Új lehetőségeket tár fel a gabonaallergiában szenvedők életminőségének javítására egy magyar, ausztrál, norvég, német és kínai kutatócsoportok együttműködésével megvalósult vizsgálat. A csoport tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont három munkatársa is - olvasható az MTA oldalán.
A cikk szerint a kutatók elsőként készítették el a kenyérbúza referencia-allergiatérképét úgy, hogy a búza genomjában meghatározták a lisztérzékenység, illetve a búzaallergia kialakulásáért felelős fehérjecsaládokhoz tartozó gének pontos számát és kromoszómapozícióját.
A kutatók a lisztérzékenység (más néven cöliákia), valamint a búzaallergia különböző típusainak genetikai hátterét, kiváltó okait vizsgálták a búzagenom segítségével.
Ötször nagyobb, mint az ember genetikai állománya
Elkészült a kenyérbúza referenciagenomja, vagyis sikerült teljességében feltárni a búza genetikai állományát. Ez azért is jelentős eredmény, mert a kenyérbúza 17 milliárd bázispárból álló genomja nagyjából ötször nagyobb, mint az emberé, amely 3 milliárd bázispárból áll.
„Ebben az óriási projektben a búza minőségét elsődlegesen meghatározó tartalék fehérjék és rokon fehérjecsaládjaik azonosításáért voltam felelős – mondja Juhász Angéla, a nyugat-ausztráliai Murdoch Egyetem Mezőgazdasági Biotechnológiai Központ és az MTA ATK Mezőgazdasági Intézet Alkalmazott Genomikai Osztály kutatója.
Nem mindegy, milyen az időjárás
A fehérjék pontos azonosítása mellett a környezeti hatások szerepének feltárása a kutatás fontos eredménye. Az egyes fehérjék eltérő mennyiségben termelődnek a fejlődő búzaszemben, amit a környezeti hatások is jelentősen befolyásolnak.
„Ha a tenyészidőszak végén hűvösebbre fordul az időjárás, akkor a pékasztmát kiváltó és az ételallergiával kapcsolatos fehérjék koncentrációja megemelkedik. Másfelől, ha a virágzás alatt hőstressz éri a kenyérbúzát, akkor nagyobb mennyiségben fejeződnek ki a cöliákiával és a WDEIA-val (ez a fizikai aktivitást követően fellépő anafilaxiát jelenti) kapcsolatos fehérjék” – részletezi Juhász Angéla az MTA oldalán megjelent cikkben.
Új búzafajok jöhetnek
A felismerés nemcsak azért fontos, mert a klímaváltozás és a globális átlaghőmérséklet emelkedése miatt gyakrabban előforduló hőhullámok jelentősen befolyásolják a termés mennyiségét és minőségét, hanem jelentős eltérések tapasztalhatók az egészségügyi problémákat kiváltó fehérjék mennyiségében is.
Mindezek után pedig lehetőség nyílik a csökkentett allergén- és antigéntartalmú búzafajták azonosítására, nemesítésére.
A világ leggazdagabb embere tovább gazdagodik. 
