Hol vannak a magyar offshore milliárdok?

Nem elég az amnesztia, bizalom is kell

Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke a lap hétfői számában úgy vélekedett, ahhoz, hogy többen hazahozzák a külföldi számlákon tartott pénzeket, annak a biztos tudatára lenne szükség, hogy később sem lesz következménye annak, amit tettek.

Ciprus - kedvező (adózási) kilátások

A jogszabály az amnesztiát elméletileg kimondja ugyan, ám vannak benne zavaró mondatok is, ilyen, hogy az adóamnesztia nem vonatkozik a bűncselekményből származó pénzekre - mondta az adószakértő. Vadász Iván ismertette: ha egy magánszemélynek külföldi cégben van pénze, az önmagában nem bűncselekmény, de ha ebből a cégből osztalékot kap, amit a saját vagyonaként használ, és a személyi jövedelemadójában nem tünteti fel, az már az.

Sok vagy kevés?

Korábban a Gyurcsány-kormány is próbálkozott az offshore cégek hazacsábításával, és Németországban is voltak erre kísérletek, ezek minden esetben a bizalomhiány miatt hiúsultak meg - mondta az adószakértő.

Vadász Iván szerint a visszahozott 35 milliárd forintról nem lehet megállapítani, hogy sok vagy kevés, mert nem lehet tudni, mennyi ment ki. A sajtóban megjelent becslések - a brit The Guardian szerint Magyarországról 242 milliárd dollár, vagyis mintegy 56 ezer milliárd forint távozott szűk három évtized leforgása alatt - szerinte túlzók.

Túlzás?

A Guardian által idézett kutatás Tax Justice Network (TJN) számára készült, az átlátszó.hu-nak nyilatkozó szakértők szerint a Magyarországgal kapcsolatos összeg meglehetősen túlzó - ekkor magánvagyon nem is halmozódhatott fel az elmúlt években. Az azonban nem meglepő, hogy a régió országai közül Magyarország ilyen "előkelő" helyen áll a kimenekített pénzek összegét illetően, hiszen például a lengyelek kevésbé "offshore-orientáltak". A tényfeltáró oldal megkereste a tanulmány szerzőjét - James S. Henry közgazdászt, oknyomozó újságírót -, aki elmondta, hogy a rendelkezésre álló adatok sokszor hiányosak ugyan, de a világ 50 legnagyobb bankjainak működése transzparens - például a svájci Credit Suisse vagy a UBS -, és a tőlük beszerezhető adatok igen jól használhatóak ilyen vizsgálatoknál.