TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Ezt javasolja Becsei András, annak érdekében, hogy visszacsatornázzák a pénzeket a hazai gazdaságba. Lapunknak adott interjújában a Magyar Bankszövetség elnöke ismertette a 22 pontos digitalizációs csomagjukat, amelyben egyebek mellett szerepel, hogy a személyi kölcsönök mellett a jelzáloghitelekre is lehessen elektronikusan megkötni a szerződést, valamint, hogy az ingatlan értékéhez képest viszonylag alacsony összegű hiteleknél mellőzzék a közjegyzői okiratot.
Becsei András. Fotók: Bánkuti András


Nem tétlenkedett, július 1-jétől a Bankszövetség elnöke, s alig két és fél hónappal később máris meghirdettek egy 22 pontos digitalizációs stratégiát. Mi ennek a lényege?

Amikor bankszövetségi elnök lettem, három célt tűztem ki. Az egyik, hogy a digitalizációs javaslatainkat egységesen fogalmazzuk meg. A másik, hogy a bankszektort sújtó – nemzetközi összevetésben példa nélküli – terhek csökkenjenek. A harmadik cél pedig az, hogy az európai szintű jogalkotásban banki oldalról is meg tudjuk fogalmazni és képviselni a magyar álláspontot. Nyilván nem azt gondoljuk, hogy a Magyar Bankszövetség fogja meghatározni a kereteket, de ha a visegrádi országok egységesen képesek képviselni az érdekeiket, akkor ezzel már a regionális szempontokat is meg tudjuk jeleníteni az európai jogalkotásban. Rendre elemezzük, hogy melyik ország jogrendszere hasonló a miénkhez, és vizsgáljuk, hogy fel tudunk-e közösen lépni az adott ország bankszövetségével. Négy-öt éve például így tudtunk a dán bankszövetséggel egységes álláspontot kialakítani és azt eredményesen képviselni a jelzáloghitel-szabályozásról. Ennek eredményeként a lakossági jelzáloghitelek kamata alacsonyabb lehetett.

Manapság a digitalizáció a slágertéma, csak úgy kapkodjuk a fejünket az újabb és újabb fejlesztések láttán. De mire törekszik a Bankszövetség?

Mindenekelőtt a banki ügyfelek életének megkönnyítése vezérel minket. Van, amikor egy jogszabály tiltja, hogy digitálisan kössünk meg egy szerződést. Ezen is lehet változtatni, de azért mi ennél innovatívabbak szeretnénk lenni. Vegyük például azt, hogy a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényben szerepel, jelzáloghitel-szerződés elektronikus úton nem köthető. De ha ezt a passzust a jogalkotó kiveszi, azzal még az egész jelzáloghitelezési folyamat nem válik digitálissá. A digitalizáció ugyanis nem csupán azt jelenti, hogy egy dokumentumot beszkennelünk és azt elküldjük, hanem azt, hogy az eleve digitálisan meglévő adatokat használjuk, továbbítjuk. Ideális lenne, ha például már az adásvételi szerződésnél is érvényesülne a digitalizáció, az e-személyi adta lehetőségeket is fel tudnánk használni, ahogy a földhivatal és a NAV digitálisan elérhető adatbázisait is.

Sok digitális kezdeményezés indul el országszerte, de ezek valahogyan nem érnek össze. Ennek következtében az ügyfél továbbra is viszi a pecsétes papírokat az egyik helyről a másikba, ahol többnyire ismét beszkennelik azokat. Ezt nem tartjuk hatékonynak, nem jó, ha maga az ügyfél a „digitális adathordozó”. Célszerű volna minél hatékonyabban kihasználni, hogy az e-ügyintézési törvény sok innovatív lehetőséget biztosít. Az ügyfélkaput például fel lehetne használni a pénzmosási ellenőrzésekre, az elektronikus tárhelyre pedig lehetne kézbesíteni a most akár tértivevényesen elküldött leveleket. Igény biztosan lenne rá, abból kiindulva, hogy a Belügyminisztérium adatai alapján tavaly már 3,7 millióan rendelkeztek ügyfélkapus regisztrációval.

Arra, hogy milyen lehetőségek vannak az e-személyi igazolványban, hadd mondjak egy példát. Amikor Kínában meglátogattuk az ottani bankszövetséget, a saját szemünkkel láttuk, hogy amikor bejött az ügyfél, egy terminálba behelyezte az e-személyijét, ellenőrizte az adatait és a terminálon meg is nyitotta a számláját. A folyamat elején nem kezdték tehát rögzíteni kézzel az adatokat, mivel azok a személyin már eleve digitalizálva voltak. A magyar ügyfelek is nyerhetnének a könnyebb, kényelmesebb ügyintézéssel.

