Az ökoszisztémák átalakítása ugyanakkor világszerte károsan hat a beporzó rovarokra – írja a Magyar Hírlap.
Magyarországon jók az adottságok a méhészkedéshez, a méhsűrűséget tekintve a másodikak vagyunk Európában. Az intenzív tájhasználat, a megszokott, hagyományos módszerekkel zajló mezőgazdasági művelés, vagyis a monokultúrás, nagytáblás gazdálkodás és a nagy mennyiségű vegyszer használata az előnyök mellett súlyos gondok forrása is.
Mindez ugyanis az agrártáj homogenizációjához és az élőhelyek minőségi romlásához vezet, ami érinti a vadon élő növény- és állatközösségeket, köztük a kiemelten fontos beporzó rovarokat is – mondta a lapnak a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport munkatársa, Kovács-Hostyánszki Anikó.
Méztermésünk az időjárási feltételek függvényében erősen ingadozó, 15 ezer és 30 ezer tonna között változik. A megtermelt méz 75-80 százalékát exportáljuk, hiszen mézeink nagyobbik része javító mézként eladható a nemzetközi piacokon a kevésbé jó adottságú melegövi mézek feljavítására.
A munkaadóknak is érdemes utánaszámolniuk, hogy melyikkel tudják jobban megtartani dolgozóikat. 
