A mangalica nemcsak a termelőknek, hanem az államnak is jó befektetés, a magyar állattenyésztés egyik húzó brandje, termékcsoportja, amely a belföldi és a külpiacon is egyre keresettebb termék - hangsúlyozta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára kedden Budapesten, a Klauzál téri vásárcsarnokban. Feldman Zsolt, a hétvégi IX. Budapesti Mangalicafesztivál beharangozó sajtótájékoztatóján ismertette, hogy az agrártárca és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete, a kormányzati sertésprogram keretében 2013 óta szoros szakmai együttműködést folytat a mangalica termékek fogyasztásának bővítése érdekében.
Jövedelmező befektetés
A termelők számára biztos megélhetést jelent a mangalicatartás, de az állam számára is kitűnő befektetés lehet. A Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete (MOE) és a Földművelésügyi Minisztérium (FM) együttműködve egy olyan programot hozott létre, amelynek köszönhetően a csúcsra ért a mangalicatenyésztés és a mangalicatermék.
Nagy a kereslet a mangalicára
A tenyésztők árbevétele éves szinten mintegy 3,6 milliárd forintot tesz ki, a termék eladást is hozzászámítva az éves bevétel megduplázódik, így 7-8 milliárd forint között mozog. Az ellenőrzött kocaállománnyal évente mintegy 60 ezer hízót állítanak elő az országban. A 60 ezer sertés mintegy negyedéből készült terméket viszik exportra, vágóhídra ugyanis az évi hízómennyiségből mintegy 25-30 ezer kerül, a másik fele házi vágás. Fontos külpiac a spanyol, az olasz és a francia, valamint az ázsiai piacok közül Japán, Szingapúr, Honkong.
Az FM és a MOE együttműködésének kezdetén a tenyészetek száma 182, a mangalicakocáké 7500 volt, ma már 246 tenyészet működik az országban, és a kocaállomány 9700 körül mozog. Az anyakocák közül mintegy 5500 szőkemangalica, a többi - fele-fele arányban - vörös és fecskehasú mangalica.
Igazi magyar sikertermék
Az itthon tenyésztett mangalica hízókból 20 ezer kerül a vágóhidakra, a termékek nagy részét a prémiumpiacokra exportálják. A kivitel fele, mintegy 500 tonna Spanyolországban talál gazdára. Évente mintegy 30 ezer sonka, 15 ezer lapocka és 10 ezer karaj kerül Spanyolországba.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