Ez a szép új világ. Kérdés, mikor jön el nálunk?

Nagyon eltérő a digitalizáció foka. Az érintőkártyás tranzakciókat tekintve Magyarország kifejezetten előrehaladott helyzetben van. Ez az egyik véglet. A másik például a jelzáloghitelezés. Érdemes megnézni, hogy a két véglet között hol helyezkednek el az egyes banki termékek.

Úgy azonban nehéz továbblépni, hogy nem érvényesül az azonos tevékenység, azonos szabályozás elve. Ha például átutalunk magyar bankszámlák között, akkor az 20 ezer forintig ugyan ingyenes, a 20 ezer forint feletti részre viszont tranzakciós illetéket kell fizetni, 0,3 százalékos mértékűt. Ezzel szemben egyes fintech-alkalmazásoknál bármekkora összegű átutalás mentes a tranzakciós illeték alól, ami egy szabályozásból fakadó versenytorzulás. Úgy vélem, nem ennek kellene eldöntenie a bankok és a fintech cégek közötti versenyt, sokkal inkább a szolgáltatási színvonalnak, a szakértelemnek, és az ügyfélélménynek.

S ön szerint melyik irányba kellene elindulnia a kiegyenlítődésnek: hogy mindenki fizessen tranzakciós illetéket, vagy hogy senki?

A tranzakciós illeték sok pénz, a 2020-as költségvetési törvény 226 milliárd forintos bevétellel számol e tételből. Ennek a lakossági része 50-60 milliárd, az átutalások után pedig becsléseink szerint 12-14 milliárdnyi tranzakciós illeték folyhat be. Ha ezt a terhelést egy ennyire gyorsan globalizálódó világban megtartjuk, akkor azzal arra ösztönözzük a hazai ügyfeleket, hogy ne a magyar pénzpiacon bonyolítsák le az ügyeleteiket. Márpedig ez utóbbival hosszabb távon többet veszíthet az ország, mint amennyit rövid távon a büdzsé nyerhet az illetékekkel.

A tranzakciós illeték csökkentésébe Varga Mihály pénzügyminiszter bicskája az idén már egyszer beletört. Ezt is figyelembe véve, látnak arra reális esélyt, hogy akár már a jövő évi büdzsé tranzakciós illetékre vonatkozó része módosuljon?

A Bankszövetségnek az a tiszte, hogy felhívja a figyelmet, például arra, hogy a tranzakciós illeték egészen mást jelent majd 2020-ban, mint jelentett 2015-ben vagy akár 2017-ben, a fintech-cégek jelentette kihívás miatt. Ez ügyben folyamatosan egyeztetünk a Pénzügyminisztériummal, rámutatva arra, hogy a bigtech- vagy fintech-cégek nem lineárisan, hanem exponenciálisan növekednek. Ám figyelemre méltó, amit Jerome Powell Fed-elnök mondott nemrég: egy ilyen kezdeményezés, mint például a Facebook Librája, abban a pillanatban, hogy piacra lép, azonnal rendszerkockázatot jelent a pénzügyi világra. Kérdés, mit érdemes tenni a szabályozói oldalon?

Ezt mindenképpen megkérdezzük az illetékesektől. De mégis, mikor jöhet el az az idő, hogy egyáltalán nem kell majd papírt használni, mindent digitálisan el lehet majd intézni?

Ez termékenként eltérő. Személyi kölcsön felvételéről már most is lehet digitálisan szerződni. Ezt a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény módosítása esetén – amely most kizárja az elektronikusszerződés-kötést – az ingatlanhiteleknél is lehetővé lehetne tenni. Még ezt követően is sok minden csak papíralapon mehet majd, de legalább a folyamat végét tudjuk digitalizálni. Attól tartok, még évekbe telhet, míg a jelzáloghitelt papír nélkül, kizárólag digitálisan lehet felvenni.

S mikor kerülhet sor a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény módosítására?

Ezt nem tudom előre megmondani. A Bankszövetség megtette a javaslatait a jogalkotónak, kérdés, hogy mit fognak ezekből támogatni.

Egy korábbi interjújában kilátásba helyezte, hogy a közjegyzők hitelesítésben betöltött szerepének a megváltoztatását is kezdeményezik. Ez mit jelent pontosan?

