|
| Egy mezőgazdasági munkás megtörli arcát egy öntözőpisztoly mellett a Fejértó Szövetkezet dohányföldjén, Ófehértón 2015. július 6-án. A szövetkezet a kánikula miatt tizenkét öntöződobbal, tizenegy kútból és egy tóból a nap huszonnégy órájában öntöz összesen háromszáz hektár mezőgazdasági területet. Az országos tiszti főorvos július 4-től július 8-án éjfélig hőségriadót rendelt el, mert ebben az időszakban eléri vagy meghaladja a napi középhőmérséklet a 27 Celsius-fokot. MTI Fotó: Balázs Attila |
Piaci áron, 20 éves elidegenítési tilalom mellett kerülne a termőföld a gazdák tulajdonába a földművelésügyi miniszter által előterjesztett kezdeményezés szerint, amelyet a kormány mai ülésén tárgyalhat - olvasható a Napi Gazdaság keddi számában.
Védelem a spekulánsok ellen
A javaslat alapján bizonyos földek - így például szőlők, gyümölcsösök és halastavak - esetében nem lesz kötelező az értékbecslés, hanem a megyénként kialakult aranykoronánkénti átlagáron hirdetik majd meg a területet.
A tervezet kitér a spekulációs céllal vásárlók távoltartásához szükséges biztosítékokra is: az adásvétel után a tulajdoni lapra 20 éves elidegenítési tilalmat jegyeznek be, amelynek értelmében a megvásárolt föld meghatározott ideig a törvényes öröklés kivételével más tulajdonába nem kerülhet, ellenkező esetben a terület visszakerül az Nemzeti Földalaphoz (NFA).
Így lehetne nyerni
Ezen kívül a javaslat több ponton is módosítaná, illetve pontosítaná a NFA-hoz tartozó földrészletek hasznosításáról szóló kormányhatározatot, például nyilvános árverést csak a 10 hektár feletti területek esetén tennék kötelezővé, ez alatt pályáztatás útján nyerhetnék el a földet a gazdák. Az előterjesztés szerint egyelőre a teljes hazai termőföldállomány mintegy tíz százalékát, 400 ezer hektárnyi állami termőföldet értékesítenének.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
