Az áfairányelv alapján a vállalkozások főszabály szerint jogosultak levonni a gazdasági tevékenységükhöz szükséges, részükre teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás után előzetesen felszámított áfát. Az adólevonási jog gyakorlásához a vállalkozásoknak a termékértékesítésről vagy a szolgáltatásnyújtásról megfelelően kiállított számlával kell rendelkezniük.
Az Európai Unió bírói testületének állásfoglalása szerint az adóhatóság feladata annak bizonyítása, hogy az adóalany tudta vagy tudnia kellett volna, hogy az ügylet során valamely korábban eljáró gazdasági szereplő által elkövetett adócsalásban vesz részt.
Ezt követően a Bíróság az adóalanynak a kereskedelmi partnere szabályszerű magatartásáról való meggyőződésre vonatkozó kötelezettségét vizsgálja. A bíróság szerint amennyiben szabálytalanságra vagy csalásra utaló körülmények állnak fenn, a gazdasági szereplőt arra kötelezhetik, hogy a megbízhatóságáról való meggyőződés érdekében tájékozódjon egy másik gazdasági szereplő felől. Az adóhatóság ugyanakkor általános jelleggel nem követelheti meg az adóalanytól, hogy ellenőrizze, hogy a korábban teljesített ügyletekkel kapcsolatban nem történt szabálytalanság vagy csalás.
A Bíróság döntése értelmében az uniós irányelvvel ellentétes a magyar adóhatóság azon gyakorlata, amely szerint a hatóság megtagadja az adóalanytól az előzetesen felszámított áfa levonását amiatt, hogy a levonási jog alapjául szolgáló számla kibocsátója szabálytalanságot követett el, anélkül, hogy az adóhatóság bizonyítaná, hogy az adóalany tudott, vagy tudnia kellett volna az adócsalásról. Ugyanígy ellentétes az irányelvekkel az a gyakorlat, mely szerint az adóhatóság megtagadja a levonási jogot, azzal az indokkal, hogy az adóalany nem győződött meg arról, hogy kereskedelmi partnere eleget tesz-e a kötelezettségeinek az áfa terén, mivel az adóalany a számlán kívül nem rendelkezik más irattal kereskedelmi partneréről.
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