Erre a Magyar Nemzeti Bank 330 pontos tavaszi versenyképességi programjával összhangban több elképzelésünk is van. Kérdés, a közjegyzők szerepét mennyire válthatja ki a digitalizáció. Hogyan tudjuk megőrizni hasznos tevékenységüket, az ügyféltájékoztatást, ami garanciális elemként szolgál a hitelfelvétel során.

A gazdaság készpénzmentesítése is a digitalizáció egyik hatása lehet. Ám egyelőre még folyamatosan nő a készpénzállomány, az a tavalyi 6 ezer milliárdról ma már 6200 milliárd fölé nőtt. A készpénzek felszívására elvileg alkalmas lehetne a Magyar Állampapír (MÁP) Plusz. Csakhogy eddig meglehetősen kevesen nyúltak emiatt a „párnacihához”, inkább az egyéb befektetéseikből csoportosítottak át összegeket.

Valóban, egyelőre a MÁP Plusz megjelenése egyebek mellett a befektetési célú ingatlanvásárlásokat vetette vissza, 2019 júniusa óta 2 ezerrel, nagyából 11-12 ezerre csökkentek a havi ingatlantranzakciók a Duna House tranzakciószám-becslése szerint. Ez azért jelentős esés, az elmúlt négy év leggyengébb nyári időszakát zárta az ingatlanpiac. Látható, hogy a MÁP Plusz-szal elérhető évi 5 százalék körüli átlaghozam az ingatlanbefektetésekkel szemben már valódi alternatívát jelent. Ez a látra szóló betétállományokat is mobilizálta. A készpénzállomány vélhetően tovább nő, de úgy véljük, legalább a növekedési ütemet a MÁP Plusz fékezni tudja.

És miért gondolja úgy, hogy tovább gyarapszik a készpénzállomány?

Ennek több okát is látjuk: ilyenek egyebek mellett az alacsony kamatok, a 150 ezer forintig havonta kétszeri ingyenes készpénzfelvétel, továbbá, sajnos, a szürkegazdaság. Több olyan pozitív kezdeményezésre lenne szükség, mint a Pénzügyminisztérium POS-terminálok telepítését ösztönző programja. Ha ugyanis lehetővé tesszük, hogy minél több helyen lehessen kártyával fizetni, akkor annál kisebb a késztetés arra, hogy készpénzzel egyenlítsük ki a számlát. Ezért is javasoljuk a digitalizációs csomagunkban az infrastruktúra továbbfejlesztését. Célszerűnek tartjuk átgondolni a kétszeri készpénzfelvétel kereteit, s akár egyfajta adóamnesztiát is meg lehetne hirdetni a korábban megszerzett és le nem adózott jövedelmekre, hogy visszacsatornázzuk a pénzeket a gazdaságba.


Ha már MÁP Plusz, mi a véleménye arról a jegybanki törekvésről, hogy kizárólag a Kincstár és az ügynökeként eljáró Posta fiókjaiban lehessen állampapírokat adni-venni, s a bankokban nem?

Szerintünk komoly előnye van annak, hogy az állampapírok jelenleg országszerte 2 ezer kereskedelmi banki és takarék-egységben elérhetők, hiszen ezeket az instrumentumokat szigorú befektetővédelmi szabályok, a Mifid-2-es pénzügyi tanácsadás keretében értékesítjük. Felmérjük az ügyfél céljait, megmutatjuk, miért fontos ez a termék és hogyan illeszthető megfelelően egy befektetési portfólióba, milyen egyéb konstrukciók érhetők még el. Márpedig a jogalkotó ezt várja el. Az idei Közgazdász-vándorgyűlésen is felmerült ez a témakör, kollégáim több érvet is megfogalmaztak a banki forgalmazás mellett. Például az állampapír-értékesítés kétségtelenül költséges, de nem csak nálunk az, a folyamathoz kapcsolódó operációs, személyi és informatikai költségeket a forgalmazó személyétől függetlenül nem lehet megspórolni. Továbbá, ha azt vesszük, hogy kétmillió forintnyi jegyzésért kapunk átlagosan hatezer forintot, azért a költségeknek a nagyobb része csak több év alatt térül meg a banknak. Hiszen ez takar egy legalább 15 perces tanácsadást, a hozzá kapcsolódó számítástechnikai fejlesztéseket és – nem csak digitális – infrastruktúra fenntartását. A banki csatorna korlátozása a kevésbé tudatos ügyfeleket érintheti hátrányosan. Ami pedig az értékpapírszámla-vezetési díjakat illeti, azok nagy része a befektetővédelmi alap megemelt díjára megy el. Márpedig ebbe az alapba a bankoknak a 2015-ös brókerbotrányokat követően kell jóval magasabb összegeket fizetniük. Ha nem lesz újabb kártalanítás, akkor talán csökkenhetnek az értékpapírszámla-vezetési díjak is. Fontos lenne az azonos tevékenység azonos szabályozásnak ebben az esetben való érvényesülése is, azaz, amikor az Államkincstárt hasonlítják össze a bankokkal.


