Közreadta szokásos riportját az OECD Magyarországról, melyben az előző évekhez hasonló ajánlásokat tesz velünk kapcsolatban. A párizsi székhelyű szervezet kétévente ad ki jelentést Magyarországról és ajánlásokat is megfogalmaz.
Vagyon- és energiaadó kellene
A nemzetközi szervezet szerint a munkaerőpiacra akkor lehetne még több aktívat bevonni, ha a kisebb keresetűeknél csökkenne a Magyarországon amúgy is magas adóék (vagyis az, hogy a teljes munkaerőköltség mekkora hányadát vonja el az állam). Az egykulcsos adó bevezetése 2011-ben ugyan csökkentette ezt, de az adójóváírás kivezetése miatt a kevesebbet keresőknél az adóék megint nőtt tavaly. Egy gyermek nélküli átlagos keresetű munkavállaló esetében az állami elvonás majd' 50%-os, ami az OECD tagállamok között a 3. legmagasabb érték, ugyanez a szám két kereső és két gyermek esetén már csak 37,7%, ami a családi adókedvezmény miatt alacsonyabb.
Az OECD azt tanácsolja, hogy az adójóváírás rendszerét újra be kellene vezetni Magyarországon, miközben a szociális hozzájárulás mértékét csökkenteni kellene, így támogatva az alacsonyabb keresetűeket. Ezt a költségvetésben a vagyonosabb rétegekre kivetett vagyon (ingatlan) - és energiaadóval kellene kiegyenlíteni. A jelentés kiemeli, hogy a kormány megvalósította végül az egykulcsos jövedelemadót és munkahelyvédelmi akciótervet indított.
Adózzanak a nyugdíjak!
Nem enged a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos elképzeléseiből az OECD, a szervezet elismeri, hogy a korengedményes nyugdíjak szűkítésében a kormány engedményeket ért el, de a nők és a közszolgák esetében további lépések szükségesek. Az OECD ismét felvetette, hogy a magyarországi nyugdíjakat jövedelemadóval kellene megterhelni, így biztosítható lenne a nyugdíjkassza hosszútávú fenntarthatósága.
A foglalkoztatást illetően a szervezet üdvözölte, hogy a közszféra hatékonyságát sikerült növelni, ezzel párhuzamosan pedig sikerült annak létszámát is csökkenteni, csakhogy ennek pozitív hatását kioltja a közmunka-programban foglalkoztatottak magas száma. A szervezet szerint a közszféra hatékonyság növelés jó úton van, folytatni kellene, az önkormányzati rendszer átalakítása szerintük például jó lépés volt.
Ne az állam mondja meg, mi mennyibe kerül
Az OECD ugyan sok új adót el tudna képzelni, de szerinte a vállalkozásbarát környezet kialakításához csökkenteni kellene a bankok már meglévő és igen magas közterheit (tranzakciós illeték) és a közszolgáltató cégek is alaposan meg vannak adóztatva, ebből is lehetne faragni. A szervezet szerint kívánatos volna, ha az állam szerepe az ármegállapításban nem lenne ennyire hangsúlyos.
Az OECD szakemberei szerint kedvezően alakította át a keretszámokat a munkaerőpiaci igényekhez a kabinet az elmúlt két évben, de ezen még mindig van, mit javítani. A felsőoktatásba így is egyre kevesebb forrás jut, miközben a felsőfokú végzettséggel és a szakképzettséggel rendelkezők aránya Magyarországon alacsony, még akkor is igaz ez, ha a szakképzés rendszerének átalakítása jó irányba indult el.
Összességében a szervezet álláspontja az, hogy a növekedés beindítása előtt ugyanazok a kihívások vannak Magyarországon, mint két éve.
Jó tanácsok a kormánynak: vagyon- és nyugdíjadót kell bevezetni
Az OECD szerint az adóék nagyon magas nálunk, vissza kellene hozni az adójóváírást, extra adókat pedig gazdag magánszemélyekre kellene kiróni.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
