Nyílt levélben követelte 107 Nobel-díjas tudós, hogy a Greenpeace nevű világhíres környezetvédelmi szervezet nagyja abba a génmódosított élőlényekről (gmo-k) téves állítások közlését a mezőgazdaságban – írja több weboldal, mint a The Scientist. Emlékeztetnek arra, hogy az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági programja szerint 2050-ig nagyjából meg kellene kétszerezni a Földön az élelmiszerek, takarmányok és rostanyagok termelését.
Ennek ellenére több szervezet, élükön a Greenpeace-szel, kétségbe vonja ezeket az adatokat és támadja a biotechnológiai újításokat a mezőgazdaságban. A levél szerint a szervezetek tévesen mutatják be a hatásokat, kockázatokat és hasznot, ráadásul támogatják engedélyezett kísérletek és kutatási projektek bűncselekmények útján történő szétrombolását.
Felhívják a figyelmet a Golden Rice (Arany Rizs) programra, amely egy genetikailag módosított termény az A-vitamin hiánybetegség leküzdésére. (A Wikipedia szerint egyes vidékeken ez évente 670 ezer öt év alatti gyermeket öl meg összesen.)
Felkérik a világ kormányait, hogy lépjenek fel a génmódosított termények és különösen a Golden Rice elleni Greenpeace-kampányok ellen. Könnyítsék meg, hogy a farmerek hozzájuthassanak a génmódosított vetőmagokhoz. „Az érzelmeken és dogmákon alapuló, adatokkal cáfolt ellenállást meg kell állítani” – írják.
A gmo-k ellenzői és pártolói régóta vitatkoznak. A Huftington Post említ egy májusi tanulmányt, amely több mint 1000 gmo-kutatást vizsgált meg, amelyek közül kihagyta a gmo-val foglalkozó nagyvállalatok munkáit. Arra jutott, hogy a génmódosított növények nem veszélyesek az emberekre és az állatokra, ám nem is növelték meg a termelési átlagokat, nem jelentenek problémát az éhezésre.
A Greenpeace-t is megszólaltatták, amely szerint a gmo-k még húsz év után sem szerepelnek az agrárpiacon. Szerintük a nagyvállalatok azért túlozzák el a Golden Rice jelentőségét, hogy egyengessék az utat más, még profitábilisabb gmo-termékeknek. A Greenpeace a rossz táplálkozás megoldását változatosabb étrendben, az ökológiai mezőgazdaságban és az élelmiszerhez való kiegyensúlyozottabb hozzáférésben látja.
(Az eredeti levél itt olvasható, az aláírók száma közben 110-re emelkedett.)
Csató Gábor 7 évig vezette az OMSZ-t. 
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