Ritkán fordul elő, hogy egyazon évben három rendkívül fontos témában – azonnali fizetések rendszere, adategyeztetés, ügyfélhitelesítés (PSD2) – is el kellett halasztani a bevezetés határidejét. Mi ebben a bankok felelőssége?

Nagyon eltérő dolgokról beszélünk. A PSD2 egy európai szinten meglévő probléma, nem arról van szó, hogy a magyar bankrendszer lassan reagál, hanem az egész uniós bankrendszer legalább 12 hónapos halasztást tartott szükségesnek. A csúszást az okozta, hogy annyira későn tisztázódtak az uniós részletszabályok, hogy azt a bankok már sehol nem tudták megnyugtatóan adaptálni.

Az adategyeztetésre viszont két év volt, mégis négy hónap haladékra volt szükség.

Azt látni kell, hogy ha nagyszámú ügyfelet kell megmozgatni, akkor mindig megfigyelhető, hogy kevesebben lesznek olyanok, akik a szabályok megjelenését követően azonnal elmennek ügyet intézni. A többség a határidő előtt szokott észbe kapni, ezúttal is ez történt. Az biztosan nem elérhető, hogy az ügyfelek száz százaléka azonosítsa magát, az viszont reális cél lehet, hogy aki aktívan használja a számláját, az október 31-e után is képes legyen erre.

Ne felejtsük el, hogy sokaknak egyszerre több számlája van, amelyek közül nem mindegyiket használja, mégsem szünteti meg azokat, amelyek nem aktívak. Most úgy látjuk, jelentős számú azonosítatlan ügyfél is lehet a határidő lejárta után, azonban vélhetően emiatt újabb halasztást már nem fogunk kérni. Viszont folyamatosan kérjük és felszólítjuk az ügyfeleket a kötelező adategyeztetésre.

Az azonnali fizetések rendszere kapcsán pedig az az ember érzése, mintha erőltették volna a hatóságok a július 1-jei indulást, ezt a nyolc hónapos további lauf is megerősíteni látszik.

Nagyon szoros határidővel debütál majd a rendszer még így is, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy sehol másutt sem vezették be úgy az azonnali fizetési rendszert, hogy az összes pénzintézetnek egyidejűleg kellett csatlakozni úgy, hogy fogadni és küldeni is tudjon utalásokat. Máshol az addigi rendszerekkel párhuzamosan üzemeltek, nálunk azonban nem lesz B-terv. Ezzel együtt a magyarországi azonnali fizetések rendszerének a bevezetése még a jövő márciusi kezdési időponttal is világszinten az egyik leggyorsabb lesz. Azt szoktam mondani, hogy a bankszektor az atomenergia és a gyógyszeripar mellett az egyik legjobban szabályozott iparág, itt nem engedhetjük meg, hogy rosszul induljon el egy átfogó szolgáltatás. Arra van szükség, hogy minden szereplő felkészüljön, és mindent egyben legyen képes kezelni a rendszer.

És most, hogy állnak? Azt lehetett ugyanis hallani, hogy hiába volt szeptember 1-jétől kötelező az éles teszt, azt még napokkal később sem kezdte meg több nagybank.

