Magyarországon a múlt évben mintegy 1300 hektáron termeltek tormát, a hektáronkénti 8 tonnás átlaghozam mellett az országos termésmennyiség 11 ezer tonna körül alakult.
A magyarországi tormatermesztés Hajdú-Bihar megyére koncentrálódik. A hajdúsági torma-termőtáj jól körülhatárolható, területileg összefüggő egység, amit 14 hajdúsági település - Debrecen-Haláp, Debrecen-Bánk, Létavértes, Újléta, Kokad, Álmosd, Bagamér, Vámospércs, Hosszúpályi, Monostorpályi, Nyírábrány, Nyíracsád, Nyírmártonfalva, Nyíradony - alkot.
Mitől különleges a hajdúsági torma?
A több évtizede kifejlesztett bakhátas termeléstechnológia eltér az Európa más körzeteiben alkalmazott, gépesített, ferde ültetési technológiától. Ezért a hajdúsági torma küllemre is jól elkülöníthető az egyéb termesztéstechnológiában termeltektől.
|
Miért jó a torma? A torma rendszeres fogyasztása növeli a fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességet és legyőzhető vele az influenza is. A frissen reszelt tormának igen magas a C-vitamin tartalma, amely nagyon hatékony a vizesedés, valamint az emésztési- és anyagcserezavarok esetén. Továbbá baktérium- és vírusölő hatású, fokozza a nyálkahártyák vérellátását, nagyon hatásos még vese- és húgyúti fertőzések, makacs köhögés, rekedtség, légcsőhurut és krónikus hörghurut esetén is - tartalmazza a tájékoztató. |
A közlemény szerint a több évtizedes sikeres termesztés eredményeként a Hajdúságban termelt torma keresett exportcikk, napjainkban az európai tormafelhasználás 40-45 százaléka ebből a körzetből származik. Az elmúlt évek átlaga alapján 8-8,5 ezer tonna volt a tormaexport, a legnagyobb exportpiac Németország és Lengyelország.
Oltalom alatt
Az Európai Bizottság 2009. október 21-én bejegyezte az oltalom alatt álló eredet-megjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába a "Hajdúsági torma" elnevezést. Az oltalom az elnevezést védi, ami azt jelenti, hogy a "Hajdúsági torma" elnevezést csak azok tüntethetik fel termékeiken, akik a termékleírásban meghatározott területen és módon termesztenek.
Változnak az árak. 
