A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózóinak listáján 4599 név szerepelt júliusban a júniusi 4659 után.
Ez persze nem jelent ugyanennyi céget vagy magánszemélyt, hiszen egyesek többször is "kiérdemelték", hogy a listára kerüljenek. Másrészt a listán régi és új "bűnösök" is vannak, mivel az adóhatóság a honlapján közzétett adózók adatait - feltéve, hogy a közzététel alapjául szolgáló jogsértést az adózó ismételten nem követte el - a közzétételtől számított két év elteltével törli.
Aki vét, listára kerül
Az adóhatóság folyamatosan nyilvánosságra hozza honlapján azoknak az adózóknak a nevét, székhelyét, adószámát (adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztatónak a nevét, lakcímét, adóazonosító jelét), akiknek az esetében jogerős és végrehajtható közigazgatási vagy bírósági határozat megállapította, hogy nem tettek eleget a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségüknek. Az adóhatóság a jogsértést megállapító határozat keltét és végrehajthatóvá válásának napját is ismerteti. Ha a határozat bírósági felülvizsgálata iránti keresetet indítottak, az adatokat a bíróság jogerős és végrehajtható határozata alapján hozzák nyilvánosságra.
Agrotronik és Mátyás Istvánné: a visszaeső trükközők
A NAV honlapján szerdán közzétett táblázatban mindenféle tevékenységi kör megtalálható, így van például cukrászat és pékség, kereskedelemmel, szállítmányozással foglalkozó társaság is.
Vannak, akik többször is szerepelnek a listán, például az egri Agrotronik Kft., amely tizenkétszer, valamint a miskolci Riften Plusz Kft., amely tizenháromszor került fel. A magánszemély foglalkoztatók között is találni többszörösen "bűnbe esőket", mint például a tárnoki Mátyás Istvánnét.
A NAV által közzétett lista szerint az elmúlt két évben be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatott Álmosd Község Önkormányzata, a BÁRKA (Józsefvárosi Színházi) Nonprofit Kft. és a Budakeszi Vadaspark Közhasznú Nonprofit Kft. is.
Akkor ezek most mind gonosz adócsalók?
Az áprilisi listán még szerepelt a Cserpes Sajtműhely is, bejárta a médiát a hír: lám, még a Cserpesék is feketén foglalkoztatnak. Aztán a cég tisztázta: messze nem arról van szó, hogy milliárdokkal verték volna át a költségvetést, svarcban foglalkoztatva gyerekkorú rabszolgákat.
A Facebookon azt írták: "(...) valóban 1,5 évvel ezelőtt egy munkatársunk adminisztrációs tévedése miatt 20.000!!!ft-os bírsággal sújtott bennünket az adóhatóság és ezáltal teljes jogú tagjává váltunk ennek az előkelő klubbnak. Az összeg nagyságából is látszik az esemény hordereje. Sajnálatosnak és szánalmasnak tartjuk, hogy némely sajtóorgánumok ezzel a főcímmel tudták csak eladni a cikket..."
A tanulság: bár sok cég sok iparágban azt az utat választja, hogy a bérekhez kapcsolódó közterheken spórolva a fekete vagy legalábbis a szürkegazdaságban működve próbálja eredményét növelni, vagy épp a felszínen maradni, a kép nem mindig fekete vagy fehér. Az adóhatóságnak fontos eszköze a "megszégyenítés", a feketelisták elrettentő ereje - nem beszélve arról, hogy egy ilyen listát böngészve fontos információkhoz juthatnak a tisztességesen működő (és ezért gyakran versenyhátrányba kerülő), partnereiket vagy konkurenseiket ellenőrző cégek is. Kezeljük azonban egészséges fenntartásokkal a hasonló listákat, okulva a Cserpes példáján - és persze ami a legfontosabb: ha egy mód van rá, sose kerüljünk fel rájuk.
A NAV friss listája itt érhető el >> (.xls fájl, 870 KB)
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
