A saláták, hivatalosan levélzöldségek több vonatkozásban is megfelelnek a korszerű táplálkozás követelményeinek, mivel rosttartalmuk magas, kevés energiát tartalmaznak és gyakorlatilag egész évben fogyaszthatóak.
Ennek ellenére a zöldségeken belül a levélzöldségfélék – amelyek a különböző salátákon kívül, a spenót, a portulaka, a sóska, a rebarbara és a mángold – meglehetősen szerény helyet foglalnak el az étrendünkben.
Az elfogyasztott mennyiség nem több, mint pár százalék, ami az egy főre jutó fejes saláta számát tekintve mindösszesen 6-7 darabot jelent, a többi levélzöldségből pedig együttvéve sem éri el a 10-15 dkg-ot évente. Ezzel szemben Nyugat-Európa egyes országaiban a levélzöldségfélék fogyasztása eléri az egy főre jutó zöldségmennyiség 10-15 százalékát, ami több, mint 13 kg évente.
A salátakeverék készítése
A salátaféléket először is tisztítják. Ez a fázis sok kézimunkaerőt vesz igénybe. Ezt követően összevágják és mossák. A vágás típusa befolyásolja a kellemetlen aromák képződését a termék tárolása során.
A mosás különösen fontos, hiszen ezeket a termékeket leggyakrabban nyersen fogyasztjuk. A mosás olyannyira fontos, hogy a saláta leveleinek zártsága függvényében többször is sor kerülhet rá.
A zártlevelű termékek, mint például a káposzta, kevésbé szennyeződnek, mint a nyílt levelű fejes saláta. A mosás – ami mindig ivóvíz minőségű vízzel történik – után a víz eltávolítása következik, majd a salátakeverék receptjének megfelelő arányú keverés és csomagolás.
Miután leemelnénk az előrecsomagolt salátákat az áruházak polcairól, a gyártási folyamat során elvégzett mosási fázis eredményeképpen, azonnal fogyaszthatjuk is – hívja fel a figyelme a Nébih közleménye.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig. 
Új világrend jöhet, új nagyhatalmakkal, kriptovalutákkal
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
