A Nemzetgazdasági Minisztérium Adó- és Pénzügyekért Felelős Államtitkára, Orbán Gábor és a Svájci Államszövetség Magyarországi Nagykövete, Jean-François Paroz a mai napon, a minisztérium épületében aláírták a két állam közötti, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló új egyezményt - közölte a Privátbankárral a minisztérium.
Az egyezmény újdonsága, hogy a kérésre történő adóügyi információcsere lehetőségét a jelenlegi nemzetközi sztenderdeknek megfelelően, széleskörűen biztosítja. Az erről szóló rendelkezések teremtenek jogalapot a két állam illetékes hatóságainak együttműködésére az átláthatóság biztosítása és az adóelkerülés, adócsalás visszaszorítása érdekében - írják.
Egy '81-es szerződést váltanak le
A kettős adóztatás elkerülésének kérdéseit magyar-svájci viszonylatban jelenleg egy 1981-ben aláírt nemzetközi szerződés szabályozza, amely Magyarország egyik legrégebben aláírt, még alkalmazandó adóegyezménye, információcseréről nem rendelkezik. A ma aláírt új egyezmény hatálybalépésével a régi hatályát veszti. Az új egyezmény a mindkét államban történő parlamenti megerősítést követően válik hatályossá és alkalmazhatóvá.
A Svájccal kötött új egyezmény a jövedelem- és vagyonadókra terjed ki, szabályozza, hogy az egyes jövedelemfajták (osztalék, kamat, jogdíj, önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem stb.), valamint a vagyon tekintetében melyik szerződő félnek milyen körben van adóztatási joga, kizárva ezzel a magánszemélyek, illetve vállalkozások bevételének és vagyonának kettős adóztatását.
"A legújabb nemzetközi normáknak és jelen gazdasági kapcsolatainknak megfelelő új adóegyezmény aláírása kétoldalú kapcsolatainkban kiszámítható gazdasági környezetet jelent a magánszemélyek és vállalkozások számára, és egy jelentős, első lépés Svájc irányában az adóügyi információcsere mind szélesebb körben történő megvalósításához" - írja a minisztérium.
35 százalékot szedne be a kormány
A kormány döntése szerint visszamenőlegesen átlagosan mintegy 35 százalékos forrásadót rónak ki az adóelkerülési céllal külföldre kivitt pénzekre - jelentette be még januárban Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. A Nemzetgazdasági Minisztérium akkor arról tájékoztatta a kormányt, hogy legkevesebb 1000 milliárd forint van még külföldön, de vannak olyan becslések, hogy a kivitt jövedelem az 1500-2000 milliárdot is elérheti.
"Teljes információ- és adatnyilvánosságot szeretnénk annak érdekében, hogy megismerhessük, hogy ki az, aki betéttel rendelkezik bármelyik svájci bankban" - mondta akkor Lázár János, aki hozzátette: titkosszolgálati adatokkal rendelkeznek arról, hogy jelentős magyar betétek vannak Svájcban.
Még nem csípik el a trükközőket automatikusan
A most aláírt szerződés nem az automatikus információcseréről szól, ezt a célt közép-, hosszú távra tűzték ki maguk elé a nemzetközi adóügyi együttműködésben részt vevők. Az egyezmény kérésre történő információcserére ad lehetőséget, amit indokolt esetben tud kezdeményezni a magyar adóhatóság, például, ha alapos a gyanú arra, hogy valamilyen adóelkerülési technikát alkalmaztak - mondta Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az MTI-nek. Elmondta: ez nagy jelentőségű lépés, mert Svájc jellemző célpontja volt az ilyen típusú pénzügyi műveleteknek.
Az MTI azon kérdésére, Magyarország tervezi-e, hogy Ausztriához és Angliához hasonlóan úgynevezett Rubik egyezményt kössön Svájccal, az államtitkár azt válaszolta: az információáramlás annál ugyanolyan korlátozott lenne, mint volt az elmúlt harminc évben. A Rubik egyezmény arra ad lehetőséget, hogy a svájci fél az ott lévő jövedelmek után a forrásadót levonja és átutalja, de ugyanúgy nem lehet megismerni a jövedelmek eredetét vagy beszedni a hozzá kapcsolódó valamennyi elkerült adót.
"A Rubik egyezmény egy kompromisszum lenne, amikor valamennyi adó ellenében lemondunk arról az igényünkről, hogy megismerjük ezeket a jövedelem- és tőkemozgásokat. A cél azonban az, hogy a magyar adóhatóság az egész folyamatot vizsgálni tudja, beleértve, hogy honnan származik a pénz, s milyen egyéb adó megfizetését kerülték el " - mondta az államtitkár.
A svájci betétek ügyében a következő cél az automatikus információcsere elérése lehet Orbán Gábor szerint, és ebben segítségünkre lehetnek az elmúlt időszak nemzetközi folyamatai is.
Svájc már többször is beadta a derekát
Svájc több országgal is ún. Rubik-egyezményt kötött, melynek lényege, hogy a külföldiek vagyonát 35%-os kamatadóval sújtja, melynek háromnegyedét az "anyaország" adóhatóságának utalja át - ez azokra az ügyfelekre érvényes, akik hozzájárulnak ahhoz, hogy adataik kiadhatóak legyenek (ehhez többek között az adóelkerülés alapos gyanújára van szükség). Ha az ügyfél úgy dönt, hogy nem adhatóak ki róla adatok, akkor Svájcnak fizeti meg a 35%-os kamatadót - ez azonban tényleg csak azoknak érheti meg, akik adóelkerüléssel próbálkoznak, a magyar kamatadó ugyanis csak 16%.
Egyébként is világszerte szorul a hurok az adóparadicsomok körül: számos gazdaságpolitikai kérdés mellett a G20 országok arról is megegyeztek szentpétervári ülésükön, hogy már 2015-től általánossá válhat az adóügyi információk automatikus továbbítása a tagországok között. Mivel a G20-ban az EU is nagyon aktívan részt vesz, az automatikus információcsere a magyar adózókat is közvetlenül érinteni fogja. Ez azt jelzi előre, hogy rövid időn belül nem lesz az adóhatóság elől elrejthető adat, információ. Részletek >>
A forint nem jeleskedett az euróval és a dollárral szemben, csak a svájci frankot szeppentette meg kissé. 
