Többek közt ez hangzott el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) érintett osztályainak ülésén, ahol a Szent István Egyetem (SZIE) Vadvilág Megőrzési Intézetnek a vadkárral kapcsolatos rendelkezések megalapozásához készített felmérését mutatták be.
A kutatást végzők három fő kérdéscsoportban 72 kérdést tettek fel 2015 őszén a kamara online rendszerén keresztül a gazdálkodóknak, a reprezentatív országos felmérés 1857 válasz alapján készült.
A tanulmány alapján a felmérés készítői ajánlásokat fogalmaztak meg a NAK-nak és az Országos Magyar Vadászkamarának. Eszerint erősíteni szükséges az érintettek közötti kommunikációt a megegyezés érdekében, szükségesnek tartják a térségi szintű vadkár-megelőzési és -kezelési stratégia kidolgozását, a szakértői munka minőségének javítását oktatással, képzéssel, valamint további kutatásokat javasolnak.
Vannak véleménykülönbségek
Bleier Norbert, az intézet adjunktusa rámutatott arra, hogy a gazdálkodók felelősséget éreznek a biológiai sokféleség megőrzéséért, ugyanakkor határozott a véleménykülönbség a vadászathoz nem kötődők és az ahhoz szorosan kapcsolók válaszai között.
Így például a vadászathoz nem kötődők szerint a vadállomány nem növeli a földbirtok értékét, míg a vadászathoz kapcsolódók ezzel ellentétes véleményen vannak.
Ugyanakkor a többség úgy látja: a vadkár megelőzésében és a kártérítés rendszerében a földhasználóknak és a vadgazdálkodóknak egyaránt részt kell venniük.
A vitás kérdésekben az érintettek már most is törekednek az együttműködésre, erre utal, hogy a válaszadók 67 százaléka a vadkár rendezésében harmadik fél bevonása nélkül meg tudott egyezni, 92 százalékuk nem ment bíróságra a kár érvényesítése miatt.
Nagyon olcsón vehet fel hitelt az állam, és ez jó lesz a cégeknek és a lakosságnak is? 