Folyamatosan mennek a tesztek. Most már a tesztelés nehezebb része folyik, hiszen az a tét, hogy minden körülmények között A-ból B-be átmegy-e az átutalt pénz legfeljebb öt másodperc alatt. Itt már nem lehet hibázni, ezért tartjuk jónak, hogy nyolc hónappal meghosszabbodott a határidő.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Pénzügyi szektor Automatikusan meghosszabbodik a hitelmoratórium
MTI | 2020. október 22. 09:59
A gyermeket váróknak viszont jelezniük kell a bank felé akaratukat.
Pénzügyi szektor Erre költi idei eredményét a Magyar Nemzeti Bank
Baka F. Zoltán | 2020. október 21. 18:24
Matolcsy György jegybankelnök felelt Szél Bernadett kérdéseire.
Pénzügyi szektor Ezen múlik az éves GDP-nek megfelelő pénzügyi termék árazása - hogy vizsgázott a rendszer?
Magyar Nemzeti Bank | 2020. október 21. 10:56
Az MNB kezdeményezésére 2016 májusában bevezetésre került a BUBOR esetében a kötelező érvényű jegyzési rendszer. Az új rendszer jelentősen növelte az éves magyar GDP-vel megegyező nagyságú pénzügyi termék árazásához használt BUBOR jegyzések információtartalmát és a hátteret biztosító bankközi piac forgalmát. A 2019-es évre elvégzett statisztikai elemzés alapján a BUBOR jegyzések továbbra is megbízhatók, az új információk gyorsan beépülnek a referenciakamatba, melyet a továbbra is aktív egyedi kamatjegyzők és azok eltérő jegyzési stratégiái biztosítanak. Az MNB a jegyzések folyamatos monitorozásával támogatja a rendszer stabil megbízható működését.
Pénzügyi szektor Tíz milliárdos hitellel segíti a NER balatoni megaprojektjét az orosz szuperbank
Privátbankár.hu | 2020. október 1. 15:49
A Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) csaknem 10 milliárd forint (27 millió euró) összegű kölcsönt hagyott jóvá 18 éves futamidővel a szántódi Balaland családi üdülőhely és szabadidőközpont megépítéséhez - közölte a pénzintézet csütörtökön. A finanszírozásban a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) is részt vesz.
Pénzügyi szektor NER-es belügy lehet a Takarékbank legújabb tranzakciója
Csabai Károly | 2020. szeptember 27. 15:22
A Takarék Csoport által megvásárolni kívánt Duna Takarék Bank három fő tulajdonosa közül ugyanis Garancsi István és Hernádi Zsolt Mol-vezér felesége rendelkezik közel 20-20 százalékos részesedéssel - tudta meg laptársunk a győri székhelyű kis hitelintézet elnök-ügyvezetőjétől.
Pénzügyi szektor A nyugdíjasok netbankolni kezdtek, a lakosság pénzt váltani - mi lesz a magyar bankokkal?
Gáspár András | 2020. szeptember 24. 16:29
Sokkal jobb helyzetben érte a válság a bankszektort és a teljes magyar gazdaságot, mint 2008-ban, ezért annak hatásai sem lesznek annyira megrázóak a hazai bankvezérek szerint. A Közgazdász-vándorgyűlésen kiderült, hogy a lakosság meglepően jól állt át a digitális bankolásra, a hitelmoratóriumért egyelőre nincs tolongás, viszont a megtakarításoknál furcsa folyamatokat is látnak a bankvezérek. A fintechek után most a bigtechek fenyegetik a szektort, a felügyelet védelmében bíznak.
Pénzügyi szektor Megjött a Takarék Csoport étvágya, két újabb bankot is megvehet
Csabai Károly | 2020. szeptember 23. 06:00
A Duna Takarék Bank és a Polgári Bank megvásárlásáról már folynak a tárgyalások - értesültünk megbízható forrásból. Információnkat sem a Takarékbank, sem az egyik kiszemelt pénzintézet nem erősítette meg, de nem is cáfolta, érdeklődésünkre egységesen annyit közöltek, most mással vannak elfoglalva.
Pénzügyi szektor Óriásbank ilyet korábban soha nem tett
Privátbankár.hu / MTI | 2020. szeptember 11. 06:54
Jane Fraser személyében először neveztek ki női elnök-vezérigazgatót a Wall Street egyik nagy bankja, a Citigroup élére.
Pénzügyi szektor Hitelkartellen innen és túl: mi a végtörlesztési kartell-ügy és az ítélet üzenete 2020-ban?
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 9. 19:07
A Fővárosi Törvényszék 2020. júliusi ítéletével zárul, de aktualitásából továbbra sem veszít a lakosságot és a hazai bankszektort egyaránt súlyosan érintő, 2011-ben indult hitelkartell-ügy. Mit üzen az ítélet, milyen „tanulságok” szűrhetőek le az ügyből? Egyáltalán változott-e a helyzet a kilenc évvel ezelőtti devizahitel-végtörlesztések óta akár a jogalkotás, bankszektor és lakossági hitelfelvevők vonatkozásában? A 2009. évi gazdasági válság-okozta árfolyamváltozások miatt kezelhetetlenné váló devizahitelek végtörlesztése kapcsán 2011-ben, magyar versenyhivatal eljárásával indult ügy áttekintése ezeket a kérdéseket vizsgálja.
Pénzügyi szektor Fontos a fenntartható fejlődés - lépett a jegybank
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 9. 10:21
Az MNB Zöld Programja keretében szakmai és civil szervezetekkel együttműködve törekszik a magyarországi zöld gazdaság finanszírozásának elősegítésére, a klímaváltozáshoz és más környezeti problémához köthető kockázatok csökkentésére.
hírlevél