Tavaly mintegy 9 milliárd forintot fizettek ki ilyen jogcímen a gazdálkodóknak – csak összehasonlításképp: a tavalyi viharos év legintenzívebb, május-augusztus közötti időszakában a társaságok a szélsőséges időjárás nyomán több mint 103 ezer, lakásbiztosítással rendelkező ügyfélnek mintegy 6 milliárd forint összegű kárt térítettek meg.
Önmagában azonban nem elég
A biztosítók ugyan üdvözlik az országos rendszer bevezetését, ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy pár évnek el kell telnie, amíg a rendszer hatásosságáról pontos képet lehet majd kialakítani. Azt érdemes alapul venni, hogy három dunántúli megyében (Somogy, Baranya és Tolna) már régebb óta működik egy 141 talajgenerátorból álló hálózat, amely része lesz az országos rendszernek. A NEFELA Dél-magyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülés adatai szerint tevékenységük csaknem három évtizede alatt 74 százalékkal csökkent a mezőgazdasági jégkár a térségben.
|
| Forrás: Biztosítók adatközlése |
Azt azonban látni kell, hogy az elmúlt évtized legtöbb jégkárt feljegyző éveit vizsgálva szembetűnik, hogy a három talajgenerátoros megyében kifizetett összegek tavaly például a jégkár címén nyilvántartott kártalanítás közel harmadát tették ki. Így hiába indul el a rendszer, attól még jégesők lesznek, amik szintén tizedelhetik a termést, így mindenképp érdemes mellé biztosítást kötni.
A tavalyi mellett az elmúlt években hatalmas károkat okoztak a nyári jégesők és a tavaszi fagyok, ezekről korábban itt írtunk bővebben a Privátbankár.hu-n.>>>
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1986,88 pontos, 1,59 százalékos csökkenéssel, 122 583,12 ponton zárt szerdán. 
