár.
A már módosított egyezmények mellett többek között a Luxemburggal, Belgiummal, Svájccal, Ausztriával és Olaszországgal kötött adópaktumok módosítása is folyamatban van. A közeljövőben az előbb említetteken kívül Magyarország számos más állammal kötött egyezményét tervezi újratárgyalni, valamint adóegyezmény megkötéséről tárgyal Irakkal, Szaúd-Arábiával, Ománnal és Panamával is.
Nekimegyünk Svájcnak
| Nemcsak az adókörnyezet miatt mennek külföldre a magyar cégek. A cégvagyon mobil kezelése, az öröklés kérdésének rugalmas megoldásai idehaza nem megoldottak, a bizalmi vagyonkezelés jogintézményét a polgári törvénykönyv új változata már ismeri, de az erről szóló szavazást a Parlament elhalasztotta. Pedig a bizalmi vagyonkezelés (megfelelő adóintézkedésekkel) még arra is jó eszköz lehet, hogy Magyarország vonzzon ide külföldi cégeket, melyek aztán itt adóznak. Információink szerint Liechtensteinben nagyjából 600-700 magyar cég van jelen, többségük nemcsak az adóelőny, hanem a bizalmi vagyonkezelés megfelelő szabályozása miatt ment ki. Részletek >>> |
A forrásadó mértéke ott lesz magas, ahol a külföldi pénzmozgatás adóelkerülést céloz, ezt tegnap Lázár János jelentette be.
Ennek keretében a kormány egyeztetéseket kezd Svájccal, a banktitkokra kényes alpesi ország eddig több-kevesebb sikerrel ellenállt a hasonló kezdeményezéseknek, nem lesz könnyű dolga a magyar kormánynak, ha azt akarja megtudni, mely magyar állampolgárok és mennyi pénzt tartanak svájci számlákon. A kormány a remélt 100 milliárd helyett 23 hónap alatt 6,7 milliárdot nyert a kihirdetett adóamnesztiával (a hazahozott pénzek 10%-át kellett csak leadózni).
Magyarország kimagaslóan jó adóegyezmény-hálózattal rendelkezik: több mint 70 országgal van ilyen megállapodása, ami miatt vonzó célpont a nemzetközi viszonylatban működő cégek számára – nyilatkozta Szmicsek Sándor a Mazars adópartnere.
A forrásadókulcsok alacsonyak
|
Szmicsek Sándor szerint jelentős előnyt jelenthet adótervezéskor, hogy a legtöbb ilyen egyezményünk a külföldi illetőségű személyeknek kifizetett osztalékok után alacsony, 5, illetve 10%-os forrásadókulcsot tartalmaz. Ezen felül Magyarország nem alkalmaz forrásadóztatást abban az esetben, ha az osztalékot, jogdíjat, valamint kamatot egy külföldi társaság részére fizetik ki. Ugyancsak előnyt jelent, hogy a magyar egyezmények nagy része nem tartalmaz adóelkerülést megakadályozó rendelkezéseket.
A Magyarország által kötött egyezmények hatékonyan használhatók fel nemzetközi adózási struktúrák kiépítésekor, emellett pedig a magyar EU-tagságból is profitálhat az a külföldi vállalkozás, amelynek működése Magyarországra is kiterjed – tette hozzá Szmicsek Sándor.
Kedvezmények és szigorítások a német egyezményben
A Mazars jelentéséből kiderül: a Németországgal kötött egyezménybe több lényegi módosítás is bekerült. Kiemelendő például, hogy a társaságoknak kifizetett osztalékok esetében a forrásadó mértéke maradt 5%, viszont a kedvezményes forrásadókulcs igénybevételéhez szükséges haszonhúzó részesedés mértéke az osztalékfizető társaságban 25%-ról 10%-ra csökkent. (Amennyiben a részesedés 10%-nál kisebb, akkor a forrásadó kulcsa 15%.) Ez azt jelenti, hogy már kisebb arányú részesedés esetén is alkalmazható az alacsonyabb forrásadókulcs.
Az elidegenítésből származó nyereség adóztatásának szabályozása is módosult: az olyan társaságok elidegenítése esetén, melyeknek eszközeit több mint 50%-ban ingatlanvagyon vagy olyan társaságban való részesedés képzi, melynek eszközeit több mint 50%-ban ingatlanvagyon teszi ki, az ingatlan fekvése szerinti államnak is adóztatási joga van.
A módosítás miatt szigorodtak az egyik szerződő államban illetőséggel rendelkező személy másik államban létrejött munkaviszonyából származó jövedelmének ezen állambeli adóztatás alóli mentességének feltételei is.
Szigorítások az USA egyezményben
Bár az Amerikai Egyesült Államokkal kötött egyezményt a Szenátus még nem hagyta jóvá, Magyarország már törvénybe iktatta, ezért a közelgő változásokra már most fel lehet készülni.
Komoly szigorítás a szerződés szövegébe iktatott passzus a „kedvezmények korlátozásáról” („limitation on benefits”), amelynek értelmében szűkül az egyezmény hatálya alá eső társaságok és magánszemélyek köre. A korlátozásról szóló cikkely feltételeinek teljesülését pedig komplex teszttel ellenőrzik.
Ugyancsak fontos változás, hogy módosul a kamatok után fizetendő forrásadó maximális mértéke, amelyet 15%-ban határoznak meg, szemben a még hatályos egyezménnyel, amely nem enged meg forrásadóztatást. Ez a rendelkezés nagyrészt a magyar hitelező fél számára jelenthet változást, hiszen Magyarország a külföldi társaságok számára kifizetett kamatot egyébként sem forrásadóztatja.
De ezúttal Robert Ficóra célzott, aki szerinte „második energiafrontot” nyitna Ukrajna ellen, méghozzá moszkvai utasításra. 
