Ezt javasolja Becsei András, annak érdekében, hogy visszacsatornázzák a pénzeket a hazai gazdaságba. Lapunknak adott interjújában a Magyar Bankszövetség elnöke ismertette a 22 pontos digitalizációs csomagjukat, amelyben egyebek mellett szerepel, hogy a személyi kölcsönök mellett a jelzáloghitelekre is lehessen elektronikusan megkötni a szerződést, valamint, hogy az ingatlan értékéhez képest viszonylag alacsony összegű hiteleknél mellőzzék a közjegyzői okiratot.

Ma utoljára lehet kifehéríteni az offshore pénzeket.

Hát Svájcban! Az összeg 21 százalékáért haza is lehetne vinni - igaz, ennél van olcsóbb pénzmosási lehetőség, például Magyarországon.

Tavaly 610 stabilitási megtakarítási számlát nyitottak, átlagosan 62 millió forint került a számlákra - hogy honnan és miből van a pénz, azt senki sem kérdezi.

Egyre többen élnek az adóamnesztiával - írja a Napi Gazdaság keddi számában.

A napokban megjelent a Magyar Közlönyben a Stabilitás Megtakarítási Számla (SMSZ) elindításához szükséges végrehajtási rendelet; ha a bankoknál megjelenik a konstukció, 5 év után legális, adózott jövedelemmé válhat a vagyon, akárhonnan is szerezték.

Európában egyre kevesebb az adóparadicsom, várhatóan nemsokára Ausztria és Luxemburg is feladja a számlák anonimitását. Mit érdemes ilyenkor a nagyobb összegekkel csinálni, más országba érdemes átvinni, vagy haza kellene vinni, ez itt a kérdés. A szakértő a legalizálásra szavaz.

Ciprus az egyik legkedveltebb offshore célpont a hazai vállalkozások körében, az ottani bankbetétekre kivetett illeték azonban gyökeresen megváltoztatná ezt a paradicsomi helyzetet. A magyar kormányzat az utóbbi években számos intézkedést hozott, amellyel próbálta a külföldre mentett jövedelmeket hazahozni, mégis 1500 hazai vállalat „büszkélkedik” jelenleg is offshore kapcsolattal – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból.

Az 1970 és 2010 közötti negyven évben az államadósság kétszeresének megfelelő mozgótőke hagyta el Magyarországot, a kormány pedig szeretné megakadályozni a jövőben a tőke magyarországi adórendszerből való kivonását - mondta Giró-Szász András kormányszóvivő az M1 Az este című műsorában csütörtökön.

Sok hazai vállalkozást érint, hogy a magyar kormány, az elmúlt három évben számos külföldi országgal, például Németországgal és az USA-val, megkötött adóegyezményét módosította, illetve több régi egyezmény újratárgyalása jelenleg is folyik – hívja fel a figyelmet a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és adótanácsadó. Érdemes a változásokat követni, mert vannak passzusok, amelyek kiterjesztik az adóztatási lehetőségeket, míg mások hatására kedvezőbbé válik az osztalék forrásadóztatása.

Egy-két éven belül biztosan nem sikerül hazahozni az adóelkerülési céllal külföldre vitt pénzeket, amelyekre a kormány döntése szerint visszamenőlegesen átlagosan mintegy 35 százalékos forrásadót kívánnak kiróni - reagált Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak a kormányülés szünetében szerdán tett bejelentésére.

Komoly elszámoltatásba kezd a görög kormány, 25 ezer állampolgárt "rendeltek be", akik nagyobb összegeket utaltak külföldre az elmúlt években.

Törvény tiltja, hogy a kormány a jövőben adóamnesztiával csábítsa haza az adóparadicsomokban szunnyadó magyar eredetű vagyonokat. A tavaly lezárult utolsó lehetőség 23 hónapja alatt összesen 67 milliárd forint tért vissza Magyarországra - írta a Magyar Nemzet.

Meghaladta 60 milliárd forintot az az összeg, amelyet az offshore-adóamnesztia szabályozása miatt utaltak haza a magyar tőketulajdonosok. Az összeg 10 százalékát fizették be az adóhatóságnak - írja a Magyar Nemzet.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Magyar Nemzet kérdésére közölte: 2012 első hét hónapjában 2,6 milliárd forint állami bevételt hoztak az offshore-vagyonokra vonatkozó kedvezményes előírások. A lehetőség nyomán tavaly 2,9 milliárdos összeghez jutott az államkassza, az amnesztiából így másfél év alatt 5,5 milliárd forint származott.

Az olasz hatóságok az év eleje óta fokozott ellenőrzésekkel már 41 millió euró értékben koboztak el készpénzt, értékpapírt és nemesfémet olasz határátkelő pontokon, 78 százalékkal többet, mint 2011 azonos időszakában.

Az év végéig érvényben lévő adóamnesztia a hivatalos adatok szerint eddig 35 milliárd forintot csábított haza. Ahhoz, hogy még több offshore cég hozza vissza Magyarországra vagyonát, több bizalomra lenne szükség - írja a Népszava.

Egyre kevesebben kezdenek offshore cég alapításába, üzletemberek százai keresnek más lehetőséget, szaporodnak viszont a külföldiek által Magyarországon megnyitott leányvállalatok. A legfrissebb adatok szerint az elmúlt 16 hónapban 36 milliárdnyi vagyon vándorolt haza.

Nem hosszabbítaná meg a szaktárca az év végén megszűnő offshore-adóamnesztiát, így ősszel rohamra indulhatnak a külföldi vagyonukat hazahozni akaró, és a mentességért akár adófizetésre hajlandó üzletemberek; a lehetőség eddig 35 milliárd forintot csábított haza.

Változatlanul népszerű az offshore cégek alapítása a hazai vállalkozások körében, mivel évente hozzávetőlegesen 600 olyan offshore vállalkozás alakul, aminek alacsony adózású külföldi országban lévő cég a tulajdonosa. A legnépszerűbb offshore tulajdonos országok között szerepel a Seychelles szigetek, Ciprus és Panama.

Bírság megfizetése ellenében Spanyolországban tisztára lehet mosni az eltitkolt pénzeket. Az eltitkolt vagy eddig külföldön tartott összegeket kisebb bírság ellenében haza lehet vinni, az adócsalókat is békén hagyja a kormány, mely az amnesztiától 2,5 milliárd eurós bevételt remél.

Egyre többen bújnak ki az adófizetés kötelezettsége alól Olaszországban, a harminc évvel ezelőtti öt százalékról a GDP 17 százalékára ment fel az eltitkolt pénzek aránya. A számtalan adókedvezmény se erősítette az állampolgári kötelezettségtudatot.

Az offshore cégeknek hirdetett adóamnesztia eddig 15 milliárd forintnyi vagyont hozott haza, ebből 1,5 milliárd gazdagítja a költségvetést, cserébe a revizorok semmit sem kérdeznek. Év végégig még lehet egy kisebb roham.