3p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Újra fellángolt a vita. Több tucatnyi Nobel-díjas írt nyílt levelet a Greenpeace globális környezetvédelmi szervezetnek, követelve, hogy hagyja abba téves információk terjesztését a génmódosított élelmiszerekről. A listájuk egyre hosszabb. A Greenpeace kitart amellett, hogy a gmo nem jó megoldás.

Nyílt levélben követelte 107 Nobel-díjas tudós, hogy a Greenpeace nevű világhíres környezetvédelmi szervezet nagyja abba a génmódosított élőlényekről (gmo-k) téves állítások közlését a mezőgazdaságban – írja több weboldal, mint a The Scientist. Emlékeztetnek arra, hogy az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági programja szerint 2050-ig nagyjából meg kellene kétszerezni a Földön az élelmiszerek, takarmányok és rostanyagok termelését.

Ennek ellenére több szervezet, élükön a Greenpeace-szel, kétségbe vonja ezeket az adatokat és támadja a biotechnológiai újításokat a mezőgazdaságban. A levél szerint a szervezetek tévesen mutatják be a hatásokat, kockázatokat és hasznot, ráadásul támogatják engedélyezett kísérletek és kutatási projektek bűncselekmények útján történő szétrombolását.

Felhívják a figyelmet a Golden Rice (Arany Rizs) programra, amely egy genetikailag módosított termény az A-vitamin hiánybetegség leküzdésére. (A Wikipedia szerint egyes vidékeken ez évente 670 ezer öt év alatti gyermeket öl meg összesen.)

Felkérik a világ kormányait, hogy lépjenek fel a génmódosított termények és különösen a Golden Rice elleni Greenpeace-kampányok ellen. Könnyítsék meg, hogy a farmerek hozzájuthassanak a génmódosított vetőmagokhoz. „Az érzelmeken és dogmákon alapuló, adatokkal cáfolt ellenállást meg kell állítani” – írják.

A gmo-k ellenzői és pártolói régóta vitatkoznak. A Huftington Post említ egy májusi tanulmányt, amely több mint 1000 gmo-kutatást vizsgált meg, amelyek közül kihagyta a gmo-val foglalkozó nagyvállalatok munkáit. Arra jutott, hogy a génmódosított növények nem veszélyesek az emberekre és az állatokra, ám nem is növelték meg a termelési átlagokat, nem jelentenek problémát az éhezésre.

A Greenpeace-t is megszólaltatták, amely szerint a gmo-k még húsz év után sem szerepelnek az agrárpiacon. Szerintük a nagyvállalatok azért túlozzák el a Golden Rice jelentőségét, hogy egyengessék az utat más, még profitábilisabb gmo-termékeknek. A Greenpeace a rossz táplálkozás megoldását változatosabb étrendben, az ökológiai mezőgazdaságban és az élelmiszerhez való kiegyensúlyozottabb hozzáférésben látja.

(Az eredeti levél itt olvasható, az aláírók száma közben 110-re emelkedett.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Agrár Ennyire kell mélyre fúrni, hogy ivóvizes kút legyen a kertben
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 7. 19:07
A TrendFM-nek nyilatkozó, kútfúrással foglalkozó cég vezetője azt is elmondta, milyen mélységtől engedélykötelesek a házi kutak, és mennyire ellenállók az aszálynak.
Agrár Mikor csökkenhet a zöldségek és gyümölcsök áfája, lesz-e ukrán kukorica Magyarországon? Raskó Györgyöt kérdeztük
Vámosi Ágoston | 2026. augusztus 5. 14:31
A Tisza-kormány eddig nem árulta el, hogy mikor csökkentik a zöldségek és a gyümölcsök áfáját, Raskó György viszont erről is beszélt a Klasszis Podcast legújabb adásában. Az agrárközgazdász minden idők leggyengébb magyar gabonatermésére számít 2026-ban, a pusztító szárazság ugyanis megsemmisítette a kukoricaföldek jelentős részét. A borágazat állandó válságban van, de a magyar kivinek, pisztáciának és fügének szerinte van jövője. 
Agrár Ránk szakadhat a török gyümölcsáradat, veszélyben sokak magyar kedvence
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 4. 12:53
Moszkva piros jelzést küldött a törököknek, ez lehet a vége.
Agrár Extrém aszály pusztít, minden idők legalacsonyabb magyar gabonatermése várható
Vámosi Ágoston | 2026. július 31. 05:59
Hosszan tartó aszály tarolta le a magyar földeket, az országot eközben újabb hőhullám érte el. A terméskiesés okozta veszteséget 470-500 milliárd forintra becsüli Raskó György agrárközgazdász, aki lapunknak azt is elmondta, hogy miről kellene szólnia az új nemzeti vízstratégiának, és mennyivel eshetnek vissza az uniós agrártámogatások. A búzaexport a felére csökkenhet, a kukoricát pedig Lengyelországból kell majd behozni, mert a magyar termés várhatóan csak a töredékét fogja fedezni a fogyasztásnak.
Agrár Óriási a baj: rendkívüli készültséget rendelt el Gajdos László – videó
Privátbankár.hu | 2026. július 29. 08:51
Ezt követően gyorsabban, hatékonyabban reagálhat az egyik szerv a pusztító magyarországi helyzetre.
Agrár A miniszter sem hagyhatta szó nélkül, hogy tengernyi víz folyik el a semmibe Magyarországon
Privátbankár.hu | 2026. július 21. 13:11
Ijesztő helyzetre hívta fel a figyelmet Bóna Szabolcs.
Agrár Egyre nagyobb a baj Horvátországban – egy egész ágazat van végveszélyben
Privátbankár.hu | 2026. július 19. 11:08
89-re nőtt a járványgócok száma.
Agrár Megnyitják a pénzcsapot az aszálykárt szenvedett gazdák előtt
Privátbankár.hu | 2026. július 17. 19:34
Erről döntött a kormány.
Agrár Bajban a csemegekukorica: arat a hőség és az aszály
Szirmai S. Péter | 2026. június 30. 11:01
Nemsokára megkezdődik a csemegekukorica betakarítása, de a növényt stresszeli a negyven fokos hőség, a légköri aszály, amelyen az öntözés is alig segít. Félő, hogy tovább csökken a már amúgy is csaknem megfeleződött vetésterület.
Agrár Radikális diéta nélkül is ehetünk egészségesebben – fontos kutatás zárult le
Privátbankár.hu | 2026. június 25. 13:25
Négy év kutatómunka, több ezer résztvevő és számos szakmai szervezet együttműködése után jelentős tanulságokkal zárult a PLAN’EAT projekt, amely azt vizsgálta, hogyan lehet egészségesebbé, fenntarthatóbbá és társadalmilag igazságosabbá tenni az európai élelmiszerrendszereket.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG